Az elmúlt két évben az európai földgázpiac egyik jelentősebb fejleménye volt, hogy Azerbajdzsán – pontosabban az állami SOCAR – új eladóként jelent meg több olyan országban, amely korábban az orosz Gazprom ügyfelei közé tartozott.
A nyugat-európai nagyipari vállalatok, különösen a vegyipar helyzetét több tényező is nehezíti: a szankciós politika energiát és alapanyagokat drágító hatásai, a szigorú és költséges környezetvédelmi előírások, valamint az északi-tengeri olaj- és gázmezők fokozatos kimerülése. Az EU-s zöldátállásra ugyanis még nem volt készen sem az ipar, sem az energia-infrastruktúra.
Azaz jelenleg épp nincs, hiszen még csak most kezdik felkutatni és kitermelni – de akkor viszont majd lesz. A tervek mindenesetre bizakodásra adnak okot, a projektből pedig akár még Magyarország is profitálhat.
Miután az 1970-es években az OPEC-államok dominálták a földgázkitermelést, a 2010-es évek közepére az USA a palaforradalomnak köszönhetően képes volt felzárkózni. Most emelt fővel – technológiával és tőkével – tér vissza a Közel-Keletre, hogy a segítségéért cserébe megerősíthesse érdekeit a térségben.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb jelentése figyelemre méltó fordulatot jelent a globális energiapiac megítélésében. E szerint a fosszilis üzemanyagok iránti kereslet várhatóan 2050-ig folyamatosan emelkedik, amennyiben a jelenlegi trendek fennmaradnak.
Az MI-robbanás az amerikai villamosenergia-rendszert teljesen váratlanul érte. Márpedig az adatközpontok térnyerése miatt óriási szükség volna a fejlesztésére, hiszen a jelenlegi állapotában is alig bírja a terhelést, és ki tudja, mit hoz a jövő.
A globális energiapiacokon zajló átalakulás közepette egy friss tanulmány rávilágít arra, hogy a világ legnagyobb olaj- és gázvállalatai csupán látszólagos erőfeszítéseket tesznek a fenntarthatóság irányába.
A McKinsey Global Energy Perspective jelentése szerint a zöldátmenet lelassult, és a párizsi klímacélok egyelőre elérhetetlenek. A tanulmányból kiolvasható, hogy a jövőben a kibocsátáscsökkentésen túl inkább az alkalmazkodásra kellene összpontosítani.
Az EU bírósága lesöpörte az osztrák mélyzöldek próbálkozását, így a nukleáris energia és a földgáz zöldstátusza megmaradt, utat nyitva évi 500 milliárd eurós fenntartható beruházásnak. A döntés megerősítette, hogy a megújulók mellett stabil energiaforrásokra van szükség.
Moszkva és Peking visszafogott, de következetes stratégiával erősíti jelenlétét a nyugat-karuni kőolaj- és földgázmezők térségében, ahol a kitermelés felfuttatása akár évi több tízmilliárd dolláros pluszbevételt biztosíthat Teheránnak.
Akár 62 milliárd köbméterrel nőhet az orosz földgázexport Kína felé, miután Pekingben négy fontos szerződést is kötött a Gazprom és Kína legnagyobb olajvállalata, a CNPC. Az egyik a Szibéria Ereje–2 vezetékről szól, amelynek a tervezett kapacitása évi 50 milliárd köbméter. Sőt, a már működő Szibéria Ereje–1 és a Távol-keleti útvonal gázszállításait is bővítik, összesen további 8 milliárd köbméterrel.
Európa elkerülte a kereskedelmi háborút az USA-val, ám az amerikai megállapodást követően az elavult és sebezhető villamosenergia-piacra még inkább ránehezedik a földgáz ingadozó árának való kitettségből adódó nyomás. A 2022-es energiaválság óta a reformok egyre sürgetőbbek, de túl lassan valósítják meg őket.
Líbia idén közel két évtized után először hirdetett meg nyilvános olaj- és földgázkutatási pályázatokat nemzetközi cégek számára. A licenckör 22 feltárási blokkot foglal magában – 11 szárazföldi és 11 tengeri területet – az ország legígéretesebb medencéiben (pl. Szirt, Murzuk, Gadámesz), illetve a Földközi-tenger líbiai partvidékén.
Nagy érdeklődés mutatkozik Türkmenisztán iránt a diplomáciai térben. Ennek egyik oka az állam stratégiai elhelyezkedése, amely a jó ideje forrongó Közel-Kelettel szomszédos. Az Asgabat körüli geopolitikai nyüzsgést az iráni–izraeli konfliktus fellángolása pezsdítette fel.
Az MI-t működtető adatközpontok az új földgázüzemű erőművek számának ugrásszerű növekedését idézik elő az USA-ban. Ez azonban a zöldátállás szempontjából nem túl jó irány. A Meta az új, 10 milliárd dolláros adatközpontját Louisiana egy elhagyatott, korábban hasznosítatlan területére építi, ahová az állam évek óta próbált beruházókat találni. Az évtizedekig parlagon heverő földet eredetileg autógyáraknak kínálták, […]
Az európai földgáztárolók töltöttsége 2022 óta nem volt ilyen alacsony, mint most. A tárolókapacitásokhoz kötődő előírások és a növekvő ázsiai kereslet okozta piaci torzulások, valamint áremelkedés miatt idén sokba kerülhet majd, hogy ne fázzunk télen és az energiaellátás is megfizethető maradjon.
Hszi Csin-ping moszkvai látogatása előrevetítette, hogy egy nagy egyezség születik Kína és Oroszország között. Az orosz elemzők is úgy vélik, hogy nőtt az esélye annak, hogy még az idén aláírják a szerződést a Szibéria Ereje 2 vezetékről.
/A hét ábrája
Egy brit energetikai kutatócég friss tanulmánya szerint az EU gázpiaci helyzete kedvező irányba változhat, így Magyarország számára is biztosítottá válhat az olcsóbb és diverzifikáltabb energiaellátás, ami közvetlenül hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez.
A földgáz még mindig kulcsszereplő a csúcsidőszakok energiaellátásában, annak ellenére, hogy az EU egyre inkább a megújuló forrásokra épít. A gázárak ingadozása és a földgázellátás biztonsága komoly kihívást jelent, amit a hálózati fejlesztések és az új technológiák használata oldhat meg.
Az elmúlt évtizedben az amerikai LNG-ipar virágzásnak indult, és az Egyesült Államok vált a világ legnagyobb ellátójává. Donald Trump energiapolitikája tovább erősítheti az ágazatot, olyan pozíciót kölcsönözve Washington számára, amelyből sokkal könnyebben érvényesítheti az akaratát az energia tekintetében tőle függő országokkal szemben.
Vagy inkább az a kérdés, hogy melyik nyugati olajtársaságokat fogadják vissza az oroszok. Mindenesetre az orosz közvetlen befektetési alap lehetővé tette az amerikai olajtársaságok visszatérését az orosz piacra.
Több mint egy év után először kaphat engedélyt egy amerikai vállalat egy nagy LNG-terminál működtetésére. Ez a döntés a Trump által előtérbe helyezett amerikai cseppfolyósítottföldgáz-ipar felvirágoztatásának első mozzanatát jelzi. Az elnök az exportengedélyek moratóriuma mellett elődjének egy másik döntését is felülvizsgálja az offshore termelés érdekében.
Az orosz hadsereg folyamatosan támadta az ukrán energetikai létesítményeket. Most, hogy Kijev felmondta az európai gáztranzitot, immár semmi sem gátolja Moszkvát, hogy a gázlétesítményeket is célba vegye. Az ukrán tárolók kimerülőben, és lehet, hogy kénytelenek lesznek Európából vásárolni.
Az Európai Unió cseppfolyósítottföldgáz (LNG)-importja összességében 20 százalékkal csökkent 2024-ben, ám az orosz LNG behozatalát tekintve megdőlt a rekord. Mit eredményezhetnek a márciustól hatályos újabb szankciók?
Sokan magyarázták, hogy mitől zuhant le az Azerbaijan Airlines J2–8243-as járata karácsony napján. A repülőgép fekete dobozait még vizsgálták, de a nyugati média rögtön eldöntötte, hogy Oroszország a felelős. Az azeri elnök – aki a nyugati nyomás ellenére erős kapcsolatokat ápolt Oroszországgal – rögtön átvette ezt a narratívát.
A Biden-kormányzat év elején megtiltotta az újabb LNG-exportengedélyek kiadását. Az energiaipari vállalatok az intézkedések megszüntetését követelik, nemcsak az amerikai gazdaság, de a zöldátállás előmozdítása érdekében is.
Miközben a gázárak emelkednek, a politikusok tagadják, hogy a hideg tél kihívásokat jelenthet.
Rögtön az ukrajnai konfliktus kirobbanása után Törökországtól halhattuk, hogy 2025-re új gázkereskedelmi központot hoznának létre Isztambulban. Az ötlet veleje természetesen az az igyekezet volt, hogy ezzel az európai gázéhséget enyhítenék jó pénzért az orosz gáz átcímkézésével. Az igazsághoz tartozik, hogy az ötlet kigondolói az oroszok voltak, hiszen ez segített volna kivédeni az országuk elszigetelésére irányuló nyugati kísérleteket. Mára a helyzet viszont megváltozott.
