Megalázó vereséget szenvedett a francia elnök pártja az európai parlamenti választásokon. Macron azonnal bejelentette a Nemzetgyűlés feloszlatását, és új választásokat írt ki még erre a hónapra.
Ursula von der Leyen, az unió bizottságnak elnöke, akinek újbóli kinevezése nem magától értetődő, támogatók után kutatva járja Európát. Próbálja megnyerni Macront, Scholzot és Melonit, akiknek a szavára három eltérő európai pártcsaládban hallgatnak, és ezek közül egyik sem a leköszönő elnöké. A matematika szabályai szerint a jelöltnek teljesülhet a vágya az újrázásra, ám a tapasztalatok szerint mindig történnek meglepetések.
Egy friss elemzés szerint a közép- és jobboldali pártok valószínűleg teret nyerhetnek Európa-szerte a mostani európai parlamenti választásokon. A gazdaságpolitikai fókuszt ugyanis a zöldfordulatról, illetve a zöldgazdaságra történő átállásról (és a szükséges jogalkotásról) a versenyképességre helyezhetik át.
A magyar elnökség sikeres lesz – erről is beszélt Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára Strasbourgban. Biztosította partnereit, hogy hazánk a tagállamok álláspontját figyelembe véve keres majd a teljes unió számára kedvező megoldásokat.
Egy időben azzal, hogy újra feltámadtak az Európai Parlamentben tomboló korrupciós vihar hullámai, oknyomozó újságírók kutatásuk meglepő eredményével rukkoltak elő: az EP-ben minden negyedik képviselőnek voltak vagy vannak zűrös ügyei. Abúzustól a más mobiljának eladásáig terjed a lista, köztük pedig ott a zsíros korrupció.
