A napokban kézzelfoghatóvá vált, hogy a washingtoni és pekingi vámcsaták már nem csupán távoli diplomáciai üzengetések: ami néhány hónapja még puszta százalékokkal dobálózó politikai zsonglőrködésnek tűnt, mára üresen kongó pickupszalonok, feltorlódott konténerek és egyre dráguló üdítőitalok képében sétált be a fogyasztók hétköznapjaiba.
A brazil Camaçari városában, egy régi amerikai Ford-gyár helyén épül a kínai BYD hatalmas üzeme, miközben a Washington és Peking közötti harc a minél nagyobb befolyás megszerzéséért egyre inkább átírja Latin-Amerika gazdasági térképét.
Az USA nemzetbiztonsági okokra hivatkozva 2027-től megtiltja a 4,5 tonnánál kisebb járművekben a szoftverek, 2030-tól pedig a hardverek esetén is a kínai és orosz technológiák használatát. Az intézkedés érinti az automatizált rendszereket, a GPS-eket és a szenzorokat, miközben Kína protekcionizmust emleget, és ellenlépéseket tervez.
A világ egyik legnagyobb katódgyártójának elnöke egyetlen mondatba sűrítette azt, amit az elemzők évek óta több százmillió karakterben igyekeznek megfogalmazni. Ami jó, az jó.
Szinte vészféket húztak egyes nyugati autógyártók az elektromos területen. A kereslet lassulása óriási kockázatot jelent befektetési szinten, a kínai járművek ráadásul minőségben és árban is verik vetélytársaikat.
A Toyota arra számít, hogy 2025-re évente már nem kevesebb mint 5 millió hibridet ad el. Ezzel szemben 2030-tól évente csak 3,5 millió tisztán elektromos autó értékesítését tűzte ki célul. Sokkal lassabb lehet az e-autó-átmenet, mint azt korábban az ágazati szakértők gondolták.
Egyre több elektromosautó-gyártó vállalat csatlakozik a Tesla-vezér tervéhez, miszerint szabványos csatlakozófelületté kívánja alakítani a Tesla autótöltő portokat. Ezzel az összes ilyen porttal ellátott EV hozzáférhetne a Tesla töltőállomásaihoz.
