Trump elnök kereskedelempolitikai káoszában szinte lehetetlen eligazodni. Az Európai Unió egyre bizonytalanabb a transzatlanti szövetség jövőjében, aminek az eredménye várhatóan egy keleti nyitás lesz. Washington azonban bevallottan egy Kína-ellenes tömböt próbál összekovácsolni. Elfajulhatnak-e a dolgok odáig, hogy a geopolitikai viharban Európának választania kell Kína és az Egyesült Államok között?
Az Egyesült Államok egyre agresszívebb kereskedelmi politikája miatt nem csak a kereskedelmi útvonalak és az ellátási láncok változnak meg. Új geopolitikai szövetségek születnek – vagy éppen félig leromboltak élednek újjá. Az Európai Uniónak nincs más választása, mint rendezni a viszonyát Kínával, és a protekcionista washingtoni politika miatt új kereskedelmi rendszert dolgozni ki azzal az országgal, amelytől minden erejével függetlenedni akart.
Brüsszel szerint az Európai Bizottság mindent megtett, hogy elkerülje a vámháborút az Egyesült Államokkal. Igazság szerint semmit nem tett érte: amit csinált, azt csak a tehetetlenség szülte.
Rendkívül alapos, egyben mélyen lesújtó eredményeket tartalmazó jelentés készült a kínai vállalatoknak az Európai Unión belüli helyzetéről. A legnagyobb aggodalom a bizonytalan üzleti légkör és az átpolitizált európai kereskedelem miatt alakult ki.
Mivel az eddigi tárgyalások nem hoztak eredményt Brüsszel és Peking között, a Kereskedelmi Világszervezet előtt folytatódik a kínai elektromos autókra kivetett büntetővámok ügye.
Érdekes részletek derültek ki az Európai Bizottság és Kína közötti tárgyalásokról, amelyek elméletileg megakadályoznák a kereskedelmi háború eszkalációját. Peking szerint ugyanis Von der Leyenék nem is törekednek megállapodásra, céljuk egyértelműen a diszkriminatív intézkedések életben tartása.
Az, hogy a kínai elektromos autókra kivetett brüsszeli büntetővámokat Peking mely tagállamokon fogja megtorolni, legalább olyan fontos kérdés, mint hogy mikor bukik meg az EU-s, a versenyképességet teljesen leamortizáló vámpolitika.
A kínai autógyárak lenyelik a különbözetet, és ugyanolyan olcsón árulnak majd. Ha mégsem, akkor az európaiak csak drága autót vehetnek majd, a vállalataik pedig belelustulnak a verseny kiiktatásába. Ráadásul Brüsszel jövőre éppen az EU-s gyártókat bünteti agyon, sok milliárd euróra. És végül: a politikai döntés mögött egyáltalán nincs tagállami konszenzus.
Az Európai Bizottság először szubvencióellenes vizsgálatot indított a kínai elektromos járművek behozatala ügyében, majd megtámadta Peking hasonló kezdeményezését az európai tejtermékek kereskedelmével kapcsolatban. Büntetőpárbaj a topligában.
Az volt a szándék, hogy megvédjék az európai autóipart, de éppen az ellenkezője történik – mondta a Volkswagen egyik csúcsvezetője a Kínából érkező autókra kivetett extravámok kapcsán. A németek ugyanis ott gyártják az elektromos városi terepjárójukat, amit immár összesen 31,3 százalékos büntetőtarifa terhel.
Ahogyan várható volt, Kína nem hagyta szó nélkül az autóira kivetett európai extravámot. A bosszú az EU-s húsiparra csap le – a csavar a történetben, hogy Oroszország javára.
Meloni olasz miniszterelnök szót fogadott Brüsszelnek és a G7-nek, kilépett a kínai Belt and Road projektből, majd pár hónapra rá elutazott Kínába, hogy resetelje a gazdasági kapcsolatokat. Hibátlan húzás.
Az EU további vámokat vet ki a kínai elektromos gépkocsikra, de ezek nem lesznek elegendők ahhoz, hogy elrettentsék az autógyártókat, mivel azoknak hatalmas gyártásiköltség-előnnyel rendelkeznek az európai riválisaikhoz képest.
Brutális összeg látott napvilágot a kínai elektromosautó-ipar kapcsán. A világ egyik legtekintélyesebb agytrösztjének a számításai szerint az állam tizennégy év alatt 230 milliárd dollárt tolt bele új csúcságazatába. A következmény: globális tarolás és kereskedelmi háború.
A kínai elektromos autókra kivetett európai extravámok után Brüsszel azt várja Pekingtől, hogy ne tegyen ellenlépéseket. Pedig fog. Franciaország, Németország és Spanyolország lehet elsősorban célkeresztben, Kína ráadásul olyan kereskedelmi szegmenseket fog megtámadni, amelyek hiányát könnyűszerrel megoldja.
Peking dömpingellenes vizsgálatot indít az EU-s sertéshús behozatala kapcsán. Egyértelműen a kínai elektromos autókra kivetett extravámokra adott válaszcsapásról van szó, ugyanakkor azt mindkét fél tudja: a kereskedelmi háború eszkalációja keserves következményekkel járhat.
A 2011-ben indult kereskedelmi tehervonat eddig több mint 8,7 millió konténert szállított mintegy 380 milliárd dollár értékben Kína és Európa között.
Ahogy várható volt, Peking dührohamot kapott, amikor megtudta, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indít a kínai elektromos autók európai kereskedelmével kapcsolatban. Fenyegetőzés és EU-szidás már van, konkrét válaszcsapás még nincs. Majd lesz.
A tragikusnak ígérkező kínai exportkorlátozás okozta káosz megoldására felkért európai gyártók szó szerint kiröhögik a brüsszeli csapatot.
Sem Ursula von der Leyen, sem az EU kereskedelmi biztosa, sem más nem tud reagálni a kínai exportkorlátozások bejelentésére. A döbbenet akkora Brüsszelben, hogy napok óta „elemzik a helyzetet”. Harc, ahogyan Pekingben tanítják.
