A pénzhamisítás egyidős magával a pénzzel – szól a közhelyszerű mondat, amely megvilágítja a gazdaságot évszázadok óta kísérő jelenséget. Ami az elmúlt években változott, az az eszköztár. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András és Siklós Bence, a Peak tanácsadója arról beszélgettek, hogyan alakítja át az MI és a technológia a pénzhamisítást.
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság február 20-i döntése kimondta, hogy az International Emergency Economic Powers Act (IEEPA) nem ruházza fel az elnököt vámemelési jogkörrel. Ez a határozat egy csapásra érvénytelenítette a Trump-adminisztráció 2025 tavaszán bevezetett átfogó vámrendszerét, beleértve a 20 százalékos reciprok vámot az EU-ra és az akár 125 százalékos kínai vámokat. A döntés nyomán az Egyesült Államok 130 milliárd dollárt meghaladó visszatérítési kötelezettséggel szembesül.
Az EU és India január 27-én Újdelhiben lezárta a kettejük között 19 éve húzódó szabadkereskedelmi tárgyalásokat, aminek köszönhetően bővülhet a 180 milliárd eurós kétoldalú forgalom, az uniós export pedig 2032-re akár megduplázódhat. Az energiadiverzifikáció egy kecsegtető lehetőség, a mobilitás pedig itthon is migrációs vitákat gerjeszthet.
A görög tapasztalat az elmúlt két évben élesen megmutatja, milyen strukturális torzulásokat okoz az Európai Unió jelenlegi e-kereskedelmi és vámrendszere a harmadik országbeli – döntően kínai – online platformok térnyerése nyomán. A Shein és a Temu által dominált modell hosszú távon a helyi gazdaságot is megölheti, amennyiben nem változnak a szabályozások.
Míg a világ figyelme a lítiumra és a ritkaföldfémekre szegeződik, a háttérben nagy léptékű strukturális átrendeződés zajlik a legelterjedtebb könnyűfém, az alumínium piacán.
No azért nem egy Ferrarira kell gondolni, hiszen maradjunk mégis csak a Balkánon: egy jó Zastava 750-essel is lehet száguldozni, még ha lassabban is éri el a kívánt sebességet.
A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb európai prognózisa jóval több, mint egy szokásos adatközlés: sokkal inkább egy kíméletlen szerkezeti diagnózis és egy sürgős cselekvési felhívás.
Az arany árfolyamának rekordemelkedése nemcsak a befektetők biztonságkeresését tükrözi, hanem mélyebb bizalmi válságot is jelez a globális pénzügyi rendszerrel szemben. A dollár gyengülése, a központi bankok aranyvásárlásai és a növekvő infláció mind arra utal, hogy a világ új gazdasági korszak küszöbén áll.
Több mint százezer ember gyűlt össze Torontóban, hogy együtt ünnepelje a magyarságot – szívet melengető látvány, amely jól mutatja: több mint 7000 kilométerre Budapesttől is van helye és ereje a magyar kultúrának.
A Világgazdasági Fórum (WEF) az Északi-Tenger eredményeire fókuszáló friss elemzése alátámasztja, hogy a 2023-ban letelepített 560 GW megújuló kapacitás és a zöldenergia-projektekbe áramló közel 2000 milliárd dolláros éves beruházás ellenére a haladás egyenlőtlen.
Folyik a vita arról, hogy az USA leértékelje-e a dollárját a feldolgozóipar fellendítése érdekében. Ruchir Sharma, a Rockefeller International elnöke bemutatja a világ legerősebb valutáját, a svájci frankot, amelynek az erőssége mégsem ásta alá Svájc gazdaságát.
A KSH friss adatai szerint a GDP ez év első negyedében a vártnál gyengébben teljesített, mert az ipar és az építőipar fékezte a növekedést. Ám a kormány továbbra is intenzíven dolgozik a gazdasági konjunktúra ösztönzésén a 100 új gyár programot 150-re bővítve, és további vállalkozásfejlesztési intézkedések is tervben vannak.
Az MI fejlesztésének az iránya nem lesz feltétlenül igazságos – ehhez tudatos kormányzati és társadalmi beavatkozásra van szükség.
A friss adatok szerint a munkaerőpiac a tavalyi negyedik negyedévben is ellenállónak bizonyult: a foglalkoztatottak száma továbbra is közel 4,7 millió fő, és csak minimális változások figyelhetők meg hónapról hónapra. Bár a szezonális hatások miatt némi csökkenés történt, a foglalkoztatási ráta továbbra is az uniós élmezőnyben van.
A 2024-es közgazdasági Nobel-emlékdíjat az intézményi közgazdaságtan képviselői kapták. Legfőbb üzenetük, hogy a fejlettek táborába kerülés titka a megfelelő intézményrendszer kialakítása: piacgazdaság, verseny, magántulajdon, demokrácia, szabadság, inkluzív politikák. A globális Dél közgazdászai viszont azt állítják, hogy ahogy szervekből sem lehet embert „összerakni”, úgy gazdaságot sem intézményekből. Fontos ugyanis az intézmények létrejöttének sorrendje. Erre világít rá az ún. embrionális fejlődés elmélete, amely számos, a gyakorlatban alkalmazható tanulsággal szolgál Magyarország számára.
Erősödik az együttműködés a gazdaság, a vállalatok és a vállalkozások világában fontos két szervezet, a VOSZ és a JVSZ között.
A Lowy Institute publikálta az ázsiai hatalmi rangsorról szóló jelentését, amelynek során az intézet a régió 27 országának relatív erejét vizsgálta, 131 indikátort figyelembe véve. Az index szerint Kína pozíciója jelentősen javult, csökkentve a különbséget az Egyesült Államokkal szemben, ami a geopolitikai átrendeződés Ázsiában tapasztalható hatásait tükrözi.
A GDP-mutató a KSH friss adatai szerint éves alapon ugyan 1,3 százalékkal nőtt, de 0,2 százalékkal mérséklődött a második negyedévben. Idén, az év egészére 2, jövőre 4 százalék közeli növekedés várható, ha a külpiaci trendek kedvezően alakulnak.
Európa és az USA gazdasági érdekei egyre inkább eltávolodnak egymástól a Kína irányába tett lépéseik miatt, és ez komoly kihívásokat jelenthet a két nagy szövetséges kapcsolatában.
Az idei évben szintén nagyon erős a hazai turizmus mind a belföldi, mind a külföldi vendégek tekintetében. A szakemberek újabb rekordévet várnak, azaz az ágazat a járvány előtti szintjénél is magasabban teljesíthet. Ráadásul az EU-s átlagot jóval meghaladó mértékben nő nálunk a turizmus, amely a gazdaságunk egyik motorja.
Vajon elég a viszonylagos jólét egy választás megnyeréséhez? Az 1992-es Clinton-kampányban megfogalmazott „the economy, stupid” mint sokszor hangoztatott alapelv, azaz hogy a gazdasági kérdések döntik el a választásokat, ma már nem teljesen igaz. A szavazók figyelmét érzelmi és kulturális problémák kötik le, és kiemelkednek az olyan szimbolikus ügyek, amelyek mentén felsorakozva eldönthető egy-egy választás.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexen ma reggel megjelent interjújában hangsúlyozta, hogy bár a gazdaság újraindítása – részben a háborús helyzet és az óvatossági motívumok miatt – idén lassabban halad a vártnál, a cél mégis az, hogy 2024-re stabil növekedést érjünk el. A GDP és a fogyasztás növekedése ugyan elmaradt a várakozásoktól, ám Magyarország még mindig az EU élmezőnyében marad. A lakosság magas megtakarítási hajlandósága pedig továbbra is kihívást jelent a belső kereslet, így a gazdaság élénkítésében.
Európa gazdasága lassú, de egyre láthatóbb növekedést mutat, azonban a jövőbeli kilátások aggodalomra adnak okot. Németország gyengélkedése és az inflációs kockázatok miatt a fellendülés továbbra is törékeny lábakon áll.
A globális gazdaság növekedése mögött gyakran rejtett, de alapvető tényezők húzódnak meg. Egy új tanulmány szerint a gazdag északi országok jelentős mennyiségű munkaórát és erőforrást vonnak el a globális déltől egyenlőtlen munkaerőcsere révén. Az alábbi cikkben részletesen bemutatjuk a kutatás eredményeit, példákkal és adatokkal alátámasztva.
Miután a Nemzetközi Energiaügynökség számításai szerint 2030 körül tetőzni fog a világ kőolajfogyasztása, a nagy olajállamok, mint az Egyesült Arab Emírségek vagy Szaúd-Arábia, más iparágakban keresgélik a virágzás jövőbeli zálogát. Úgy tűnik, a technológiai forradalom és a pénzügyi szektor lehetőségei felé fordulnának.
Zajlik a párizsi olimpia, de botrányokból nincs hiány. A sokakat megosztó megnyitót követően az 1,4 milliárd eurós beruházás ellenére a Szajna, úgy tűnik, csak korlátozottan alkalmas az úszásra. A gazdasági hatások megkérdőjelezhetők, a verseny összköltsége már a 10 milliárd euró felé tart, ami a francia GDP 0,4 százaléka. Milyen gazdasági hatása lesz a játékoknak Franciaországra?
Az amerikai jegybank (Federal Reserve) kiadta az úgynevezett Bézs Könyvet, amely felemás képet fest az USA gazdasági kilátásairól: a szövetségi jegybanki körzetek közel felében stagnáló vagy csökkenő gazdasági aktivitásról számolt be.
Az elmúlt évek inflációs időszakában olyan fogalmak kerültek előtérbe, mint a „kapzsinfláció” (greedflation), ahol az áremelkedés mögött a vállalatok növekvő profitrátája áll, nem pedig a költségek növekedése. Megjelent a „zsugorfláció” (shrinkflation) néven említett jelenség is, amikor a termékek kisebb kiszerelésben kerülnek forgalomba változatlan áron. A harmadik új fogalom pedig a „gagyinfláció” (cheapflation), amikor a termék összetétele romlik, vagy olcsóbb alapanyagokkal helyettesítik a drágábbakat.
Hozzávetőleg 9-10 millió helyi nézőt, míg a képernyők előtt több milliárd szurkolót mozgat meg a németországi foci-Eb. A várt 4 milliárd eurós közvetlen turisztikai bevétel az éves ágazati bevételek bő tizede, de ugyanilyen fontosak a várható közvetett hatások. Jól jön az országimázs-javulás, hiszen a német gazdaság bajban van, a munkaerőpiac pedig motivációs problémákkal is küzd.
Németországban nem félnek a munkától, de túl sok a szabadság, rengeteg a táppénzen töltött nap és nem mindig megoldás a részmunkaidő sem. Úgy tűnik, az ottani dolgozók elvesztették a munkába vetett hitüket. A gyenge gazdasági eredmények miatt kétségbeesett német politikusok és üzleti vezetők mostanában egy egykor tabunak számító témát emlegetnek: honfitársaik nem dolgoznak eleget, és nem úgy állnak a munkához, mint korábban.
