A német tőke ismét áramlik Kínába, annak ellenére, hogy Európa és Peking viszonya egyre hűvösebb. Ami kívülről növekedési beruházásnak tűnik, az sok vállalatvezetés számára inkább egyfajta biztosíték, amivel a következő kereskedelmi konfliktus előtt a termelés egy részét igyekeznek hazavinni, biztonságos körülmények közé.
No azért nem egy Ferrarira kell gondolni, hiszen maradjunk mégis csak a Balkánon: egy jó Zastava 750-essel is lehet száguldozni, még ha lassabban is éri el a kívánt sebességet.
Az ENSZ kiadta az idei évre vonatkozó közvetlen külföldi tőkebefektetésekre vonatkozó jelentését. Az anyag rámutat, hogy mindezek egyre csökkenő tendenciát mutatnak, aminek az egyik fő oka, hogy Európában visszaesőben a beruházások mértéke. A tőke, a jelentés szerint, egyre inkább a digitális szektor felé fordul.
Hét év után újra nőtt a kínai tőkebefektetés Európában: a Merics és a Rhodium Group frissen publikált tanulmánya szerint tavaly 47 százalékkal ugrott meg az Európába irányuló kínai FDI, főként az EV-projektek révén. Magyarország a fő célpont, de a lendület törékeny.
A közvetlen külföldi befektetések tavaly becslések szerint 8 százalékkal csökkentek, ami megnehezíti a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén elért előrehaladást, amely nagymértékben támaszkodik a nemzetközi projektfinanszírozásra.
Az USA részesedése a globális közvetlen külföldi tőkebefektetésekből (FDI) 2023-ban rekordalacsony szintre, 14 százalékra csökkent, míg Kínáé 12 százalékra emelkedett. Az amerikai cégek egyre inkább koncentrálnak a belföldi beruházásokra, amit az inflációcsökkentő törvény és a protekcionista politikák is ösztönöznek. A trendek arra utalnak, hogy az USA fokozatosan elmozdul a külföldi tőkebefektetésektől a hazai piacok felé.
Win-win-szituáció: a kínaiak is jól járnak a gyártás Kelet-Közép-Európába helyezésével, a kiválasztott országok is, sőt: meglepő módon még Brüsszel sem húzhatja a száját, hiszen az ellátási láncok egyes szemei közelebb kerülnek. Mégis húzza.
Az újrabefektetett nyereség mostanra nagyobb mértékben járul hozzá az USA-ba irányuló közvetlen külföldi befektetésekhez, mint valaha.
Az érem két oldala: miközben a kínai külföldi befektetések rekordot döntöttek, a külföldiek egyre inkább kivonják a pénzüket az országból.
A Nemzetközi Valutalap figyelmeztetése mellett a szolgáltató óriás Ernst & Young is kiadott egy kilencpontos cselekvési tervet, amely szerint „Európának mágnesként kellene vonzania az FDI-t”.
Hszi Csin-ping kínai elnök látogatásához kapcsolódóan szervezte meg Csöcsiang (Zheijang) tartomány Kereskedelmi Minisztériuma a China (Zhejiang)–Hungary Economic & Trade Cooperation Exchange Conference rendezvényt, amely a többi eseményhez hasonlóan a magyar–kínai kapcsolatok további elmélyítését kívánja előmozdítani.
Az afrikaiaknak régóta ígérik, hogy a kereskedelem liberalizációja felgyorsítja a növekedést és a strukturális átalakulást. Ehelyett csökkentette a földrész szerény termelési kapacitásait, az ipart és az élelmezésbiztonságot. Jomo Kwame Sundaram, az ENSZ volt gazdaságfejlesztési főtitkárhelyettese szerint a termelés kapacitásának növelése nélkül visszafelé sülhet el a piacok teljes megnyitása.
A Nemzetgazdasági Minisztérium delegációjának németországi látogatásakor az egyeztetések középpontjában elsősorban a magyar–német, illetve a magyar–bajor gazdasági együttműködésről, a gazdasági kilátásokról és az európai versenyképesség növeléséről esett szó.
Az elmúlt 25 évben a világgazdaság munkatermelékenysége hatszorosára nőtt, főként 30 feltörekvő gazdaságnak köszönhetően, amelyekben 3,6 milliárd ember él. Ezek az országok kiemelkedő beruházási rátával, urbanizációval, jelentős infrastrukturális fejlesztésekkel és a külföldi tőke vonzásával tudták növelni termelékenységüket. Ha ezt a fejlődési ütemet fenntartják, 25 éven belül elérhetik a fejlett gazdaságok szintjét. Hazánk is hasonló utat jár be, ami példaként szolgálhat más országok számára a munkatermelékenység növelése érdekében.
Malajziában egyre több startup működik a chipszektor tervezői ágazatában. Az elmúlt években, többek között a blokkosodásból is hasznot húzva, mind jobban fejlődtek a maláj chiptervező cégek. Ázsiában azonban komoly verseny zajlik ebben az iparágban, és ahhoz, hogy Kuala Lumpur a félvezetőipar egyik királyává válhasson, először a saját lábára kell állnia és vonzóbbá kell válnia a szakemberek számára.
Oldani kell a hazai gazdaság dualitását, a Magyarországon jelen lévő külföldi és magyar tulajdonnak együtt, integráltan kell működnie – hangsúlyozta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden a Versenyképességi Konferencia 2024 című rendezvényen.
Ütköznek az USA és Kína érdekei a chipekbe és más fejlett technológiákba irányuló nyugati befektetések tekintetében, ráadásul az amerikai ellenőrzések hosszú távú következményei is bizonytalanok. Számos tényező űzi el a külföldi befektetéseket az ázsiai országból, de azzal is számolni kell, hogy az USA politikája a kínai technológiai növekedés visszaszorítása érdekében kihívásokkal néz szembe.
Az évente Davosban megrendezett Világgazdasági Fórum célja a világ legbefolyásosabb politikusai, üzletemberei, tudósai közötti párbeszéd ösztönzése többek között a globális gazdasági és környezeti problémákról, a geopolitikai, valamint politikai aggályokról. A január 15–19. közötti esemény pénteki napján részt vett és beszédet mondott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Kína először zárt veszteséges negyedévet a külföldi közvetlen beruházások (FDI) terén a költségvetési adatok alapján – jelentette hétfőn a Reuters. Peking a hiányt elsősorban a nyugati kormányok kockázatcsökkentő stratégiája következtében megnövekedett tőkekiáramlási nyomásnak köszönheti.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Kínai Nemzetközi Import Expón, Sanghajban a külföldi tőkebefektetések (FDI) bevonzásának fontosságáról, az Egy övezet, egy út kezdeményezés (BRI) előnyeiről és a magyar–kínai kapcsolatok fejlődéséről beszélt – közölte hétfőn a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
A globalizáció lassulásával és a geopolitikai blokkosodással a közvetlen külföldi tőkebefektetéseket egyre nagyobb mértékben határozzák meg politikai szempontok, ami akár a globális termelés 7 százalékának elvesztéséhez is vezethet. Az orosz–ukrán háború erős nyomot hagy ezen a téren is: az inváziót az ENSZ-ben el nem ítélő országok zöldmezős FDI-aránya az elmúlt két évben megfeleződött az előző évtizedhez képest.
Kabul további külföldi befektetéseket vonzana be, kelet felé kacsingat, bízva a pekingi kapcsolatok erősödésében.
Az ENSZ 2023-as World Investment Report kiadványa szerint 2020-ban 39, 2021-ben 80, 2022-ben pedig 45 milliárd dollár külföldi működő tőke áramlott az afrikai országokba. A kínai befektetések értéke dinamikusan növekszik, miközben az EU és az USA esetében ez a 2010-es évek közepe óta mérséklődik. Elemzésünkből az is kiderül, hogyan alakultak az egyes országok FDI-befektetései az afrikai országokban.
Mexikó lepipálta Kínát, legalábbis úgy, mint az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnere. Az USA déli szomszédja emellett a világ kilencedik legnagyobb közvetlen külföldi működőtőke-befektetések kedvezményezettje, a Tesla is rövidesen gyárat épít Mexikóban. A mexikói peso dollárral szembeni árfolyamán is érdemes rajta tartani a szemünket.
