Jól hangzik, hogy az EU sokkal több energiát vegyen az Egyesült Államoktól, mert az elnök csak ebben az esetben tekint el az európai termékekre kivetendő extravámoktól. Csakhogy Brüsszel nem írhatja elő a tagállamoknak, hogy honnan szerezzék be a szükséges mennyiséget.
A Biden-kormányzat év elején megtiltotta az újabb LNG-exportengedélyek kiadását. Az energiaipari vállalatok az intézkedések megszüntetését követelik, nemcsak az amerikai gazdaság, de a zöldátállás előmozdítása érdekében is.
Bolívia évekig az a szocialista latin-amerikai állam volt, amely elmondhatta magáról, hogy gazdasági növekedést tud felmutatni, miközben az infláció alacsony és a szegénység is csökken. Mostanra azonban beütött a krach, és az ország minden lakosát érintő válság tombol.
A szankciók megtiltják az orosz cseppfolyósított földgáz átrakodását a blokk kikötőiben, de nem érintik az európai felhasználásra szánt orosz LNG-szállítmányokat.
Még mindig nem sikerül kiiktatni az orosz gázt az európai megrendelésekből. A múlt hónapban Moszkva Európa gázimportjának 15 százalékát biztosította, maga mögé utasítva az Egyesült Államokat.
Az orosz–ukrán gáztranzit-megállapodás a végéhez közeledik, Kijev pedig jelezte, hogy nem kívánja meghosszabbítani a szerződést. Úgy tűnik, Moszkva nem aggódik a gázbevételek miatt, de Európának újabb beszerzési útvonalak után kell kutatnia. Vajon lesz-e valódi alternatíva? – Elemzés Európa gázellátásának kihívásairól.
A globális cseppfolyósítottföldgáz (LNG)-export 4,3 százalékkal, 107,3 millió tonnára emelkedett 2024 első negyedévében – derül ki az Arab Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OAPEC) első negyedéves statisztikáiból. Európában nőtt az orosz LNG iránti igény, Ázsiában pedig Kína volt a legnagyobb importőr.
Oroszország hiába Kína legnagyobb földgázexportőre, Peking mégis többet fizet érte a türkméneknek. Az ok egyszerű: Moszkva nincs most túl jó „alkupozícióban”.
A Hamász elleni háború kifejezetten árt Izrael azon törekvésének, hogy meghatározó földgázexportőrré váljon. Igaz, az ottani kitermelés 2027-ig még így is a duplájára emelkedik. A közel-keleti ország által meghatározott cél, hogy 2030-ra megduplázza a gázexport-kapacitását, mégpedig mintegy 25-30 milliárd köbméterre, ugyanakkor a Hamász elleni háború rávilágít az iparág stabilitását fenyegető biztonsági kockázatokra.
Oroszország új csúcsot ért el a Kínába irányuló napi gázszállításokban a Gazprom közleménye szerint. Bár az orosz vállalat nem bocsátkozott részletekbe, annyi tudható, hogy 2022 végéig 15,5 milliárd köbméter gázt exportáltak Kínába a Power of Siberia gázvezetéken keresztül, az idei szállítások pedig várhatóan mintegy 22 milliárd köbmétert tesznek ki.
Azerbajdzsán megállapodott az EU-val, hogy növeli az Európába irányuló gázszállításait, de kontinensünk gázvásárlói még nem erősítették meg a keresletüket. Aggályok merülnek fel a vezetékbővítésre, a termelés növelésére irányuló beruházásokkal kapcsolatban, mivel Európa részéről nincsenek hosszú távú kötelezettségvállalások. Törökország potenciális gázkereskedelmi csomópontja megoldást kínálhat, megkönnyítve a különböző gázforrások (azeri, LNG) kereskedelmét.
Az orosz–ukrán háború nyomán kialakult energiaválság egyik következménye, hogy Azerbajdzsán Európai Unióba irányuló gázexportja jelentősen nőtt. Baku ígéretet tett arra, hogy 2027-ig megduplázza az ide irányuló exportot, melynek teljesítését korlátozza többek között az infrastrukturális kapacitás és a növekvő belföldi fogyasztás is.
