A forint érdemben erősödött az idei évben, amiben az amerikai vámpolitikával kapcsolatos várakozások változása, a vártnál kedvezőbb hazai gazdasági teljesítmény és a szigorúbb monetáris hangnem is szerepet játszott. Ugyanakkor van még tér a további felértékelődésre, amiben az orosz–ukrán háború jövőbeli lezárása jelenthet segítséget.
A Magyar Nemzeti Bank nem változtatott a kamatkondíciókon a keddi ülésén, és a szigorú kommunikáció egyelőre hosszabb távon is stabilan maradó alapkamatot vetít előre. További kedvezőtlen fejlemény, hogy a Fed hangneme is szigorúbbá vált, a korábban jelzettnél csak lassabban csökkenhet az amerikai alapkamat, ami negatívan érinti a feltörekvő piacokat.
Nem okozott meglepetést a jegybanki döntés, várható volt, hogy októberhez és novemberhez hasonlóan az év utolsó ülésén sem változnak a monetáris kondíciók. A jövő évi kamatvágások ütemezését nagymértékben befolyásolja, hogy milyen mértékben tud majd lazítani a Fed.
Trump várható győzelmére az amerikai kötvényhozamok emelkedésével és a dollár erősödésével reagálnak a piacok. Ez a feltörekvő piaci devizákat, így a forintot is gyengíti, noha fundamentális tényezők nem indokolják a hazai deviza értékvesztését.
A forint az utóbbi időszakban ismét jelentősen gyengült, és ennek kapcsán sokakban ismét felderenghetnek 2022 őszének emlékei. Ugyanakkor a fundamentális helyzet most alapvetően eltérő, mivel a gyengülésben elsősorban a nemzetközi tényezők, a Fed-kamatvárakozások felfelé tolódása, a közel-keleti konfliktus, valamint az amerikai választások okozta bizonytalanság játssza a legnagyobb szerepet. 2022 őszén ezzel szemben az energiaárak elszabadulása miatt ikerdeficit alakult ki, az váltott ki érdemi gyengülést a hazai devizában. Tehát ha ezen tényezők idővel enyhülnek, az a forint árfolyamában is korrekciót, erősödést eredményezhet.
Az idei esztendő utolsó negyedévébe lépve az iBanFirst, a tíz európai országban működő vezető globális deviza- és nemzetközi fizetési szolgáltató bemutatja a forintra és az euró–dollár devizapárra vonatkozó prognózisait. Célja, hogy a nemzetközi kereskedelemben tevékenykedő magyar vállalkozások betekintést nyerjenek a legfrissebb devizapiaci trendekbe, így segítve őket az esetleges ingadozások és kockázatok hatékony előrejelzésében és kezelésében.
Néhány évvel ezelőtt egyes vélemények szerint a kriptovaluták és azok piacai potenciálisan kiválthatják a hagyományos financiális szektor szereplőit. Azonban a jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy a digitális pénznemek ágazata is képes súlyos veszteségeket okozni, hasonlóan a klasszikus pénzügyi intézményekhez.
Habár a tervezettnél mérsékeltebb kamatcsökkentést jelentett be a nemzeti bank, aggodalomra nincs ok, mert már a 75 bázispontos mérséklés is segíthet a jegybanki hitelezés beindításában. A vártnál kisebb mértékű beavatkozás oka az árfolyam gyengülése, ugyanakkor az infláció kedvezően alakult.
A reálkeresetek szeptemberben már 1,7 százalékkal emelkedtek, ám a KSH friss adatai még nem mutatják a lakossági fogyasztás növekedését. Ehhez a hitelkamatok további csökkenésére és bátrabb fogyasztási hozzáállásra lenne szükség, amit az év végi hajrá meghozhat.
A jegybank Monetáris Tanácsa a mai kamatdöntő ülésén jelentős lazításról döntött, 75 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. Ez a lépés meghaladja a 25-50 bázispontos elemzői és piaci várakozásokat, azaz a jegybank a vártnál nagyobbat lazított.
Pozitívan reagált a forint piaca arra, hogy a jegybank Monetáris Tanácsa ma az egynapos betéti eszköz kamatának 100 bázispontos csökkentéséről döntött, összhangban a korábbi kommunikációval és az elemzői várakozásokkal. Ugyanakkor akadt egy váratlan elem is a friss döntésben.
A lakossági folyószámlákon lévő mintegy 7 ezer milliárd forintnyi le nem kötött pénzeszköz a jelenlegi inflációs környezetben jelentősen veszít az értékéből. Így egy kormánydöntés nyomán rövidesen kötelező tájékoztatást küldenek a bankok a családok megtakarításainak védelme és a pénzügyi tudatosság fokozása érdekében.
A forint euróval szembeni változékonysága jelentős volt. Azonban ahogy eddig haladunk, lehet mégis jobb kilátásai lesznek a forint idei évének, mint tavaly.
A magyar kötvények iránt sokszoros túlkereslet következett be. Magyarország 2023. január 4-én 1600 milliárd forint értékben devizakötvényeket bocsátott ki.
Slágertéma a forint további esése az euróval szemben, hiszen már 417-nél is járt a magyar deviza. Az MNB lépése nem is meglepő.
