Az európai földgáztárolók töltöttsége 2022 óta nem volt ilyen alacsony, mint most. A tárolókapacitásokhoz kötődő előírások és a növekvő ázsiai kereslet okozta piaci torzulások, valamint áremelkedés miatt idén sokba kerülhet majd, hogy ne fázzunk télen és az energiaellátás is megfizethető maradjon.
Az EU új metánszabályozása növeli a bizonytalanságot az LNG-exportőrök körében, amelyek már a hosszú távú szerződések hiánya miatt is aggódnak. Az energiaellátás biztonsága kulcsfontosságú, még akkor is, ha az unió elkötelezett a zöldcélok mellett, ezért érdemes odafigyelni, hogy az uniós energiapolitika ne riassza el a beszállítókat.
A földgáz még mindig kulcsszereplő a csúcsidőszakok energiaellátásában, annak ellenére, hogy az EU egyre inkább a megújuló forrásokra épít. A gázárak ingadozása és a földgázellátás biztonsága komoly kihívást jelent, amit a hálózati fejlesztések és az új technológiák használata oldhat meg.
Az elmúlt évtizedben az amerikai LNG-ipar virágzásnak indult, és az Egyesült Államok vált a világ legnagyobb ellátójává. Donald Trump energiapolitikája tovább erősítheti az ágazatot, olyan pozíciót kölcsönözve Washington számára, amelyből sokkal könnyebben érvényesítheti az akaratát az energia tekintetében tőle függő országokkal szemben.
Kilőttek az európai földgázárak, miután Ukrajna váratlan támadást indított az orosz Kurszk régióban, és ellenőrzése alá vonta a szudzsai gázmezőállomást, amelyen nagyjából napi 42,3 millió köbméter gáz áramlik Európába. Ennek a jelentősége megnőtt a Jamal gázvezetéken való orosz gáztranzit felfüggesztése, az Északi Áramlat felrobbantása és a Szohranovkán keresztüli szállítás leállítása után, mivel ez az utolsó átrakodási pont az Oroszországból Ukrajnán át Európába érkező gázszállítások vonatkozásában.
Kína újabb iraki földgáz- és kőolajmezőket szerzett meg, ezzel megerősítve pozícióit a közel-keleti országban. Az iraki gáz feletti fennhatóság kiterjesztése stratégiai fontosságú, sőt megalapozhatja egy esetleges Tajvan elleni háború bebiztosítását. Peking Moszkvával és Teheránnal karöltve terjeszkedik a térségben, ezzel jelentős erőforrásokat és stratégiailag rendkívül értékes területeket nyerve.
Az orosz–ukrán gáztranzit-megállapodás a végéhez közeledik, Kijev pedig jelezte, hogy nem kívánja meghosszabbítani a szerződést. Úgy tűnik, Moszkva nem aggódik a gázbevételek miatt, de Európának újabb beszerzési útvonalak után kell kutatnia. Vajon lesz-e valódi alternatíva? – Elemzés Európa gázellátásának kihívásairól.
Az orosz gázvezetékek leállítása óta Norvégia kulcsszerepet játszik kontinensünk földgázellátásában. Ez azt is jelenti, hogy ha bármilyen nem várt esemény következik be – például egy üzemzavar –, az rögtön jelentkezik a földgázárakban.
A globális cseppfolyósítottföldgáz (LNG)-export 4,3 százalékkal, 107,3 millió tonnára emelkedett 2024 első negyedévében – derül ki az Arab Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OAPEC) első negyedéves statisztikáiból. Európában nőtt az orosz LNG iránti igény, Ázsiában pedig Kína volt a legnagyobb importőr.
Oroszország hiába Kína legnagyobb földgázexportőre, Peking mégis többet fizet érte a türkméneknek. Az ok egyszerű: Moszkva nincs most túl jó „alkupozícióban”.
Újabb együttműködési megállapodások születtek Moszkva és Teherán között, amelyek a két állam által korábban felvázolt gázkartell megvalósítását célozzák. Oroszország a zöldátállás miatt növekvő gázigény láttán felismerte, hogy az energiaszektor ezen területének uralása a következő tíz-húsz évben a hatalom biztosításának egyik kulcsa lehet. A Gazprom ezért egyre nagyobb mértékű támogatásokat biztosít az iráni kapacitások fejlesztéséhez.
Bulgária elállt az orosz földgázt célzó energia-hozzájárulás bevezetésétől, vagyis az onnan átvezető Török Áramlaton keresztül érkező földgázt Szerbia és Magyarország irányába nem terheli külön összeg, erősítette meg a helyi közszolgálati televíziónak Szerbia bányászati és energiaügyi minisztériuma is.
A Makronóm Intézet öt területet vizsgált meg a legfrissebb Gazdasági Monitor elemzésében. A magyar gazdaság exportképessége és összetettsége kimagasló, és nemzetközi összehasonlításban is előkelő helyet foglal el. A hazai vállalkozásoknak továbbra is lesz teendője az ipari digitalizációs szint területén, amelynek javításában kiemelt szerepet kaphatnak a képzések és a gyakorlati tudás megszerzése.
