A katari kormány világosan és érthetően fogalmazott: ha az EU a fenntarthatósági előírások miatt pénzbüntetéssel próbálkozna az LNG-szállítmányokkal kapcsolatban, akkor egy molekulányi fölgázt sem exportál Európába.
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) Country Ride rendezvénysorozata ismét bizonyított, amikor Tatabányán és Miskolcon gyűltek össze a hazai gazdasági élet szereplői, hogy közösen vitassák meg a helyi vállalkozások lehetőségeit és kihívásait.
A GDP önmagában nem elég az emberi jóllét és fenntarthatóság méréséhez – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója az Index.hu-nak adott interjújában. Az általa bemutatott új mérőrendszer három pillére közé tartozik a Makronóm Intézet „GDP-n túli jólléti mutatója”, amely a társadalmi jóllét összetevőit vizsgálja. Ez a magyar fejlesztés már az ENSZ nemzetközi vitáiban is előtérbe került.
Növekszik a januárban hatályba lépett új ESG-szabályozás után érdeklődők száma a kötelezetti körön túl a kis- és középvállalkozások között is. Mindemellett az ismeretek elmélyítése és megfelelő gyakorlati alkalmazása még időt igényel – derül ki a Billingo, Magyarország egyik vezető online számlázási platformja által a saját felhasználói körében végzett friss kutatásából.
Az ESG Szövetség augusztus 28-án megtartotta alakuló közgyűlését, a szervezet fő célja a magyarországi fenntartható üzleti gyakorlatok előmozdítása. A közgyűlésen a tagok elfogadták az új alapszabályt, megválasztották az elnökség és a felügyelőbizottság tisztségviselőit, valamint megvitatták a szervezet 2024-es stratégiai programját.
Az építőipar globálisan az egyik legnagyobb iparág, de a termelékenysége már évtizedek óta stagnál. A fenntartható jövő megteremtése érdekében azonban elengedhetetlen, hogy az ipar kilábaljon ebből a gödörből. A szektor előtt álló kihívások már nemcsak gazdasági és társadalmi szempontból jelentősek, de kritikus fontosságúak a környezeti célok eléréséhez is.
Az elmúlt hónap is érdemi előrelépést hozott az elektromos gépjárművek hazai térnyerésében: a Belügyminisztérium nyilvántartása szerint májusban 2677 gépkocsit láttak el világoszöld hatósági jelzéssel Magyarországon, ennél magasabb havi adatot mindössze egyszer, idén márciusban mutatott a statisztika (2920 darabbal) – közölte az Energiaügyi Minisztérium.
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) célja, hogy az európai uniós és tagállami jogalkotásra reflektálva támogassa a magyar vállalatok versenyképességét, csökkentse a külső szereplők sokszorozódó információs igényét, az ESG-adatszolgáltatásra és minősítésre való felkészülést segítve pedig biztosítsa a kiszámítható gazdasági tervezésüket – jelentette ki dr. Nagy László, a hatóság elnöke a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Klímapolitikai Intézet szakmai konferenciáján.
Négy magyar fővárosnyi területet „rabolt el” a zöldfordulat, a fenntartható fejlődés egy friss tanulmány szerint Brazíliában. Ott két évtized alatt óriási, jobbára hasznos termő- és más földet vett igénybe a szélkerék- és napelemfarmok telepítése. Ez a zöldrablásnak vagy zöldföldrablásnak fordítható jelenség (green grabbing). Így a fenntarthatóság égisze alatt a termő- vagy épp az erdősítésre használható földterületek csökkennek – figyelmeztet egy friss brit jelentés.
A repülőkbe szánt üzemanyagok fenntarthatóbbá tétele igen vontatottan halad. Mi több, ha meg is valósul, akkor sem sokat érnek a bioüzemanyagok, hiszen az élelemtermeléstől vagy az erdősítéstől vesz el földterületeket. Azaz a zöldkerozin (sustainable aviation fuel, fenntartható repülő-üzemanyag, röviden SAF) ábrándja nem más, mint egy újabb greenwashing, ami elfedi a légi közlekedésből származó növekvő mértékű szennyezés tényét.
Nagy Márton a Magyar Nemzeten megjelent véleménycikkében fejtette ki, hogy a „Bezzeg Románia!” szlogen hamis, és valójában az elégedettség és az életszínvonal is sokkal magasabb Magyarországon. Ennek bizonyítására a Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Indexének az adatait is felhasználta.
Egy nemzetgazdaság növekedésének mérése és megértése nem lehet teljes körű, ha beleesünk abba a gyakori hibába, hogy csak egy-egy, a szakértők által fontosnak tartott mutatót veszünk figyelembe. Mihálovics Zoltán elemzőnk a Mandinernek foglalta össze, hogyan mérhető pontosabban az államok növekedési pályája.
A magyar gazdaság jövője a zöldenergia. A kormány a futó programokban összesen 200 milliárd forinttal ösztönzi a családokat és cégeket a zöldenergia termelésére és tárolására. A villamos energia rendszerszintű tárolási kapacitásának bővítését segítő pályázat 62 milliárdos keretösszeggel februárban nyílt meg. A közelmúltban megszülettek a támogatói döntések, amelyek alapján mintegy félszáz ipari energiatároló létesülhet Magyarországon.
Április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében ezúttal a magyar ESG mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a jóllét fenntartható növelése, a zöldfinanszírozás jövője, valamint a vállalati ESG-megoldások kapcsán.
A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A szimpóziumon – amely a fenntarthatóságot és az ESG-t állította fókuszba – György László kormánybiztos hivatalosan is bemutatta a jelenlegi, kizárólag GDP-alapú gazdaságifejlettség-mérés pontosabb alternatíváját, a Harmonikus Növekedési Indexet. Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az ESG-törvény keretet ad a közös fenntarthatósági célok eléréséhez és elősegíti a zöldfinanszírozás térnyerését.
Az MBH Bank nem ma kezdett el foglalkozni a fenntarthatósági kérdésekkel, így a zöldstratégiája ma sokrétű, számos érdemi elemet tartalmaz – emelte ki Puskás András. Interjúnkban az MBH Bank vezérigazgató-helyettese bemutatja a hitelintézet ESG-stratégiáját és a területet érintő kihívásokat. Továbbá a Makronóm Intézet Makroverzum – Az ESG találkozási pont címmel április 18-án megrendezendő konferenciája egyik felvezető előadását ugyancsak ő tartja a témához kapcsolódva.
Az Európai Központi Bank 19 európai ország adatai alapján vizsgálta, hogy a bankok önkéntes klímavédelmi szerepvállalása milyen hatást gyakorolt a hitelezési tevékenységükre. A fenntarthatóságra való törekvés utolérte a bankokat is, a klímavédelmi vállalások javítják a pénzintézetek ESG-besorolását, és elvileg át kellene csoportosítaniuk a hitelezésüket az alacsonyabb károsanyag-kibocsátású ágazatokba. Úgy tűnik, a nyereség képzésének kényszere felülírja mindezt.
Sokkal verseny- és exportképesebb, valamint jobban és olcsóbban finanszírozható vállalatokat eredményezhet az ESG-törvény – véli a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) ESG-igazgatója. Molnár Csaba Gábor szerint a hivatal által ellenőrzött módon terjeszti ki a szabályozás a fenntarthatósági minősítések rendszerét. Ez időt ad a felkészülésre. A szakértő a Makronóm Intézet Makroverzum – Az ESG találkozási pont címmel április 18-án megrendezendő konferenciájának vállalati ESG-megoldásokat bemutató panelbeszélgetésén is részt vesz.
Legalább 3–4 millió forintos, de sokszor még nagyobb kiadást jelent egy-egy használt elektromos autó energiatárolójának szakszerű felújítása. Ám Kínában a következő nyolc évben 20 millió ilyen beavatkozásra, illetve komplett e-autó újrahasznosítására lenne szükség. Hogyan lehet ezt a kihívást kezelni?
A Nemzeti Tőkeholding a Baross Gábor Tőkeprogram második pillérének keretében új, nagyszabású tőkeprogramot indít a vállalatok környezettudatos beruházásainak finanszírozására. A 200 milliárd forintból megvalósuló Zöld Alapok Tőkeprogram részeként bejegyezték az első tőkealapot, amely 50 milliárd forint keretösszeggel segíti a zöldátállást célzó fejlesztések és beruházások megvalósítását.
Az ESG (Environmental, Social, Governance), azaz a környezeti hatások vizsgálatát, a társadalmi kérdések kezelését és a felelős vállalatirányítást célzó keretrendszer, amelyet az Európai Unió immáron jogszabályi szintre emelt. A kormány célja, hogy az uniós kötelezettségeknek történő megfelelés során a lehető legönállóbb, a nemzeti sajátosságokra leginkább reflektáló rendszert alakítsa ki a magyar vállalkozások számára, ezért megalakította a Nemzeti ESG Tanácsot.
Az ESG adta lehetőségek kihasználásával a hazai vállalatok versenyképességének védelme és a fenntarthatóság keretein belül a nemzeti értékek megőrzésére is lehetőség nyílik – derül ki Molnár Csaba Gábor, az SZTFH ESG igazgatójának vg.hu-n megjelent friss írásából.
Miközben a fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő pénzügyi befektetések globális piaca sok milliárd dollárosra nőtt, addig – a Makronóm Intézet felmérése alapján – a magyarországi beszállító vállalkozások még mindig csupán az egyharmadának vannak részletes ismeretei a fenntarthatóságot mérő ESG-mutatókról. Ezek átfogóbb megismerése már csak azért is lényeges lehet számukra, mert az idei évtől már hazai törvény is szabályozza a témát.
A világ népességének növekedésével arányosan a hulladék mennyisége is egyre nagyobb lesz. A fenntartható fejlődés jegyében az Európai Unió 2018-ban megfogalmazta a Körforgásos Gazdasági Csomagot a települési szilárdhulladékokra vonatkozóan. Jelen elemzésünkben az európai élvonalba tartozó bécsi hulladékgazdálkodást vetjük össze a budapesti gyakorlattal.
Hazánk rendkívül hatékonyan cselekszik az energiaátállás és a klímasemlegesség megvalósítása érdekében. A 2030-as klímacélokat már korábban elérhetjük, és ezt a kormány által a zöldenergia támogatására bevezetett intézkedések is elősegítik. Erről beszélt Lantos Csaba energiaügyi miniszter a dubaji klímacsúcson.
Egyre gyakrabban bukkan fel a fenntarthatóság, mint gazdasági szemléletmód, amely az egyensúlyt keresi a természeti környezet védelme, a gazdasági növekedés és a társadalmi jólét különböző dimenziói között. A friss fenntarthatósági megközelítésekről beszélgettünk Simon Andrással, a Siemens Zrt. energiahatékonysági szakértőjével és Dobos Balázzsal, a Makronóm Intézet szakmai igazgatójával. Kétrészes cikkünk első részében az új előírásokat, a törvényi kötelezettségeket, a vállalatok lehetőségeit és a kkv-k felkarolását vitattuk meg.
Az őshonos közösségek ősi életmódja és az a föld, ahol ezt megvalósítják, gyakran szenved a klímaváltozást előidéző globális gazdasági tevékenységek következményeitől. Közeledve a november 30-án kezdődő COP28-hoz, idézzük fel, mi történt a tavalyi egyiptomi COP27 klímaváltozási konferencián, amelynek a fő kérdése, hogy a modern társadalom miként tudja elkerülni a saját pusztulását. Az őslakosok ismeretei, amelyek tudományosan is hasznosíthatók, válaszokat kínáltak erre a kérdésre.
„A kormány Dél-Magyarországra irányítja a beruházásösztönzés stratégiai fókuszát” – hangzott el a JVSZ Üzleti Szövetség november 6-án megrendezett pécsi Country Ride eseményén.
Megjelent társadalmi egyeztetésre a fenntartható finanszírozást, valamint az egységes vállalati felelősségvállalást szolgáló ESG-törvény tervezete. A törvény célja a nemzeti ESG-keretrendszer megalkotása a magyar gazdaság fenntartható fejlődése, az értékteremtő munka becsülete, a teremtett és épített környezet védelme, valamint az alapvető jogok és az emberi méltóság vállalati működésben betöltött szerepének további erősítése.
Egyre hangsúlyosabb az ESG, azaz a fenntarthatósági megközelítés az üzleti folyamatokban: a vevők közel fele már figyelembe veszi az ESG-szempontokat a beszállítók kiválasztásánál és több mint egyharmaduk már most is kér ilyen adatokat a partnereitől. A megkérdezett hazai középvállalatok ilyen irányú aktivitását jelentősen növelné, ha lenne egységes minősítési szabvány és a minősítés megszerzéséhez pénzügyi támogatás.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
