Együttműködés a VOSZ és a JVSZ között
Erősödik az együttműködés a gazdaság, a vállalatok és a vállalkozások világában fontos két szervezet, a VOSZ és a JVSZ között.
Erősödik az együttműködés a gazdaság, a vállalatok és a vállalkozások világában fontos két szervezet, a VOSZ és a JVSZ között.
A Lowy Institute publikálta az ázsiai hatalmi rangsorról szóló jelentését, amelynek során az intézet a régió 27 országának relatív erejét vizsgálta, 131 indikátort figyelembe véve. Az index szerint Kína pozíciója jelentősen javult, csökkentve a különbséget az Egyesült Államokkal szemben, ami a geopolitikai átrendeződés Ázsiában tapasztalható hatásait tükrözi.
A GDP-mutató a KSH friss adatai szerint éves alapon ugyan 1,3 százalékkal nőtt, de 0,2 százalékkal mérséklődött a második negyedévben. Idén, az év egészére 2, jövőre 4 százalék közeli növekedés várható, ha a külpiaci trendek kedvezően alakulnak.
Európa és az USA gazdasági érdekei egyre inkább eltávolodnak egymástól a Kína irányába tett lépéseik miatt, és ez komoly kihívásokat jelenthet a két nagy szövetséges kapcsolatában.
Az idei évben szintén nagyon erős a hazai turizmus mind a belföldi, mind a külföldi vendégek tekintetében. A szakemberek újabb rekordévet várnak, azaz az ágazat a járvány előtti szintjénél is magasabban teljesíthet. Ráadásul az EU-s átlagot jóval meghaladó mértékben nő nálunk a turizmus, amely a gazdaságunk egyik motorja.
Vajon elég a viszonylagos jólét egy választás megnyeréséhez? Az 1992-es Clinton-kampányban megfogalmazott „the economy, stupid” mint sokszor hangoztatott alapelv, azaz hogy a gazdasági kérdések döntik el a választásokat, ma már nem teljesen igaz. A szavazók figyelmét érzelmi és kulturális problémák kötik le, és kiemelkednek az olyan szimbolikus ügyek, amelyek mentén felsorakozva eldönthető egy-egy választás.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexen ma reggel megjelent interjújában hangsúlyozta, hogy bár a gazdaság újraindítása – részben a háborús helyzet és az óvatossági motívumok miatt – idén lassabban halad a vártnál, a cél mégis az, hogy 2024-re stabil növekedést érjünk el. A GDP és a fogyasztás növekedése ugyan elmaradt a várakozásoktól, ám Magyarország még mindig az EU élmezőnyében marad. A lakosság magas megtakarítási hajlandósága pedig továbbra is kihívást jelent a belső kereslet, így a gazdaság élénkítésében.
Európa gazdasága lassú, de egyre láthatóbb növekedést mutat, azonban a jövőbeli kilátások aggodalomra adnak okot. Németország gyengélkedése és az inflációs kockázatok miatt a fellendülés továbbra is törékeny lábakon áll.
A globális gazdaság növekedése mögött gyakran rejtett, de alapvető tényezők húzódnak meg. Egy új tanulmány szerint a gazdag északi országok jelentős mennyiségű munkaórát és erőforrást vonnak el a globális déltől egyenlőtlen munkaerőcsere révén. Az alábbi cikkben részletesen bemutatjuk a kutatás eredményeit, példákkal és adatokkal alátámasztva.
Miután a Nemzetközi Energiaügynökség számításai szerint 2030 körül tetőzni fog a világ kőolajfogyasztása, a nagy olajállamok, mint az Egyesült Arab Emírségek vagy Szaúd-Arábia, más iparágakban keresgélik a virágzás jövőbeli zálogát. Úgy tűnik, a technológiai forradalom és a pénzügyi szektor lehetőségei felé fordulnának.
Zajlik a párizsi olimpia, de botrányokból nincs hiány. A sokakat megosztó megnyitót követően az 1,4 milliárd eurós beruházás ellenére a Szajna, úgy tűnik, csak korlátozottan alkalmas az úszásra. A gazdasági hatások megkérdőjelezhetők, a verseny összköltsége már a 10 milliárd euró felé tart, ami a francia GDP 0,4 százaléka. Milyen gazdasági hatása lesz a játékoknak Franciaországra?
Az amerikai jegybank (Federal Reserve) kiadta az úgynevezett Bézs Könyvet, amely felemás képet fest az USA gazdasági kilátásairól: a szövetségi jegybanki körzetek közel felében stagnáló vagy csökkenő gazdasági aktivitásról számolt be.
Az elmúlt évek inflációs időszakában olyan fogalmak kerültek előtérbe, mint a "kapzsinfláció" (greedflation), ahol az áremelkedés mögött a vállalatok növekvő profitrátája áll, nem pedig a költségek növekedése. Megjelent a "zsugorfláció" (shrinkflation) néven említett jelenség is, amikor a termékek kisebb kiszerelésben kerülnek forgalomba változatlan áron. A harmadik új fogalom pedig a "gagyinfláció" (cheapflation), amikor a termék összetétele romlik, vagy olcsóbb alapanyagokkal helyettesítik a drágábbakat.
Hozzávetőleg 9-10 millió helyi nézőt, míg a képernyők előtt több milliárd szurkolót mozgat meg a németországi foci-Eb. A várt 4 milliárd eurós közvetlen turisztikai bevétel az éves ágazati bevételek bő tizede, de ugyanilyen fontosak a várható közvetett hatások. Jól jön az országimázs-javulás, hiszen a német gazdaság bajban van, a munkaerőpiac pedig motivációs problémákkal is küzd.
Németországban nem félnek a munkától, de túl sok a szabadság, rengeteg a táppénzen töltött nap és nem mindig megoldás a részmunkaidő sem. Úgy tűnik, az ottani dolgozók elvesztették a munkába vetett hitüket. A gyenge gazdasági eredmények miatt kétségbeesett német politikusok és üzleti vezetők mostanában egy egykor tabunak számító témát emlegetnek: honfitársaik nem dolgoznak eleget, és nem úgy állnak a munkához, mint korábban.
Amerikában, Ausztráliában és Európa egyes részein a magas kamatlábak ellenére újra berobbantak az ingatlanpiacok. Mégis hogy lehetséges ez?
Úgy tűnik a Covid-járvány kitörése óta a befektetők többsége félretette a dollármentesítési narratívákat.
Tavaly a németeket előzték le, a Világbank júniusi adatai szerint pedig a japánokat küldték maguk mögé a vásárlóerő-paritáson (PPP) számolt GDP-ben. Mégis mi fűti ennyire az orosz gazdaságot?
Európai uniós szintű elismerést kapott két magyar vállalat egészségipari projektje. Kettejük tevékenysége úttörő az innováció tekintetében, a gazdasági növekedéshez is hozzájárul és a környezetvédelmi szempontokat is szem előtt tartja.
Az ASML holland központú félvezetőipari vállalat is megérezheti a Kínával szemben bevezetett amerikai szankciók hatását. Ha leáll az export, az ázsiai nagyhatalomnak le kell mondania a legmodernebb chipekről, viszont az európai versenyképesség is megsínyli a következményeket.
Minden gazdasági ciklusnak megvan a maga devizaháborúja. Az 1920-as években Franciaország, Németország és Belgium is leértékelte a saját fizetőeszközét annak érdekében, hogy visszatérjen az első világháború alatt felhagyott aranyszabványhoz. Az 1930-as években a világ nagy nemzetgazdaságai versenyképes leértékelésekhez folyamodtak, hogy visszaszerezzék az 1929-es amerikai tőzsdei összeomlás után elvesztett jólétet. A dollár ereje 2024-ben újabb monetáris háborút indíthat el. Johan Gabriels, az iBanFirst regionális igazgatója az alábbiakban ezt a témát fejti ki.
Hazánk növekvő gazdasági teljesítménye és versenyképes adórendszere jó üzleti környezetet kínál a Svájcból érkező vállalkozásoknak, miközben a magyar cégek jelenléte is egyre erősebb Svájcban – jelentette ki Varga Mihály, miután hivatalában fogadta Karin Keller-Sutter svájci pénzügyminisztert. A tárcavezető kiemelte: Svájc a 9. legnagyobb beruházó hazánkban, a svájci cégek 30 ezer embernek adnak munkát Magyarországon.
Európa beteg embere továbbra is nyomja az ágyat. A diagnózis megvan, a kérdés, hogy mikor kapja meg a megfelelő orvosságot.
Joe Biden elnök döntése szerint jelentősen emelkednek a vámtarifák bizonyos kínai importtermékekre, úgymint a chipek, az elektromos járművek és a kritikus ásványi anyagok. A legnagyobb ugrás az elektromos meghajtású járművekre vonatkozik, ahol a vámtétel a négyszeresére nő, míg más importtermékek esetében a vámok vagy megduplázódnak, vagy először vetik ki azokat.
Nagy Márton a Magyar Nemzeten megjelent véleménycikkében fejtette ki, hogy a „Bezzeg Románia!” szlogen hamis, és valójában az elégedettség és az életszínvonal is sokkal magasabb Magyarországon. Ennek bizonyítására a Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Indexének az adatait is felhasználta.
Egy nemzetgazdaság növekedésének mérése és megértése nem lehet teljes körű, ha beleesünk abba a gyakori hibába, hogy csak egy-egy, a szakértők által fontosnak tartott mutatót veszünk figyelembe. Mihálovics Zoltán elemzőnk a Mandinernek foglalta össze, hogyan mérhető pontosabban az államok növekedési pályája.
A magyar gazdaság az első negyedévben visszatért a növekedési pályára. A kormány az egyensúly erősítésével is a gazdaság bővülését építi újra, ezért fokozatosan csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot. A büdzsé biztosítja a gazdaság újraindításához szükséges forrásokat, miközben a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez, valamint a rezsicsökkentés fenntartásához szükséges fedezetet is garantálja.
A korábban mítosznak tartott feltételezés a szemünk előtt válik valósággá: az eurózóna viszonylagosan elszegényedik, összevetve az Egyesült Államok gazdasági teljesítményével. Több más elemzés mellett két francia közgazdászkutató is erre a következtetésre jutott a Le Monde-ban megjelent cikkében. Minden mutató ezt támasztja alá.
Az utóbbi időben egyre több cikk jelenik meg arról, hogy „Románia megelőzte Magyarországot” – ezek azonban gyakran csak egyetlen gazdasági mutató alapján vonnak le elhamarkodott következtetéseket. De vajon valóban felülmúlja a gyakran lenézett szomszédunk Magyarországot, vagy a helyzet nem is olyan egyértelmű, mint ahogy azt sugallják? Ebben a cikkben két szemszögből mutatjuk be a román „csodát”: egyrészt a gazdasági növekedés ellentmondásait és árnyoldalait vizsgálva, másrészt a romániai hétköznapok realitásait elemezve – a GDP-n és a puszta számokon túlmutatva.
Kijózanításként hatott idehaza, amikor az EU-s csatlakozásunkat követően kiderült, hogy a nyugati integráció részeseként nem jár a nyugati jólét automatikusan. Igaz, 2004. május 1-je örömünnepként vonult be a történelemkönyvekbe, hiszen hazánk oly sok év után elérte a kitűzött célt, és csatlakozott az Európai Unióhoz. Az elmúlt két évtized ugyanakkor jelentős tanulsággal szolgált. Molnár Dániel vezető elemzőnk a Világgazdaságnak nyilatkozott.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás