A mesterséges intelligencia sok különböző területen használható technológia, amely forradalmasíthatja a globális gazdaságot, jelentős termelékenységnövekedést ígérve. Az OECD legfrissebb tanulmánya azt vizsgálja: vajon az MI csökkenti vagy növeli a termelékenységi különbségeket?
Bár az MI forradalmasíthatja a globális kereskedelmet és növelheti a termelékenységet, nagymértékben fennáll a veszélye, hogy fokozza a különböző fejlettségű gazdaságok megosztottságát. A WTO jelentése szerint a befektetések és a megfelelő szakpolitikák mellett a nemzetközi együttműködés is elengedhetetlen ahhoz, hogy az MI az inkluzív növekedés motorja legyen.
Az ENSZ kiadta az idei évre vonatkozó közvetlen külföldi tőkebefektetésekre vonatkozó jelentését. Az anyag rámutat, hogy mindezek egyre csökkenő tendenciát mutatnak, aminek az egyik fő oka, hogy Európában visszaesőben a beruházások mértéke. A tőke, a jelentés szerint, egyre inkább a digitális szektor felé fordul.
Donald Trump első intézkedései között volt a USAID-segélyek felfüggesztése és felülvizsgálata. A fejlődő országokat természetesen nem lenne szabad magukra hagyni, azonban több kutatás és a több mint 60 éve fennálló rendszer hiányosságai abba az irányba mutatnak, hogy ideje lenne átkeretezni a nemzetközi segélyezés struktúráját. Az ugyanis még egyetlen gazdaságot sem lendített fel érdemlegesen…
A fejlődő országok külső adóssága 2023-ban rekordot döntött 11,4 ezermilliárd dollárral, miközben a globális államadósság 97 ezermilliárdra nőtt. Ez különösen Afrikát érinti, ahol az adósságterhek meghaladják a közszolgáltatásokra fordított kiadásokat.
Donald Trump február 3-án befagyasztotta a USAID (United States Agency for International Development), azaz az amerikai nemzetközi fejlesztési ügynökség működését. A világ egyik legnagyobb segélyszervezetének a helyét a kínai Egy övezet, egy út infrastrukturális projekt veheti át – hívják fel a figyelmet a szakértők.
Dani Rodrik sztárközgazdász szerint lehetetlen egyszerre küzdeni az éghajlatváltozás ellen, erősíteni a fejlett gazdaságokban a középosztályt és csökkenteni a globális szegénységet. Bármely két elem kombinációja ugyanis kivégzi a harmadikat.
A globális gazdaság növekedése mögött gyakran rejtett, de alapvető tényezők húzódnak meg. Egy új tanulmány szerint a gazdag északi országok jelentős mennyiségű munkaórát és erőforrást vonnak el a globális déltől egyenlőtlen munkaerőcsere révén. Az alábbi cikkben részletesen bemutatjuk a kutatás eredményeit, példákkal és adatokkal alátámasztva.
Bár a modern technológia előnyeit általában először a gazdag országok élvezik, később a fejlődők is profitálhatnak belőle. Mesterséges intelligenciával nagyobb tudású szakembereket taníttathatnak ki, hatékonyabbá válhat a mezőgazdálkodás és elérhetőbbé az egészségügyi szolgáltatások. Azonban e szegényebb régiókban is kockázattal jár az MI széles körű bevezetése.
Az új selyemutak finanszírozása révén Kína számos kölcsönt nyújtott fejlődő országoknak. Ha a nagy ázsiai óriás a hitelek visszafizetésének kockázatával szembesül, akkor annak jelentős hatása lehet a saját gazdaságára is.
Az IMF jóslata szerint a legnagyobb gazdasági növekedést produkáló országok döntő hányada a szubszaharai és az ázsiai térségből kerül ki. Meglepetés nincs: ez a világ két leggyorsabban fejlődő gazdasági régiója.
Szembe kell nézni a kihívással: az Európai Beruházási Bank figyelmeztet a globális dél bizalmának elvesztésére. Ez azt jelentheti, hogy egyre több fejlődő vagy akár közepesen fejlett ország fordul Kína és más tehetős államok felé nagyszabású, például infrastrukturális fejlesztéshez szükséges tőkéért – egyelőre főként Afrikában.
Hat évvel ezelőtt Kína Kelet-Afrikában megépítette első tengerentúli bázisát, amely már akkor jelzésértékű volt. Most, a hidegháború 2.0 kontextusában a kérdés az, hogy merre fog tovább terjeszkedni, ezzel is jelezve a Nyugatnak: Kínával immár az Egyesült Államok első számú kihívójaként kell számolniuk. Peking kedvére válogathat, hogy hol szeretne ilyen bázisokat kiépíteni, mivel jelenleg 46 ország 78 kikötőjében mintegy 123 tengeri kikötőprojekt finanszírozásában vesz részt valamilyen formában. Mégis, bázisépítés szempontjából nyolc fejlődő ország kikötőit említhetjük reális lehetőségként, ahol Kína az évek alatt jelentős befolyást épített ki.
