Miközben az Egyesült Államok és Kína gőzerővel építi saját ipari erődítményeit, az Európai Unió a saját identitásválságával és bürokratikus útvesztőivel küzd. A legújabb brüsszeli tervek szerint adminisztratív eszközökkel szorították volna ki a kínai technológiát a zöldátállás kulcsszektoraiból. Az elképzelés azonban a napokban falakba ütközött.
Mivel Brüsszel elvetette a belső égésűek 2035-ös kitiltását, azt várnánk, hogy az egész autóipar majd kicsattan az örömtől. Ezzel szemben több gyártó is csalódott.
A Volkswagen wolfsburgi üzeme bejelentette a Golf gyártásának leállását: egyetlen amerikai ultimátum és egy kínai válasz elég volt ahhoz, hogy a kontinens ipari motorja megint fulladozni kezdjen. Az eset új fejezetet nyit az európai függőség és a technológiai versenyképtelenség történetében.
A 21. század technológiai forradalmának motorjai gyakran láthatatlanok, mégis nélkülözhetetlenek. Ezen rejtett hajtóerők közé tartoznak a ritkaföldfémekből (REE – Rare Earth Elements) készült mágnesek, amelyek a modern gazdaság szinte minden szegletében kulcsfontosságú szerepet töltenek be. Ezen a folyton változó, stratégiai jelentőségű globális sakktáblán – ahol a gazdasági és geopolitikai érdekek szorosan összefonódnak – keresi Európa is a helyét, hogy diverzifikálja az ellátás láncait.
Bár januárban éves alapon nőtt az elektromos járművek eladása, az európai autógyártók nehéz évnek nézhetnek elébe. Egyrészt az Európai Bizottság a klímacélok betartatása érdekében súlyos bírságokkal fenyegeti a kibocsátási célokat nem teljesítő gyártókat, másrészt Trump áprilistól belengetett vámjai szintén csapást jelenthetnek az iparágra.
Win-win-szituáció: a kínaiak is jól járnak a gyártás Kelet-Közép-Európába helyezésével, a kiválasztott országok is, sőt: meglepő módon még Brüsszel sem húzhatja a száját, hiszen az ellátási láncok egyes szemei közelebb kerülnek. Mégis húzza.
Az, hogy a kínai elektromos autókra kivetett brüsszeli büntetővámokat Peking mely tagállamokon fogja megtorolni, legalább olyan fontos kérdés, mint hogy mikor bukik meg az EU-s, a versenyképességet teljesen leamortizáló vámpolitika.
Az olasz miniszterelnök az európai Green Deal sürgős revízióját követeli, mivel az olasz autóipar az elektromos járművek iránti kereslet csökkenése miatt egyre nehezebb helyzetbe kerül. Véleményét más nagy európai autógyártók is osztják.
A kínai márkák máris az európai elektromosautó-piac 11 százalékát tarolták le az extravámok bevezetése előtti időszakban. Nem úgy tűnik, hogy az e-jármű csillagának leáldozott. A kómás állapot, amit látunk, átmeneti csupán.
Az Európai Bizottság bejelentette, a vártnál nagyobb mértékben fogja emelni az elektromos járművek behozatalára kivetett vámokat, mégpedig a szubvencióellenes vizsgálat eredményei nyomán. Az intézkedés a kínai elektromosjármű-gyártó ipart célozza, de nem biztos, hogy nekik fog a legjobban fájni. A politikai kérdés, hogy Ursula von der Leyent segítheti-e az újrázásban az intézkedés.
Az Európai Néppárt (EPP) friss kiáltványtervezetében elvetné a belső égésű motorok 2035-től történő betiltását, megtripláznák a határőrök és kibővítenék az Europol létszámát. Európa keresztény értékeinek védelme is hangsúlyt kap, amivel igyekeznek felülni a jobboldali hullámra. Ellenben sok fontos kérdésről (bővítés, intézményi reform) nem szól a tervezet. Elindult a kampány, vagy pálfordulás előtt áll a Néppárt?
Európa egykor büszke autóiparát az a veszély fenyegeti, hogy a Kínából érkező támogatott elektromos járművek (EV-k) áradata aláássa. Fény derült arra is, hogy a BMW 2006-os felmérése már foglalkozott az autógyártás és zöldenergia összehozásával, de akkor a cég ezt figyelmen kívül hagyta. Ennek meg is lett a böjtje: az EU gépkocsigyártói most izgulnak a kínai, támogatott EV-k exportja miatt.
