Ambíciózus zöldcéljai ellenére Brazília a világ legnagyobb olajkitermelői között van és még feljebb is lépne a ranglistán.
A megújuló energiaforrások és az óriási energiatároló telepek kombinációjának köszönhetően Kalifornia egyre közelebb kerül a 100 százalékban tiszta energiahasználathoz, miközben mind inkább kiszorítja a fosszilis tüzelőanyagokat az elektromos hálózatából. De vajon milyen kihívásokkal kell még szembenéznie a legnépesebb amerikai államnak, hogy 2045-re elérje a célját?
Norvégia vált Európa első számú szénhidrogén-beszállítójává. A skandináv ország rekordbevételeit jelenleg az olcsó orosz energiáról leváló Európa biztosítja, a jövőbeni forrásokat pedig a zöldátálláshoz nélkülözhetetlen kritikusnyersanyag-készlete, valamint a megújulókkal működtetett high-tech szektora fogja garantálni. Mindezek birtokában Oslo szerepe egyre jobban felértékelődik úgy az európai, mint a világpolitikában.
Nincs elérhetetlen távolságban a zöldátállás, ehhez azonban végleg el kell hagynunk a fosszilis energiahordozókat, és takarékosságra kell törekednünk.
Az olaj és a gáz hívei vitatkoznak azzal, hogy a zöldátmenet az egyetlen út Afrika iparosodásához. A kontinens fejlődéséhez sokak szerint kezdetben hatalmas mennyiségű fosszilis energiára lenne szükség. Mi a fontosabb: az afrikai szegénység csökkentése vagy a föld védelme? Vajon mindkettőt egyszerre meg lehet valósítani?
Egy óriási megújulóenergia-cég jelentősen visszafogja szélerőmű-építési terveit. Az állami tulajdonú norvég Statkraft rövid távon 17-20, hosszabb távon, 2040-ig akár 40 százalékkal kevesebb szélerőmű, illetve energiatároló kapacitás megépítésével számol. Még a zöldhidrogéntervek is csúsznak.
A G7 szakminiszterei Torinóban gyűltek össze, hogy a zöldátállás megvalósításáról tárgyaljanak. Újdonság nem igazán volt: a COP28-on is elpuffogtatott sallangokat ismételték meg, amelyek lényege, hogy továbbra is mindenki elszántan halad az energiaátállás rögös útján.
A világ legnagyobb olajvállalatai az alacsony szén-dioxid-kibocsátásról kommunikálnak, de közben felpörgetik a kitermelést. Éghajlatváltozás ide, Párizsi Megállapodás oda, jelenleg a zöldátállás ellen szólnak az érveik. Elég hangosan.
Annak ellenére, hogy 15 év alatt világszerte hatezermilliárd dollárt fektettek a megújuló energiákba, 2023-ban rekordot döntött a szénfogyasztás. Nagy ívű környezetvédelmi megállapodások ide, hangzatos földmentő célok oda, valójában az ezredforduló óta alig csökkent a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának az aránya.
Közel 200 ország küldöttei gyűlnek össze ezen a héten a COP28 klímacsúcson Dubajban. A konferenciának otthont adó Egyesült Arab Emírségek reméli, hogy egy olyan alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövőt teremthetnek, amely a fosszilis tüzelőanyagoktól sem zárkózik el.
A héten közel 200 országból több mint 70 ezer ember érkezett Dubajba, a COP28 klímacsúcsra, hogy a bolygó sorsáról tanácskozzanak. Az esemény a különböző állami klímaprogramok versenyterévé is válik majd.
A klímasemlegességhez vezető út ambiciózusnak és járhatónak tűnt 2015-ben, a Párizsi Egyezmény aláírásakor. Nyolc évvel később szembe kell nézni a valósággal és azzal, hogy több volt a locsogás, mint a tett. A kereskedelmi háborúk árnyékában egy kulcsmondat maradt: egyedül egyetlen ország sem képes kezelni a klímaváltozást.
Joe Biden elnök október 13-án bejelentette, hogy 7 milliárd dollárral támogatnának hét regionális központot, amely hidrogént állítana elő. Mindez komoly ellenkezést váltott ki a környezetvédőknél. Európában ez a kérdés még nagyobb hangsúlyt kap, így érdemes kicsit megkaparni a felszínt, megvizsgálni az ellenzők érveit, illetve az iparág lobbitevékenységét.
A tavalyi statisztika egyértelmű: a világ még mindig ész nélkül zabálja a szenet. A nukleáris energiával is adódtak gondok, a pokoli nyár miatt megnőtt fogyasztás pedig már a jövő megoldásait sürgeti.
Klímavédelem ide vagy oda, tavaly a globális szénfogyasztás csúcsot döntött. Az elemzők szerint még évekig nem fog változni a helyzet. Ennyit a zéró kibocsátásról.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
