Washington az iráni háború közben milliárdos fegyvercsomagokkal erősíti az Öböl államait, egyszerre kitúrva az európai beszállítókat és csökkentve az Ukrajna számára is szükséges fegyverkészletet.
Algéria Afrika vezető fegyverimportőrévé vált, miután az idei évre 25 milliárd dolláros katonai költségvetést különített el, amit az olaj- és gázárak emelkedése támogat. Ez a stratégia egyszerre szolgálja az ország Marokkóval szembeni regionális pozíciójának erősítését és a rezsim belső legitimációját.
Izrael legnagyobb szénkereskedelmi partnere leállítja az exportot a háborúban álló ország felé. A török kereskedelmi kapcsolatok befagyasztása után tehát újabb csapás érte a zsidó államot.
A kínai import megugrása után Valdis Dombrovskis, az Európai Unió kereskedelmi biztosa abban bízik, hogy sikerül rendezni a kiegyensúlyozatlan kapcsolatokat Pekinggel. Dombrovskis utalt is arra, hogy az EU új kereskedelmi fegyvereket vethet be Kína ellen.
A jelenlegi kínai-orosz katonai együttműködés inkább diplomáciai, semmint gyakorlati jellegű, azonban így is éppen elég bosszúságot okoz az Egyesült Államoknak.
Kétmilliárd euróért vásárolna az EU lőszert Ukrajnának, Magyarország él a konstruktív tartózkodás jogával.
Hihetetlen trükköt találtak ki Svájcban: úgy segítenék Ukrajna felfegyverzését, hogy közben megőriznék a mindennek az alapját jelentő semlegességet.
Oroszország még mindig a világ második legnagyobb fegyverexportőre, de ha a háború tovább tart, le is kerülhet a dobogóról. Kína azonnal észrevette a piaci rést, és már meg is célozta Moszkva helyét a piacon.
Ahogyan várható volt, gondok adódtak az USA Ukrajna kiszolgálása érdekében biztosított fegyverszállítási kapacitásában.
