Papíron elegáns pénzügyi konstrukció, a gyakorlatban kockázatos szerencsejáték: Brüsszel 140 milliárdot ígér Kijevnek, miközben az euró stabilitását és az uniós polgárok pénzét teszi kockára.
Először fordult elő 2022 óta, hogy egy NATO-ország orosz drónok ellen fegyverrel válaszolt. A drónincidens a NATO határain egyfajta tesztként szolgált – az oroszok pedig még akkor is megkapták a választ, ha (mint állítják) nem ők állnak az akció mögött.
Oroszország megszüntetheti az Oresnyik-rendszer használatára vonatkozó korlátozásokat, válaszul a nyugati országok azon döntésére, hogy feloldják Kijev számára a nagy hatótávolságú fegyverek bevetését szabályozó előírásokat – állította az orosz duma egyik képviselője.
Ukrajna Donald Trump választási sikerére készülve különleges „győzelmi tervet” dolgozott ki, hogy megerősítse az amerikai támogatást. Miközben Kijev a gyors békétől – és így nagyobb területi veszteségektől – tart, a Biden által kiadott engedély az ATACMS orosz területek elleni bevetésére a konfliktus eszkalációjával fenyeget. Különösen, miután Putyin módosította az orosz nukleáris doktrínát.
Senki nem áll szóba ukrán részről Putyinnal, Putyin hallani sem akar béketárgyalásról, Zelenszkijnek mégis van egy titokzatos terve, amellyel véget vethet a háborúnak.
Alekszander Lukasenka fehérorosz elnök egy interjúban mondta el gondolatait a kurszki helyzetről. Kiemelte, hogy Minszk nem akar eszkalációt, sőt a konfliktus mielőbbi békés rendezését támogatja, de bármit megtesz, ha az országát támadás éri.
Oroszország 2022-ben szállta meg Ukrajnát, hogy megakadályozza a NATO lehetséges támadási útvonalát. Számos szakértő villámháborúra számított. Most ott tartunk, hogy néhány nap alatt alapjaiban változott meg az ukrajnai háború képe, amikor ukrán csapatok átlépték a határt, és több mint tíz kilométerre behatoltak a kurszki tartományba.
Tovább forr a Közel-Kelet, miután – vélhetően – Izrael likvidálta a Hamász vezetőjét. Irán és a Hezbollah is válaszadásra figyelmeztetett, Izrael pedig megelőző csapásokat mért Teherán libanoni és szír érdekeltségeire. Az iráni állami televízió szerint a világ rendkívüli jeleneteknek lesz a tanúja, mindeközben Washington további harci repülőgépeket vezényel a térségbe. Várjuk a fejleményeket!
Amennyiben Le Pen pártja nyer az előre hozott parlamenti választásokon, Jordan Bardella lehetséges miniszterelnök egyetlen francia katonát sem engedne ukrán területre, de a nagy hatótávolságú rakéták átadása sem szerepel a terveiben.
Furcsán értelmezi Stoltenberg a NATO politikai irányító szerepét hivatala utolsó heteiben. A főtitkár éppen csak hadat nem üzent még Oroszországnak, de Ukrajnának is beígért 100 milliárd eurót, miközben felszólítja az Egyesült Államok elnökét, hogyan és mit csináljon.
Megy a maszatolás az orosz szankcionált állami vagyon körül. Az Egyesült Államok most Brüsszelt oktatja, hogyan tenyereljen rá az egész pénzre, miközben akciója mögött csupán az áll, hogy egy centet sem küld Ukrajnának hónapok óta. Az Európai Bizottság elnöke ezalatt bevallja, hogy Ukrajna újjáépítése helyett a pénzből további fegyvereket akar venni. Teljes a káosz.
Egészen furcsa dolgokat mondott a francia elnök. Az ötlet a nyugati katonák Ukrajnába küldéséről nagyon zavaros.
A palesztin terrortámadás rávilágított a legendás Vaskupola talán egyetlen gyenge pontjára: nem egyszerre kilőtt több ezer rakéta ellen lett kitalálva.
Első pillantásra Moszkva csak nyerhet egy közel-keleti konfliktussal. Ha azonban az izraeli háború eszkalálódik, már közel sem lehet ennyire nyilvánvaló az optimizmus, olajexport ide, ukrajnai segélyek apadása oda.
Az olajárak a duplájára emelkedhetnek, 1000 milliárd dollár tűnhet el a globális gazdaságból. Lássuk a legpesszimistább verziót.
A CNN közvélemény-kutatása alapján az amerikaiak egyfelől belefáradtak a másfél éve tartó háborús szponzori szerepbe, másfelől nem hiszik, hogy van eredménye.
Válaszul az oroszok fekete-tengeri gabonablokádjára, Kijev drónokat indít az orosz olajszállítók és hadihajók ellen. Kérdés, hogy a külföldi tankerek belekerülnek-e a szórásba, és ha igen, mi lesz a következménye?
Stoltenberg NATO-főtitkár világosan fogalmazott: ha Ukrajna nem győz, nincs értelme csatlakozási folyamatról beszélni. Vannak azért más problémák is.
Európának új stratégiát kell alkalmaznia a kínai kapcsolatok területén, de nem keveredhet bele egy új hidegháborúba és a Washington-Peking viszály esetleges eszkalációjába – mondta az EU külügyi főképviselője.
Egy nukleáris háborút nagyjából úgy képzelünk, hogy az USA és Oroszország addig lövi egymást, amíg el nem pusztul a fél világ. De mi van akkor, ha Moszkva Ukrajnában teszi meg a nyitólépést? Törvényszerű lesz a válaszcsapás, vagy van más lehetőség is?
