A brüsszeli zárt ajtók mögött már nem egyértelmű Ukrajna feltétel nélküli támogatása. Egyre többen teszik fel a kérdést: mit jelent pontosan az „ameddig csak szükséges” kifejezés? Mind a pénzügyi segélyek, mind a fegyverszállítások terén csökken a támogatási lelkesedés.
Izrael egyértelműen előnyt élvez az USA fegyverszállításaiban, az Európai Unió még az Ukrajnának megígért mennyiség felét sem tudta teljesíteni. Kijev panaszkodik, az EU-s ötletelés pedig nem várt fordulatot vett: megmondanák a fegyvergyártóknak, hogy hová szállítsanak elsősorban.
A Pentagon felpörgette a fegyverszállítást Izraelbe, és – az ukrán rendelésekkel ellentétben – igyekszik minden kérést azonnal teljesíteni.
Óriás bajban van Ukrajna: az EU képtelen leszállítani a beígért egymillió tüzérségi lövedéket, Észak-Korea azonban százezerszámra küldi azokat Oroszországba. Márpedig a tél is a tüzérségi csapásokról fog szólni.
Az ukrán elnök legszűkebb környezetéből érkező információk szerint Zelenszkij nagyon dühös a nyugati támogatások gyengülése miatt, ráadásul kialakult nála egy messianisztikus küldetéstudat, amelyben rajta kívül nem hisz már senki.
Az USA pár hónapja még úgy gondolta, jó ötlet az Izraelnek összekészített lőszerkészletből 300 ezer darabot odaajándékozni Kijevnek. Már nem gondolja úgy.
Meglepő elmélettel rukkolt elő a brüsszeli lap arról, hogy az új szlovák kormányfő azért nem küld több fegyversegélyt Ukrajnának, mert a 2009-es gázvita során csúnyán beszéltek vele Kijevben.
Európa az Egyesült Államok, az Egyesült Államok Európa, Ukrajna pedig mindkettőjük miatt aggódik. Diétás menüben a háború további finanszírozása.
Pistorius védelmi miniszter már javában tárgyal a szállítmányok útnak indításáról.
Pánik Kijevben, pánik az EU-ban: leállt az USA pénzvonata. Európa válasza világos: nem tudja pótolni az Egyesült Államok segélyeit. Keserű elégtétel, de a magyar kormány megmondta előre.
Egy kiszivárgott bizalmas dokumentum egész mást mesél a Fehér Ház félelmeiről, mint azt a nyilvánosságra hozott verzióból sejteni lehetett.
A felszínen töretlen volt a hurráoptimista kommunikáció, alatta azonban már a tehetetlenség feszültsége rajzolódott ki a Kijevben tartott tagállami külügyi találkozón.
A lap vezércikke azt tanácsolja, hogy a Nyugat felejtse el egy kicsit az ukrán újjáépítésre vonatkozó magasztos terveket és a százmilliárdokkal való dobálózást, inkább koncentráljon a legújabb nyugati iránymutatásra, amely már azt mondja: ez egy végtelen háború lesz. Mert annak kell lennie, mindegy, milyen áron.
Tíz Leopard harckocsit küldött vissza Kijev Németországnak, miután használhatatlan állapotban érkeztek meg Ukrajnába.
Morawiecki bejelentése az Ukrajnába küldött fegyverszállítások leállításáról legalább akkora zűrzavart okozott Lengyelországban, mint Kijevben.
Morawiecki miniszterelnök megunta a fenyegetőzést és az egyre agresszívebb ukrán diktátumokat. A magyar állásponthoz csatlakozva Lengyelország kijelentette: nem küld többé fegyvert Kijevnek.
Az ENSZ globális szerepe egyre csökken: a jelen és a jövő a regionális, közös érdekeken alapuló csoportoké. New Yorkba a legfontosabb vezetők már el sem mentek, igaz, ennek eredményeképpen Biden és Zelenszkij alakíthatta a napirendet.
Moszkva a kezdeti lassulás után felpörgette a hadiiparát. Becslések szerint a jelenlegi lőszertermelése hétszerese a Nyugaténak. A szankciók csupán ideiglenesen lassították le a fegyvergyártást, az észak-koreai üzlet pedig már csak óriási hab a tortán.
Maga Kijev is tisztában van vele: nem biztos, hogy a jövő évre kért támogatási összeget az Egyesült Államok utalni fogja.
Putyin és Kim Dzsong Un közelgő találkozója az amerikai szankciós politika végső határait mutatja meg. A két ország „minden mindegy” alapon köt hadiipari egyezséget, az USA pedig csak fenyegetőzhet, de semmit nem tud tenni ellene.
A brit védelmi miniszter rövid választ adott arra az újságírói kérdésre, hogy pótolják-e az Ukrajnában kilőtt brit harckocsit.
Ukrajnába érkeznek valamikor a Kijev által követelt legújabb csodafegyverek, amelyek „eldönthetik a háború sorsát”. Hány F–16-os, mikor állhat hadrendbe, és miért ennyire nehézkes az ukrán pilóták kiképzése?
A svájci kormány nehezen tudja értelmezni, hogy egy állami tulajdonú cég a háta mögött próbált eladni 100 Leopardot, hogy azok az ukrán frontra kerüljenek.
A CNN közvélemény-kutatása alapján az amerikaiak egyfelől belefáradtak a másfél éve tartó háborús szponzori szerepbe, másfelől nem hiszik, hogy van eredménye.
Az ellenoffenzíva megsegítésére Kijevnek ígért mintegy 3 milliárd eurós német fegyverszállítmány legnagyobb része valójában soha nem érkezett meg. Miközben Ukrajna egyre reménytelenebbül próbálja folytatni a mindenki által sürgetett hadműveletet, a német kormány látványkommunikációt és blöffsegélyezést folytat.
Washington az ukrajnai háború támogatása mellett szorgalmasan készül egy számára sokkal fontosabb konfliktusra is. Kína tiltakozik a most bejelentett tajvani fegyverszállítmány ellen, amit az amerikaiak először állítottak össze kizárólag az adófizetők pénzéből.
Ismét a kettős felhasználású termékek kerültek célkeresztbe, de amíg az EU a jelentéktelenebb országokat büntetőlistára teszi, addig Kínával szemben nem mer szankciókat alkalmazni.
Szerbia határozottan cáfolta, hogy fegyvereket szállított volna Ukrajnába, annak ellenére, hogy orosz és más médiaforrások ezt állították. Az orosz külügyminisztérium aggodalmát fejezte ki és magyarázatot követelt Belgrádtól, miközben Szerbia államfője, Aleksandar Vučić, a vádakat hazugságnak nevezte.
Zelenszkij gondoskodott róla, hogy a NATO-csúcsra úgy emlékezzünk, mint a sértődött emberek találkozójára.
A kulcsszó ismét az alkotmányos alapokon nyugvó semlegesség. A svájciak nem kívánnak változtatni.
