A török tulajdonú Nagyezsda nevű hajó elleni dróntámadás jelezte, hogy a fekete-tengeri konfliktus már érinti Ankara hajózási érdekeit. A polgári forgalom drágul, emellett a térség gabona- és olajexportja is sérülékenyebbé válik.
Az EU román–bolgár vezetéssel tengerészeti biztonsági központot hozna létre a Fekete-tengeren. Emiatt azonban Moszkva attól tart, hogy a rendszer később helyben gyártott drónokkal és nyugati eredetű hajókkal lazíthatja fel a török szorosok katonai korlátait.
Európa zavara Törökországgal kapcsolatban egy fontos problémára világít rá: a Fekete-tengeren és a Kelet-Mediterráneumban Ankara kulcspozíciója nélkül Brüsszel nehezen tudná érvényesíteni az érdekeit. Az előbbi azonban egyre inkább kikacsingat a nyugati szövetségi rendszerből, ami leginkább a következetlen európai politika eredménye.
A Fekete-tenger sorsa az orosz–ukrán háború kimenetelén múlik, de a legvalószínűbb forgatókönyvek Oroszországnak kedveznek: még egy fegyverszünet esetén is Moszkva tartós katonai, geopolitikai és energetikai előnyökhöz jut, miközben a térség biztonsága, a tengeri kereskedelem és Európa energiabiztonsága továbbra is sérülékeny marad.
Miután Trump tavasszal megkötötte a nagy üzletet Zelenszkijjel az ukrán ásványkincsekről, a lengyelek is sorban hozakodnak elő az elképzeléseikkel. Úgy tűnik, a lengyel háborús álláspont sem csak az orosz medve legyőzéséről szól.
Miközben Ukrajna látványos sikerekkel megtörte az orosz flottát és helyreállította a gabonaexportot, Moszkva új bázisokkal és haditengerészeti fejlesztésekkel próbálja visszaszerezni a tengeri dominanciáját. A tét nemcsak Ukrajna partvidékének jövője, hanem Európa biztonsága is.
Törökország közvetítésével tárgyalások indultak a fekete-tengeri tűzszünetről, bár az orosz delegáció végül nem jelent meg Ankarában. A megbeszélések célja a tengeri katonai műveletek koordinációja és a kereskedelmi útvonalak védelme, ami Ankara geopolitikai érdekeit is szolgálja.
Aszad bukásával Oroszország szíriai befolyása meggyengült, míg Törökország jelentős regionális hatalommá lépett elő. Moszkva katonai bázisainak a sorsa kérdéses, miközben Ankara a HTS-sel tárgyal, és megerősíti pozícióját a Fekete-tenger térségében is. A geopolitikai sakkjátszma folytatódik, ahol Oroszország gazdasági és diplomáciai eszközökkel próbálja mérsékelni veszteségeit, Törökország pedig vezető szerepre tör a régióban.
A NATO egykori európai parancsnoka nem először szeretné kirobbantani a háborút a Fekete-tengeren. Tavaly az amerikai vezérkar főnökének kellett lenyugtatni, ám idén újra próbálkozik.
Törökország mindent megtesz, hogy közvetítsen a háborús felek között a fekete-tengeri gabonafolyosó ismételt megnyitásáról. Ehhez azonban szükség lesz arra is, hogy a Nyugat enyhítsen a szankciókon – véli Erdoğan.
Válaszul az oroszok fekete-tengeri gabonablokádjára, Kijev drónokat indít az orosz olajszállítók és hadihajók ellen. Kérdés, hogy a külföldi tankerek belekerülnek-e a szórásba, és ha igen, mi lesz a következménye?
