Brüsszel újabb Frankensteinje: a világ egyik legfeleslegesebb „tiszta technológiás” alapja lényegében magát finanszírozza, hiszen az összegeket lehívni kívánó cégek zöme több időt és pénzt költ a pályázásra, mint amennyi támogatást valaha látni fog. Az EU közben csodálkozik, miért menekülnek a vállalatai a kontinensről. Pont ezért.
A Nexperia-válság megmutatta, mennyire sebezhető Európa technológiai ökoszisztémája. Miközben az Egyesült Államok és Japán a chipipari szuverenitás új modelljeit építi, a kontinens még mindig a bürokráciával, a szabályzással és a kockázatmentesítéssel bajlódik a gyártás helyett.
Von der Leyen felsorolta az EU-t fenyegető veszélyeket, és kijelölte azt az utat, amely az üdvözüléshez vezet a versenyképesség, a technológiai függetlenség és az energia tekintetében. Legalábbis a rengeteg ígéret alapján. És persze akkor, ha az unió Ukrajna végtelen támogatása közben a belső ellentétekkel is meg tud küzdeni.
A legnagyobb chipgyártóknak beszállító holland ASML nagy összeget fektet a francia Mistral mesterségesintelligencia-startupba. A két cég együttműködése előrelépést jelenthet abban a törekvésben, hogy Európa függetlenedni tudjon az amerikai és kínai rendszerektől.
Az új EU–USA kereskedelmi megállapodás komoly engedményeket kényszerített Európára, miközben a stratégiai céljait aláásta. A kontinens gazdasági és technológiai lemaradása, bürokratikus bénultsága és külső függősége a kínai „megaláztatás évszázadához” hasonló kockázatokat hordoz.
Az Európai Bizottság 2028–2034 közötti ciklusra szóló 1717 milliárd eurós költségvetési javaslata radikális prioritásváltást hoz: a védelem és innováció előtérbe kerül a mezőgazdaság rovására. A tagállamok ellenállása miatt hosszú, akár két évig is elhúzódó tárgyalások várhatók.
Az Egyesült Királyságban a héten felülvizsgálják a költségvetést, amelynek a végén hatalmas összegeket szabadíthatnak fel a tudomány és a technológia területére. A támogatások megszerzése azonban küzdelmes lehet az egyes minisztériumok számára, a pénz mellé pedig hosszú távú stratégia is kell, ami segíti az innovációt.
A magas amerikai vámok miatt az európai piacra átterelődő szállítmányok következtében egyes acéltermékek behozatala az év eleje óta több mint tízszeresére ugrott, miközben az árak bizonyos esetekben akár 88 százalékkal eshettek.
Az Európai Unió jövője és Magyarország mozgástere kulcsfontosságú kérdés, amely gazdasági, politikai és társadalmi hatásokat is magában hordoz. A jelenlegi uniós modell reformra szorul, és Magyarország számára is fontos kérdés, hogy hogyan érvényesítheti érdekeit a változó európai közegben.
Európa hosszú geopolitikai vaksága súlyos árat követelt. Ahelyett, hogy a saját védelmét építette volna, túlságosan is az Egyesült Államokra támaszkodott. Most ideje, hogy valódi biztonsági stratégiát dolgozzon ki, amely nemcsak válaszokat ad a kihívásokra, hanem elhárítja az egyedül maradás veszélyeit.
Az Európai Unió az elmúlt évek során elfelejtette megfogalmazni saját érdekeit – mind geopolitikai, mind gazdasági szinten. Ez pedig nem vezet sehová. Lássunk három „elképzelhetetlennek” tűnő ötletet, amelyek mentén Európa kivívhatná Trump tiszteletét!
Az Európai Bizottság a vállalati fenntarthatósági jelentéstételre és az ellátási láncok átláthatóságára vonatkozó szabályok enyhítését, valamint a környezeti és társadalmi hatásokra vonatkozó jelentéstételi kötelezettség módosítását tervezi. Ezek kedvező lépések lehetnek az európai vállalatok számára, és a versenyképességüket is erősíthetik.
Friedrich Merz egy erősebb geopolitikai fókuszú kormányt alakíthat, amely szigorúbb migrációs politikát és keményebb fellépést ígér Pekinggel és Moszkvával szemben, miközben a költségvetési fegyelem fenntartásához csak ipari és innovációs célú hitelek felvételét engedélyezné.
Az Európai Központi Bank volt elnöke szerint Európának nem az amerikai vámoktól, hanem a saját belső szabályozási rendszerétől kell rettegnie. Ugyanis az utóbbi árt a legtöbbet az innovációnak és az EU versenyképességének.
Donald Trump ismét lendületbe hozta az USA és az EU közötti kereskedelmi vitákat. A kölcsönös vámtarifák, az eltérő szabályozások és a feldolgozott amerikai élelmiszerekkel szembeni bizalmatlanság mind azt vetíti előre, hogy a konfliktus még sokáig eltarthat. De az Európai Unió valóban igazságtalanul bánik az amerikai termékekkel, vagy Washington túloz?
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök vasárnap nem csupán üzleti szerződéseket írt alá, hanem egy geopolitikai és gazdasági korszak kapuját is kitárta: a megállapodások értéke meghaladja a 10 milliárd dollárt, de a stratégiai partnerség nem csupán Olaszországot, hanem egész Európát is jótékonyan érintheti.
Az EU és a dél-amerikai Mercosur közötti szabadkereskedelmi megállapodás közel áll a megkötéshez, Franciaország ellenállása ellenére. Az egyezség a geopolitikai és gazdasági diverzifikációt szolgálja, csökkentve a blokk Kínától és az USA-tól való függését. Németország már támogatja a megegyezést, Olaszország pedig döntő szerepet játszhat a ratifikálásban.
Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára elnökölte a Versenyképességi Tanács űrtevékenységek témakörében 2024. november 29-én Brüsszelben megtartott ülését. A tanácsülésen az európai űrtevékenységek vonatkozásában a tagállamok elfogadták a kompetenciák megerősítéséről szóló következtetéseket, valamint az EU űrprogramjának időközi értékelését.
A javasolt EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás jelentős politikai és gazdasági feszültséget generál az Európai Unióban. Emmanuel Macron francia elnök óvatosan lavíroz a hazai gazdák és a nemzetközi nyomás között. Miközben Németország ettől reméli iparának megmentését, az európai agráriumot sújtó egyenlőtlen versenyfeltételek, valamint a dél-amerikai termékek laza szabályozási normái komoly fenntartásokat szültek, különösen a környezetvédelem és az élelmiszer-biztonság terén.
A német gazdaságot régóta a precizitás és a stabilitás mintapéldájaként emlegetik. Azonban az elmúlt években a kihívások mértéke példátlanul megnőtt, miközben a világ harmadik legnagyobb gazdaságának működési modellje alapjaiban rendült meg. Mit hozhat a jövő Németországnak, ha a megrögzött mértékletesség, a nemzetközi verseny és a belpolitikai turbulenciák egyaránt szorongatják?
“A politika lényege az ütemérzék, kis országként pedig nem mulaszthatunk el egyetlen fontos ütemet sem” – mondta Orbán Viktor az Eurázsia Fórum nyitóünnepségén. A miniszterelnök rávilágított, hogy Európa elbizonytalanodott és a változások vesztesévé vált. Az eurázsiai együttműködés azonban új lehetőségeket kínál, amelyek kiaknázása által újra meglovagolhatjuk az átrendeződés hullámait.
A magyar miniszterelnök az európai kutatás-fejlesztésre szánt összegek sürgős emelését és célzott irányítását indítványozta az Európai Tanács budapesti találkozóján. Ideje volt: ha van az EU-s versenyképességnek igazi Achilles-ina, akkor a K+F bizonyosan az.
Az Európai Politikai Közösség Budapesten tartotta ötödik ülését. A csúcstalálkozón az EU és NATO képviselői mellett Volodimir Zelenszkij is részt vett. A fő témák között az európai versenyképességről, az ukrajnai háborúról és az illegális migrációról esett szó. Az ezt követő informális EU-csúcson elfogadták a Budapesti Deklarációt. Természetesen minden téma Donald Trump visszatérésének fényében került terítékre.
Kína elektromosjármű-gyártása robbanásszerűen növekszik: tavaly a globálisan eladott 14 millió hibrid és elektromos gépkocsi (EV) több mint 60 százalékát az ázsiai országban regisztrálták. A nyugati autógyártók számára ez azt jelenti, hogy az együttműködés és az innováció nélkülözhetetlenné válik a piaci pozíciók megőrzéséhez.
A Financial Times írása szerint a Northvolt svéd akkumulátorgyártó a pénzügyi és a termelési gondjai miatt a globális versenytársak, különösen Kína és az Egyesült Államok jelentős előnyre tettek szert. Az amerikai írás szerint az európai ipar jövője egyre bizonytalanabb a korlátozott uniós támogatások miatt, márpedig a földrész gyártói ezek nélkül nem tudnak kellő mértékben részt venni az EU-s zöldátmenetben.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a High-Level Dialoge on Europe in the Age of Intelligent Economics elnevezésű rendezvényen, Genfben hangsúlyozta, hogy új gazdasági rend alakul ki a világban, amelyben Európának meg kell őriznie önállóságát. Ehhez növelni szükséges a versenyképességet, fokozni az innovációs teljesítményt, fel kell gyorsítani a zöldátmenetet és a mesterséges intelligencia alkalmazását.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az OECD nagyköveteinek informális találkozóján tartott előadásában felhívta a figyelmet, hogy az Európai Uniónak fel kell vennie a küzdelmet az USA-val és Ázsiával szemben, ezért új versenyképességi paktumra van szükség, amely a soros magyar uniós elnökség napirendjének középpontjában áll.
Varga Mihály pénzügyminiszter videóüzenete nyitotta meg október 3-án az ELTE Gömb Aulájában megrendezett JVSZ Makro Konferenciát, amelyen a tárcavezető kiemelte az EU látványos versenyképességi lemaradását. Kuti Zsolt, az MNB főközgazdásza a demográfiai, zöldátállási és inflációs kihívásokat említette, valamint a munkaerőpiaci problémák hosszabb távú fennmaradásáról beszélt. A konferencia további, neves üzleti és politikai döntéshozó előadói és résztvevői, többek közt Bogsch Erik, Fábián Ágnes, Hegedüs Éva, Jaksity György, Kapitány István és Tálos Péter, szintén Európa versenyképességének gyengüléséről, a digitalizáció és a zöldberuházások hatásairól, illetve a hazai kilátásokról beszéltek.
Németországban az augusztusi ipari rendelések drámai csökkenése, a szűkülő ingatlanpiac és az ipari recesszió jelei az elmúlt évek strukturális gyengeségeire és a globális gazdasági változásokra világítanak rá, amelyek Európa legnagyobb gazdaságát egyre nehezebb helyzetbe sodorják.
Kitartóan nő a lítium értéke a világpiacon, hiszen azt az elektromos autók és az áramtárolás növekvő piaca húzza magával. A régiók közötti versengésben az új fehér aranyért Európa sem akar lemaradni, az importtól való függés helyett EU-n belüli lelőhelyeket szeretne kialakítani.
