Az Al Jazeera palesztinpárti szerzői szerint a közel-keleti háború megmutatta: az ENSZ és a „szabályokra épülő nemzetközi rend” a nagyhatalmi érdekek foglya, ahol a vétójog felülírja a jogot, a Nyugat pedig kettős mércét alkalmaz – mindez pedig felgyorsítja a globális dél elfordulását a nyugati világtól.
A hét ábrája
Izrael és a Hamász megállapodtak a gázai tűzszünet első szakaszáról, amely a harcok leállítását, a túszok szabadon bocsátását és a csapatok visszavonását tartalmazza. A Donald Trump közvetítésével létrejött egyezség az elmúlt két év legnagyobb esélyét jelenti a háború lezárására és Gáza újjáépítésére, miközben a térség jövőjét továbbra is a politikai és biztonsági bizonytalanság határozza meg.
Az amerikai közvélemény hozzáállása történelmi mélypontra süllyedt Izrael gázai hadműveleteinek támogatásával kapcsolatban, miközben Netanjahu megítélése is romlik. A pártpolitikai megosztottság növeli a transzatlanti feszültségeket és kihívásokat vetít előre Európa számára.
Az Arab Liga jóváhagyta a Gáza újjáépítésére vonatkozó tervet, amely 53,2 milliárd dolláros költségvetéssel valósulna meg, de a Hamász jövője és a nyugati támogatás hiánya akadályozhatja a megvalósítását. Az Öböl menti államok pedig csak egy palesztin állam létrehozásával finanszíroznák a projektet.
Hathetes tűzszüneti megállapodás született Gázában, ahol megegyeztek a túszok szabadon engedéséről és az izraeli csapatok kivonásáról is. A Biden-kormányzat sikerkommunikációját azonban beárnyékolja, hogy Netanjahu Trumpot hívta fel elsőként, hogy köszönetet mondjon a közvetítésért.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgazdásza szerint Európa valamiféle válságba került, míg a Közel-Keleten és Afrikában az Izrael körüli konfliktus és az aszályok fenyegetik a gazdaságokat. Oroszországnak eközben – továbbra is úgy tűnik – meg sem kottyannak a szankciók.
Joe Biden visszalépése az elnökjelöltségtől korai „béna kacsa” periódust eredményezett, de igyekszik a Közel-Keleten jelentős külpolitikai eredményeket elérni, hogy ne maradjon dicstelen nyom az elnöksége után. Most a szaúdi–izraeli közeledés lehet a fő célja, mivel a szaúdi stabilitás kulcsfontosságú a régióban, és az amerikai–szaúdi védelmi megállapodás, valamint Izrael támogatása mindkét fél számára előnyös lehet. Bár a terv kockázatos és sok akadályba ütközhet, mégis: jelenleg bel- és külpolitikai tényezők is segíthetik egy ilyen egyezmény létrejöttét.
Miközben Izrael az Egyesült Államokkal együtt titkos tárgyalásokat folytatott az Egyesült Arab Emírségekben a Gázai övezet háború utáni rendezéséről, addig Pekingben a régóta rivalizáló, sőt háborúzó palesztin frakciók között született történelmi megállapodás. Véletlen egybeesés?
