Visszafogott vitát és lezáratlan javaslatokat hozott magával a márciusi EU-csúcs. Az Európai Tanács ülésén a legérzékenyebb téma Ukrajna további fegyverzése, valamint az unió védelmi képességeinek erősítése volt, főszerepben az újabb közös hitelfelvétellel és az orosz zárolt vagyonok elkobzásának lehetőségével. Magyarország nem enged álláspontjából.
Kompromisszumos megoldás született az ukrán segélyek ügyében a brüsszeli találkozón: a négy évre elosztott 50 milliárd euró felhasználását két év múlva felülvizsgálhatják – Orbán Viktor így nem vétózta meg a csomagot.
Végül megvalósult a magyar kormány vágya. Brüsszel konstruktív párbeszédet kezdeményez Magyarországgal az ukrajnai segélyekkel kapcsolatban. Kicsit ront az összképen, hogy mindezt csőre töltött fegyverrel a kezében teszi, a konstruktivitást pedig Lucky Luciano is megirigyelné.
Minden szem Orbán Viktorra szegeződött az EU-csúcson, mindenki arra várt, hogyan szavaz Magyarország Ukrajna EU-s csatlakozási tárgyalásainak megkezdésével és az 50 milliárdos kijevi segéllyel kapcsolatban.
Az EU-s pénzügyminiszterek az előzetes egyeztetéseken sürgős javításra dobták vissza az Európai Bizottságnak a 2021–2027-es uniós költségvetés bővítésére írt javaslatot. Az összegek növelésekor túl vastagon fogott Ursula von der Leyen ceruzája, a tagállamok többsége pedig a radírt követeli. És ott van még pluszban a magyar kormány…
Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel is érzi, hogy nagyon komolyra fordult a játék. Hogy megmentse a decemberi EU-csúcsot, hétfőn Budapestre siet, ahol Orbán Viktorral tárgyal majd.
Rendkívüli online csúcstalálkozót tart az Európai Tanács október 17-én, hogy egységesítse az izraeli háborúval kapcsolatos EU-s álláspontot. Az elmúlt hét kommunikációs káosza után jogos a sietség.
Mégis megszületett a megállapodás az Európai Bizottság és Németország között: elfogadják az e-üzemanyaggal működő belső égésű autókat is a zöld átállás részeként, azzal a feltétellel, hogy azok technológiája kizárja a fosszilis üzemanyagos üzemeltetést.
