A hét ábrája
A hét ábrája
2026. augusztus 17., hétfő
A hét ábrája
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 10 pontos vésztervet adott ki a globális olajpiac összeomlásának megakadályozására. A javaslatcsomag részeként az autópályákon legalább 10 km/órás sebességkorlátozást és kötelező otthoni munkavégzést sürgetnek a fogyasztás jelentős visszafogása érdekében. A The Guardian a Nemzetközi Energiaügynökség március 20-án közzétett jelentésére hivatkozva arról számolt be, hogy a világ 33 fejlett országot tömörítő energiapiaci […]
Azaz jelenleg épp nincs, hiszen még csak most kezdik felkutatni és kitermelni – de akkor viszont majd lesz. A tervek mindenesetre bizakodásra adnak okot, a projektből pedig akár még Magyarország is profitálhat.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb jelentése figyelemre méltó fordulatot jelent a globális energiapiac megítélésében. E szerint a fosszilis üzemanyagok iránti kereslet várhatóan 2050-ig folyamatosan emelkedik, amennyiben a jelenlegi trendek fennmaradnak.
Az orosz gázóriás egy olyan geopolitikai vihar epicentrumában találta magát, amely gyökeresen megváltoztatta a globális energiapiac képét és megkérdőjelezte az évtizedek alatt felépített exportstratégiáját.
Az orosz gáz szállításának megtagadásával az Európai Unió újabb függőségbe került – ezúttal Amerikától. Ám az európai gázpiac irányításának átvételével az USA akkorát harapott, amit nem tudott lenyelni.
Az Asia Times szerint már rajzolódnak a nagy békemegállapodás körvonalai. Úgy vélik, ennek eredményeként Oroszország újrakezdheti az energiaexportját Európába, miközben csökkenti a Kínába irányuló kedvezményes árú energiahordozók áramlását.
A megújuló energiaforrásoknak, a nap- és a szélenergiának meg kellene menteniük a bolygót a felmelegedéstől. Ehelyett súlyosbítják is a problémát. A szél- és napenergia nagy léptékű telepítése világszerte érdemben növeli a szén-dioxid-kibocsátást az úgynevezett kacsagörbe miatt. Az atomenergia ezért hosszabb távon jobb megoldás lehet – érvel a Carboncredits.com portál szakértője.
Újabb együttműködési megállapodások születtek Moszkva és Teherán között, amelyek a két állam által korábban felvázolt gázkartell megvalósítását célozzák. Oroszország a zöldátállás miatt növekvő gázigény láttán felismerte, hogy az energiaszektor ezen területének uralása a következő tíz-húsz évben a hatalom biztosításának egyik kulcsa lehet. A Gazprom ezért egyre nagyobb mértékű támogatásokat biztosít az iráni kapacitások fejlesztéséhez.
Az orosz gázszállítás megszűnése nemcsak a lakossági fűtés terén okozna nehézségeket, hanem az egészségügyi intézmények működését is érintené. Kényszerűen csökkenteni kellene a fertőtlenítési eljárásokat, és az orvosoknak a nem sürgős beavatkozásokat is el kellene halasztaniuk a gázfogyasztás csökkentése érdekében. Mindez súlyosan befolyásolná Európa gazdaságát.
Annak ellenére, hogy 15 év alatt világszerte hatezermilliárd dollárt fektettek a megújuló energiákba, 2023-ban rekordot döntött a szénfogyasztás. Nagy ívű környezetvédelmi megállapodások ide, hangzatos földmentő célok oda, valójában az ezredforduló óta alig csökkent a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának az aránya.
Cikkünkben felidézzük 2022 július utolsó hetét, amikor a Naftogáz Ukrajna legnagyobb olaj- és gázszolgáltató vállalata bejelentette, hogy nem fogja kifizetni az eurókötvények tulajdonosai számára az esedékes törlesztőrészleteket és kamatokat, amivel technikai csődbe került (2022-ben 1,4 milliárd USD a kibocsátott kötvények értéke). De nem csak a vállalatot, hanem egész Ukrajnát is magával ránthatja ezzel a döntéssel.
A tőzsdék reakciói előrevetítették már 2022-ben, hogy az orosz-ukrán konfliktus hosszabb időn át tartó fennmaradása esetén magasabb inflációval, növekvő katonai kiadásokkal, nagyobb költségvetési hiánnyal és államadóssággal kell számolni.
A 2024-es év számos meglepetést hozhat a világgazdaság számára – kellemeset és kellemetlent is. Az orosz szakértők is előálltak meglepő jóslatokkal, mivel a várhatókra kár pazarolni a tintát. Még az ilyen prognózisokat is érdemes komolyan venni, hiszen mindig van némi esélye a beteljesülésüknek.
A múlt év azonos időszakához képest 15,7 százalékkal csökkent a hazai gázfelhasználás 2023 első három negyedévében. Januártól szeptemberig 1,07 milliárd köbméterrel kevesebb földgáz fogyott, a megtakarításból nagyjából kétharmad-egyharmad arányban vette ki a részét a gazdaság és a lakosság. Áramból 7 százalékos volt a mérséklődés az esztendő első kilenc hónapjában – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM).
Magyarország földgáz-egyenlegének középtávú kilátásairól és lehetőségeiről kérdeztük Zarándy Tamást, a Quirtas Zrt. energetikai szakértőjét. Körbejártuk a hazai gázellátás jövőjét, amellyel kapcsolatban a szakértő hat lehetséges szcenáriót vázolt fel, ismertetve a 2029-ig tartó zavartalan ellátás biztosításának lehetőségeit. Az energiabiztonságot az energiahatékonyság javítása, az alternatív beszállítások növelése és a hazai kitermelés emelése jelenti.
Oroszország arra számít, hogy a bevezetett olajárplafon ellenére az év végére hatalmas bevételre tesz szert, ezzel pedig a kormány további erőforrásokat összpontosíthat az ukrajnai konfliktusra. Brüsszelben épp a szankcióktól várták azt, hogy az oroszok ne tudjanak több pénzt a háborúra költeni. Ez sem jött be.
A múlt héten a Nemzetközi Energiaügynökség arra figyelmeztetett, hogy Európa kemény tél elé nézhet, ha az időjárás nem fogadja a kegyeibe, mint tavaly. Ezt súlyosbíthatja, ha Oroszország leállítja a földrészre irányuló, még meglévő földgázszállításait, bár ezeknek a mennyisége a szovjet idők utáni mélypontra süllyedt.
A szerb kormány további megtakarításra ösztönzi a lakosságot és támogató intézkedéseket is bevezet, mint például árkedvezmények az észszerűbb áramfogyasztásért.
Dušan Bajatović, a Srbijagas földgázszolgáltató vállalat igazgatója szerint az év végéig legalább egy, esetleg két áremelés is várható Szerbiában. Az IMF ajánlása alapján a gáz fogyasztói árát májusban 9, novemberben pedig 10 százalékkal kell emelni.
Bár Európa energiaellátása a korábbi félelmekkel ellentétben a 2022/2023-as enyhe télnek és a 11 százalékos keresletcsökkenésnek köszönhetően nem omlott össze, a gázpiacon továbbra is fenn fog maradni egy tartós, másfél-kétszeres árkülönbség a korábbi évekhez képest. A tavaly keletkezett 1100 milliárd eurós energia-többletkiadásnak a földgázra eső részét főként Norvégia, Oroszország, az Egyesült Államok és Algéria zsebelhette be.
