Robin J. Brooks közgazdász szerint az euró már nem az európai egység szimbóluma, inkább annak legnagyobb akadálya. Németország kilépése az eurózónából szerinte nem az unió végét, hanem épp a kontinens gazdasági és geopolitikai újjászületését hozná el.
Az euró dollárral szembeni látványos, közel 14 százalékos idei erősödése komoly fejtörést okoz az Európai Központi Banknak. Ami kezdetben segítette az infláció megfékezését, mára az eurózóna gazdasági kilátásait és versenyképességét fenyegető kockázattá vált, megosztva a döntéshozókat a további lépésekről.
Az Európai Unió jövője és Magyarország mozgástere kulcsfontosságú kérdés, amely gazdasági, politikai és társadalmi hatásokat is magában hordoz. A jelenlegi uniós modell reformra szorul, és Magyarország számára is fontos kérdés, hogy hogyan érvényesítheti érdekeit a változó európai közegben.
Az Európai Bizottság legújabb jelentése szerint az euróövezet gazdasági növekedése 2025-ben és 2026-ban gyorsulni fog, az infláció pedig tovább lassul. Ugyanakkor felhívja a figyelmet az amerikai protekcionizmusból eredő, a globális kereskedelmet és a közel-keleti energiaárakat is érintő kockázatokra.
A valutaalap szerint a háborúk és a protekcionizmus veszélyt jelent a bővülésre, miközben Németország és Olaszország feldolgozóipara miatt csökkent az euróövezet kilátása is.
Kulcsfontosságú inflációs adatokat publikáltak pénteken az eurózónából és az USA-ból. Az euróövezet inflációja az elemzői várakozásoknak megfelelően alakult, és megágyazott a szeptemberi kamatvágásnak, ugyanakkor a maginflációs folyamatok továbbra is óvatosságra inthetik az EKB-t. Az Egyesült Államokban a várakozásoknál gyorsabban apadt az infláció, a szeptemberi kamatcsökkentést itt sem veszélyezteti semmi.
A várakozásoknak megfelelően az Európai Központi Bank a július 18-i ülésén nem változtatott a kamatkondícióin. A jegybanki alapkamat így továbbra is 4,25 százalék az eurózónában, míg a kamatfolyosót a 3,75 százalékos betéti és a 4,5 százalékos hitelkamat jelenti.
A rövidesen hivatalba lépő magyar EU-elnökség egyik fő célja az unió versenyképességének növelése, amit Letta és Draghi jelentései támogatnak. Letta szerint a gyenge versenyképesség oka az ágazatok integrációjának hiánya, de ez vitatható. Az euró bevezetése pedig gazdasági és politikai kihívásokat okozott, különösen a kevésbé fejlett tagállamokban.
Megjelent a Makronóm Intézet június havi gazdasági monitora, amely a legfrissebb üzleti és gazdasági bizonytalanságot elemzi.
Kijózanításként hatott idehaza, amikor az EU-s csatlakozásunkat követően kiderült, hogy a nyugati integráció részeseként nem jár a nyugati jólét automatikusan. Igaz, 2004. május 1-je örömünnepként vonult be a történelemkönyvekbe, hiszen hazánk oly sok év után elérte a kitűzött célt, és csatlakozott az Európai Unióhoz. Az elmúlt két évtized ugyanakkor jelentős tanulsággal szolgált. Molnár Dániel vezető elemzőnk a Világgazdaságnak nyilatkozott.
A Nemzetközi Valutaalap, az IMF szerint a német államadósság a következő években csökken, míg Olaszország és Franciaország fizetési kötelezettsége kitartóan növekszik. A szakértők szerint ez az eltérés a következő néhány évben újabb feszültségeket vált ki az euróövezeten belül.
2022-ben arról írtunk, hogy az euróövezet sebezhetőségei újabb euróválság kockázatát vetítik előre: A történelmi magasságokba emelkedő inflációs ráták világszerte arra ösztönzik a jegybankokat, hogy emeljék a kamatlábakat.
