Nem gond, ha az elektromosokra extravámot vetett ki Brüsszel – gondolták a kínai gyártók, és elkezdték megszórni az EU-s piacot hibridekkel és belső égésűekkel. Bejött. Viszik, mint a cukrot.
Eredményes volt a gyors amerikai–kínai tárgyalás: 90 napos vámcsökkentett időszak következik a kereskedelmi háborúban. Ma mindenki derűs, és drukkol a végleges, konfliktusmentes megállapodásnak. Odáig azonban még nagyon hosszú az út.
Az elnököt nem érdekli az Európai Bizottság javaslata az ipari termékek nullaszázalékos vámtarifáiról. Ragaszkodik ahhoz, hogy az EU 350 milliárd dollárért vásároljon energiát az Egyesült Államoktól. És lejárt az idő.
Eldurvult a helyzet Washington és Peking között: Trump immár 104 százalékos vámmal fenyegetőzik, Hszi Csin-ping pedig bevetette a ritkaföldfémfegyvert.
A Trump-vámok hirtelen fordulatot eredményeztek az EU és Kína kereskedelmi konfliktusában: a felek azonnali hatállyal újra elkezdtek tárgyalni az ázsiai országból érkező elektromos autók brüsszeli büntetővámjairól. Az enyhülés megkezdődött.
Az európai borászok és a tengerentúli importőrök egyaránt a Trump-féle 200 százalékos vám bevezetésétől rettegnek. Konkrét időpont nincs, de a kereskedelem máris veszélyesen lelassult.
Az Európai Bizottság elhalasztotta a Trump-tarifákra válaszul adandó büntetővámok életbelépését. Közös akaratnak nyoma sincs a tagállamok között, Brüsszelnek pedig hiába van döntési joga, ha azt az egység hiánya megbénítja.
Trump elnök beváltotta újabb fenyegetését, és 25 százalékos vámot vetett ki minden, az Egyesült Államokba érkező acélszállítmányra. Az eddigi stratégiáját látva nem biztos, hogy ez így is marad.
Miután Trump elnök eltörölte a vámmentességet a 800 dollár alatti értékű küldeményekről, az amerikai posta nem kézbesíti a Kínából érkező csomagokat. Az ázsiai kiskereskedelmi gigászok részvényei zuhanni kezdtek.
Az elnök káoszhatalmi stratégiája ezúttal is fordulatot hozott: bevezetése előtt néhány órával Trump egy hónappal eltolta a vámok életbelépését két szövetségese ellen. A Kínára kirótt tarifa még él, de egy telefonhívás azt is megváltoztathatja.
Első körben Mexikónak és Kanadának ment Washingtonból a 25 százalékos vámról szóló levél, majd Kína következett 10 százalékkal. Az első kettő megtorló vámokkal felel, így beleáll a kereskedelmi háborúba – utóbbi azonban feltűnően óvatos, és csak a „szokásos” feljelentést tette meg a Kereskedelmi Világszövetségnél. Azt sem gondolta komolyan.
Elon Musk a Kínában gyártott autóira kivetett büntetővámokat tartja teljesen abszurdnak. A Tesla kapta a legkevesebb, 7,8 százalékos extratarifát, de a milliárdos szerint ez is rengeteg.
Donald Trump átfogó vámokat jelentett be Kolumbiával szemben, miután utóbbi nem engedte leszállni az USA által kitoloncolt állampolgárait szállító repülőgépeket. Habár végül megegyezés született és az intézkedéseket felfüggesztették, fontos figyelmeztetést jelentenek: Trump nem fél gazdasági szankciókhoz nyúlni, ha valaki nem működik együtt vele.
Donald Trump szerint a hatalmas kereskedelmi hiány azt jelzi, hogy az Európai Unió nem a megfelelő módon áll az Egyesült Államokhoz. Ennek pedig következményei lesznek, hacsak Európa nem változtat a magatartásán.
Ha lehet még belerúgni a padlón heverő Volkswagenbe, most megtörtént. A német ipar büszkeségének bezárásra ítélt üzemeiért pekingi befektetők állnak sorban – hogy Németország szívében építsék tovább a kínai autóipart.
Az elnök nem húzta sokat az időt: alig tette le az esküt, azonnal rendeletek tucatjait írta alá, köztük olyanokat, amelyeknek nagyon komoly és hosszú távú következményei is lesznek.
A kanadai kormány éppen egy megtorló vámokat tartalmazó listát állít össze, amellyel visszavághat Donald Trumpnak, ha az valóra váltja fenyegetését, és valóban 25 százalékos tarifát vet ki minden kanadai termékre.
Justin Trudeau az általa vezetett liberális párt elnöki tisztségéről mondott le először, miniszterelnöki feladatait pedig már csak addig látja el, amíg új vezetője nem lesz a pártnak. Trump, akinek oroszlánrésze volt a bukásban, örömét fejezte ki a döntés kapcsán.
Jól hangzik, hogy az EU sokkal több energiát vegyen az Egyesült Államoktól, mert az elnök csak ebben az esetben tekint el az európai termékekre kivetendő extravámoktól. Csakhogy Brüsszel nem írhatja elő a tagállamoknak, hogy honnan szerezzék be a szükséges mennyiséget.
Végre szavakká formálódott az elnöki gondolat: ha az EU nem vásárol több amerikai olajat és földgázt, Washington pusztító vámokat vet ki az európai termékekre. Az üzenetben csak az a furcsa, hogy rövid távon az Egyesült Államoknak egyáltalán nincs kapacitása exporttöbbletre.
Rendkívül alapos, egyben mélyen lesújtó eredményeket tartalmazó jelentés készült a kínai vállalatoknak az Európai Unión belüli helyzetéről. A legnagyobb aggodalom a bizonytalan üzleti légkör és az átpolitizált európai kereskedelem miatt alakult ki.
A hatalmas port kavart európai extravámokat csak a tisztán elektromos autókra vetette ki Brüsszel. A kínai gyártók vállat vontak, és elindították a hibridek szezonját.
Joachim Nagel szerint az alkotmányos adósságlimit alapjaiban jó dolog, most azonban nincs más lehetőség, mint parlamenti kétharmaddal módosítani rajta. A gazdaság padlón, a Trump-féle beígért vámok csak súlyosbítani fogják a helyzetet, hitelfelvétel nélkül tehát még évekig tartó stagnálás várható.
Az Európai Központi Bank elnöke szerint a Trump által beígért extravámokat azzal védheti ki az EU, ha elkezd több amerikai terméket importálni. Nesze neked szuverenitás.
A januárban hivatalba lépő elnök már most jelezte, hogy mélységesen ellenzi a BRICS-országok dedollarizációs ötletelését. Hogy ennek nyomatékot adjon, máris megígérte a 100 százalékos vámokat.
Az amerikai vállalatok óriási készleteket halmoznak fel a kínai termékekből, hogy ideig-óráig kihúzzák magukat a Trump-féle beígért büntetővámok negatív hatásai alól. Kínában közben cégre szabottan kezdték el megtámadni az amerikai üzleti érdekeltségeket. Pánikintézkedések és megelőző csapások.
Az egész világ lázasan töpreng, milyen hatása lesz az új elnök által beígért extravámoknak a kereskedelemre, és az új vámháborúk valóban kivégzik-e a globalizációt. A Bloomberg Economics vezető közgazdásza szerint nem a vég, csupán egy olyan átrendeződési játszma kezdődik, ahol az USA saját magának már nem oszt lapot.
Utoljára találkozott egymással személyesen a kínai elnök és Joe Biden. Beszélgetésüknek egyetlen igazi célja volt: Peking a vörös vonalakra akarta felhívni Donald Trump figyelmét.
A kínai Leapmotor hirtelen lemondott arról, hogy a második, Európában forgalmazott elektromos autóját is Lengyelországban gyártsa. Peking megmondta előre: nem akar kereskedelmi háborút, de ha belekényszerítik, saját játékszabályokat alkalmaz.
Teljes a kétségbeesés Európában a Trump által beígért exporttarifák miatt. De ne azt nézd, te mit tehetsz a vámok ellen, hanem azt, mit tehetnek a vámok érted.
