Az Európai Unió jövője és Magyarország mozgástere kulcsfontosságú kérdés, amely gazdasági, politikai és társadalmi hatásokat is magában hordoz. A jelenlegi uniós modell reformra szorul, és Magyarország számára is fontos kérdés, hogy hogyan érvényesítheti érdekeit a változó európai közegben.
Az Európai Bizottság legújabb jelentése szerint az euróövezet gazdasági növekedése 2025-ben és 2026-ban gyorsulni fog, az infláció pedig tovább lassul. Ugyanakkor felhívja a figyelmet az amerikai protekcionizmusból eredő, a globális kereskedelmet és a közel-keleti energiaárakat is érintő kockázatokra.
A valutaalap szerint a háborúk és a protekcionizmus veszélyt jelent a bővülésre, miközben Németország és Olaszország feldolgozóipara miatt csökkent az euróövezet kilátása is.
Kulcsfontosságú inflációs adatokat publikáltak pénteken az eurózónából és az USA-ból. Az euróövezet inflációja az elemzői várakozásoknak megfelelően alakult, és megágyazott a szeptemberi kamatvágásnak, ugyanakkor a maginflációs folyamatok továbbra is óvatosságra inthetik az EKB-t. Az Egyesült Államokban a várakozásoknál gyorsabban apadt az infláció, a szeptemberi kamatcsökkentést itt sem veszélyezteti semmi.
A várakozásoknak megfelelően az Európai Központi Bank a július 18-i ülésén nem változtatott a kamatkondícióin. A jegybanki alapkamat így továbbra is 4,25 százalék az eurózónában, míg a kamatfolyosót a 3,75 százalékos betéti és a 4,5 százalékos hitelkamat jelenti.
A rövidesen hivatalba lépő magyar EU-elnökség egyik fő célja az unió versenyképességének növelése, amit Letta és Draghi jelentései támogatnak. Letta szerint a gyenge versenyképesség oka az ágazatok integrációjának hiánya, de ez vitatható. Az euró bevezetése pedig gazdasági és politikai kihívásokat okozott, különösen a kevésbé fejlett tagállamokban.
Megjelent a Makronóm Intézet június havi gazdasági monitora, amely a legfrissebb üzleti és gazdasági bizonytalanságot elemzi.
Kijózanításként hatott idehaza, amikor az EU-s csatlakozásunkat követően kiderült, hogy a nyugati integráció részeseként nem jár a nyugati jólét automatikusan. Igaz, 2004. május 1-je örömünnepként vonult be a történelemkönyvekbe, hiszen hazánk oly sok év után elérte a kitűzött célt, és csatlakozott az Európai Unióhoz. Az elmúlt két évtized ugyanakkor jelentős tanulsággal szolgált. Molnár Dániel vezető elemzőnk a Világgazdaságnak nyilatkozott.
A Nemzetközi Valutaalap, az IMF szerint a német államadósság a következő években csökken, míg Olaszország és Franciaország fizetési kötelezettsége kitartóan növekszik. A szakértők szerint ez az eltérés a következő néhány évben újabb feszültségeket vált ki az euróövezeten belül.
2022-ben arról írtunk, hogy az euróövezet sebezhetőségei újabb euróválság kockázatát vetítik előre: A történelmi magasságokba emelkedő inflációs ráták világszerte arra ösztönzik a jegybankokat, hogy emeljék a kamatlábakat.
