Aljakszandr Lukasenka az exit pollok szerint 87,6 százalékos eredménnyel újabb öt évvel meghosszabbította az uralmát Belarusz élén. A Nyugat a választást elcsaltnak minősítette: az ellenzék vezetői börtönben vagy száműzetésben vannak. A helyzet tehát változatlan Európa utolsó diktatúrájában.
Alekszander Lukasenka fehérorosz elnök egy interjúban mondta el gondolatait a kurszki helyzetről. Kiemelte, hogy Minszk nem akar eszkalációt, sőt a konfliktus mielőbbi békés rendezését támogatja, de bármit megtesz, ha az országát támadás éri.
Új, Oroszországgal és Belarusszal szembeni szankciós csomagot mutatott be május 8-án az Európai Bizottság. A javaslat meglepően ambiciózus a korábbi, inkább gyenge retorziókkal ellentétben. Nagy kérdés, hogy amennyiben elfogadják az intézkedéseket, azok elérik-e a kívánt hatást. Az elfogadásukhoz egyhangú döntés szükséges, így elképzelhető még némi finomítás. Emellett döntés születhet katonai célú finanszírozásról Örményország és Georgia számára.
A Belarusszal szomszédos uniós országok a Wagner-zsoldosok fenyegetésére hivatkozva fokozzák a határőrizetet – derült ki a közelmúltban. A három EU-tagállam tevékenyen küzd azért, hogy Moszkvát még jobban elszigetelje. Ám most Minszken csattan az ostor.
A Szocsiban tartott orosz-fehérorosz elnöki találkozón Putyin bejelentette, hogy július elején megindulhat a „taktikai nukleáris fegyverek” telepítése Fehéroroszországba. Ha ez megtörténik, ez lesz az első eset 1991 óta, hogy Oroszország nukleáris fegyvereket telepít saját határain kívülre.
