A német kijevi katonai attasé helyettese tragikus képet festett hazája fegyvereinek ukrajnai alkalmazásáról. A következtetés: a haditechnikai eszközök zöme alkalmatlannak bizonyult valós harci körülmények között.
Európa védelmi képességeinek kiterjesztése és minél gyorsabb kiépítése valójában nem a pénztől, még csak nem is a hadiipari kapacitásoktól függ. Inkább attól, hogy a britek engedik-e halászni a vizeiken a franciákat.
Az amerikai elnök lépésével Ukrajnán túl az európai vezetőknek is üzent: nem léteznek más játékszabályok és más béketerv, csak az, amit Washington kínál. Ha Zelenszkijjel nem jön létre a megállapodás, majd létrejön egy másik ukrán elnökkel.
A német választási kampány felülírta a sokat hangoztatott szolidaritást. A kancellár nem volt hajlandó aláírni a soron kívüli hadisegélyt, mondván, éppen elég pénzt különítettek már el Ukrajnára.
A még hivatalban lévő amerikai elnök mindent megpróbál, hogy egy utolsó, gigaösszegű fegyvercsomagot Ukrajnába juttasson, ám az idő nem neki dolgozik. Mire ugyanis elkészül a pakk, Trump valószínűleg már elfoglalja hivatalát.
Az ukrajnai háború végül valóban az Egyesült Államokban dől el. Zelenszkij bemutatta úgynevezett „győzelmi tervét” az amerikai elnöknek, de mire ez megtörtént, olyan otrombán avatkozott be az választási kampányba, hogy Trumpnál végleg elvágta magát. Ami a tervet illeti: senki nem vette komolyan.
A legutóbbi fegyversegélyek nagysága igen eltérő Izrael és Ukrajna esetében. Előbbi 3,5 milliárd, utóbbi 125 millió dollár értékben kap a háborúhoz szükséges haditechnikát Washingtonból.
