Az euróövezet inflációja 2,4 százalékra mérséklődött februárban, így az Európai Központi Bank újabb kamatvágásra készül. A gazdasági kilátásokat azonban továbbra is a gyenge növekedés és a nemzetközi kereskedelmi feszültségek árnyékolják be.
Az eurózóna gazdasága a tavalyi év végén váratlanul stagnált, miközben Németország és Franciaország recesszióba csúszott, a munkanélküliség pedig emelkedni kezdett. Az Európai Központi Bankra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy agresszívebb kamatcsökkentésekkel próbálja élénkíteni a lassuló gazdaságot – de vajon ez elég lesz?
Az infláció az eurózónában decemberben 2,4 százalékra emelkedett, ami megfelel az elemzői várakozásoknak. Az Európai Központi Bank (EKB) továbbra is fokozatos kamatcsökkentésekre készül, de a fogyasztók inflációs várakozásai nőttek, és a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban is pesszimistábbak.
A harmadik negyedévi GDP 0,4 százalékkal nőtt az euróövezetben, míg a közgazdászok mindössze 0,2 százalékot vártak, a meglepő német növekedés pedig Franciaország gyorsabb lendületéhez is hozzájárul.
Az eurózónában a júliusi inflációs adatok meglepetést okoztak, hiszen az elemzői várakozásokat felülmúlva, enyhe növekedést mutattak. A helyzet új kihívások elé állítja az Európai Központi Bankot (EKB), amely már korábban is küzdött az infláció leszorításával. Az új adatok tükrében felmerül a kérdés: hogyan reagál majd az EKB, és milyen hatással lesz ez a gazdaságra?
Az előző hónaphoz képest Magyarországon javult, míg az eurózónában kismértékben romlott az üzleti hangulat. A Makronóm Intézet gazdasági bizonytalanságot mérő indexe alapján mérsékelt a bizonytalanság.
A Federal Reserve tegnapi kamatdöntő ülésén az irányadó ráta nem változott, de az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szigorú monetáris politikája globális hatásokat von maga után. Ugyanis az USA magas hozamszintjei miatt a feltörekvő piacoknak és az eurózónának is fenn kell tartaniuk saját szigorúbb kamatkondícióikat a tőkekiáramlás elkerülése érdekében.
A korábban mítosznak tartott feltételezés a szemünk előtt válik valósággá: az eurózóna viszonylagosan elszegényedik, összevetve az Egyesült Államok gazdasági teljesítményével. Több más elemzés mellett két francia közgazdászkutató is erre a következtetésre jutott a Le Monde-ban megjelent cikkében. Minden mutató ezt támasztja alá.
A Nemzetközi Valutaalap, az IMF szerint a német államadósság a következő években csökken, míg Olaszország és Franciaország fizetési kötelezettsége kitartóan növekszik. A szakértők szerint ez az eltérés a következő néhány évben újabb feszültségeket vált ki az euróövezeten belül.
A kormányzati beavatkozások akár 25 százalékkal is mérsékelhették azokat a jóléti veszteségeket, amelyeket a járvány és a háború kiváltotta inflációs és energiaársokk okozott Európa-szerte – állapítja meg az Európai Központi Bank.
A világgazdaság számára nem indult jól a 2024-es év: erről tanúskodnak a főbb nemzetközi üzleti bizalmi indikátorok. Ezek értékei januárban továbbra is a hosszú távú átlag alatt helyezkedtek el.
A vártnál lassúbb gazdasági növekedésre számít az Európai Bizottság 2024-ben a novemberi előrejelzéseihez képest. Az eurózóna gazdasága stagnált 2023 utolsó negyedévében, és az Európai Központi Bank gyors kamatemelései miatt az idén sem kap egyhamar új erőre. Viszont az energiaárak csökkenése következtében az infláció terén javultak a kilátások. Magyarország gazdasága a jelentés szerint pozitívabb jövő elé néz: a GDP-növekedést és az infláció mértékét tekintve hazánknak uniós szinten is az egyik legjobb mutatókat jósolják.
Bár az oroszországi szankciókat minden érintett fél megérzi, annak „bumeránghatása” vegyesen hat az eurózóna tagállamaira: Németországot, Franciaországot és Olaszországot érinti a legsúlyosabban. Az energia- és nyersanyagellátásban bekövetkező változások okozta „fájdalom” jelentős hatással van a gazdaságukra, és akár recesszióba is taszíthatja őket. Eközben az Oroszországtól kevésbé függő országok, például Spanyolország és Portugália már a fellendülés jeleit mutatják – derül ki az ING friss jelentéséből.
A 2022 februárjában keletkezett cikkünkben arról írtunk, hogy Közép- és Kelet-Európában az euró bevezetése és annak potenciális gazdasági hatásai már régóta komoly vita tárgyává alakultak. Míg sokan érvekkel állnak elő az euró mellett vagy ellen, de Eoin Drea, a Wilfried Mertens kutatóintézet közgazdásza úgy látja, hogy a régió hozzájárulhatna egy olyan decentralizált eurózóna létrehozásához, ahol a gazdaságpolitikai döntések jelentős része a nemzeti kormányok hatáskörébe tartozna.
