Egy nemzetgazdaság növekedésének mérése és megértése nem lehet teljes körű, ha beleesünk abba a gyakori hibába, hogy csak egy-egy, a szakértők által fontosnak tartott mutatót veszünk figyelembe. Mihálovics Zoltán elemzőnk a Mandinernek foglalta össze, hogyan mérhető pontosabban az államok növekedési pályája.
A magyar gazdaság az első negyedévben visszatért a növekedési pályára. A kormány az egyensúly erősítésével is a gazdaság bővülését építi újra, ezért fokozatosan csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot. A büdzsé biztosítja a gazdaság újraindításához szükséges forrásokat, miközben a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez, valamint a rezsicsökkentés fenntartásához szükséges fedezetet is garantálja.
A korábban mítosznak tartott feltételezés a szemünk előtt válik valósággá: az eurózóna viszonylagosan elszegényedik, összevetve az Egyesült Államok gazdasági teljesítményével. Több más elemzés mellett két francia közgazdászkutató is erre a következtetésre jutott a Le Monde-ban megjelent cikkében. Minden mutató ezt támasztja alá.
Az utóbbi időben egyre több cikk jelenik meg arról, hogy „Románia megelőzte Magyarországot” – ezek azonban gyakran csak egyetlen gazdasági mutató alapján vonnak le elhamarkodott következtetéseket. De vajon valóban felülmúlja a gyakran lenézett szomszédunk Magyarországot, vagy a helyzet nem is olyan egyértelmű, mint ahogy azt sugallják? Ebben a cikkben két szemszögből mutatjuk be a román „csodát”: egyrészt a gazdasági növekedés ellentmondásait és árnyoldalait vizsgálva, másrészt a romániai hétköznapok realitásait elemezve – a GDP-n és a puszta számokon túlmutatva.
Kijózanításként hatott idehaza, amikor az EU-s csatlakozásunkat követően kiderült, hogy a nyugati integráció részeseként nem jár a nyugati jólét automatikusan. Igaz, 2004. május 1-je örömünnepként vonult be a történelemkönyvekbe, hiszen hazánk oly sok év után elérte a kitűzött célt, és csatlakozott az Európai Unióhoz. Az elmúlt két évtized ugyanakkor jelentős tanulsággal szolgált. Molnár Dániel vezető elemzőnk a Világgazdaságnak nyilatkozott.
Az élelmiszer-infláció visszaszorult, de a magasabb üzemanyagárak egyelőre hátráltatják a fogyasztás helyreállását – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium friss közleményéből.
A magyar gazdaság zakatolását a dualitás jelentős mértékben visszafogja. A két legfontosabb törésvonal a hazai és a külföldi vállalatok, valamint a nagy-, illetve a kis- és középvállalatok között érzékelhető. Ezeket azért szükséges oldani, mert e kettősség csökkentése jókora lökést adhat a gazdaságnak – írta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Magyar Nemzeten megjelent véleménycikkében.
A vállalati kiberbiztonság erősítése érdekében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) áprilisban ismét egy többállomásos országos rendezvénysorozatot indít. A roadshow célja, hogy felhívja a figyelmet a vállalatokat érintő kiberbiztonsági fenyegetésekre, valamint – a cselekvő állam részeként – elősegítse a nemzeti digitális szuverenitás és a kiberbiztonság mint a piacon megvalósuló versenyelőny érvényesítését.
Miközben a globális színtér lélegzetvisszafojtva figyeli a kínai gazdaság relatív „lassulását”, az ázsiai nagyhatalom kulcsfontosságú átalakuláson megy keresztül, és a hagyományos növekedési pillérekről az innováció és a technológiai fölény által vezérelt jövő felé fordul.
A magyar gazdaság az idén visszatér a növekedési pályára, és 2025-re újra az uniós bővülési rangsor élmezőnyébe kerülhet – jelentette ki Varga Mihály a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásán. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: négy nehéz év után a kormány csökkenő hiánnyal, alacsonyabb államadóssággal és erősödő gazdasági növekedéssel számol.
Kína versenyben áll a geopolitikai és gazdasági hatalomért, és egyre inkább megmutatkoznak sérülékenységének jelei, noha korábban stabil és befolyásos szerepet játszott.
A fejlett országok válságkezelésében elkerülhetetlenek voltak a jegybanki pénznyomtatásból finanszírozott kiadások és az emelkedő adósságszintek, de ezek kockázatokat hordoznak magukban. Bár a támogató monetáris és fiskális politika szükségessége nem vitatható, tapasztalható, hogy az ily módon gazdaságba juttatott ingyenpénznek inflációs hatása van.
Magyarország 2010 óta jelentős felzárkózást ért el a legfejlettebb ipari nemzetekhez képest, olykor lenyűgöző mértékben. Amennyiben az utóbbi években tapasztalt trendek továbbra is tartanak, Magyarország bruttó hazai terméke 2035-re meghaladhatja Ausztria GDP-jét.
Természetesen a gazdasági narratívák terén is elindult az egymásnak feszülés az amerikai elnökválasztási kampányban. Tény, hogy a gazdasági helyzet sokféleképp magyarázható, így Bidennek nem lesz egyszerű dolga sikerként eladni mindazt, amit az infláció, a recesszió réme, a kormányzat és a háztartások eladósodottsága vagy a magas kamatkörnyezet mutat. Esetleg belekapaszkodhat a munkanélküliségi adatokba, amelyek kedvezőnek tűnnek, de a Bidenomics ellenzői ezt szintén támadják.
A célzott intézkedéseknek köszönhetően letörtük az inflációt, és folyamatosan csökkennek a kamatok, ezért 2024. április 1-jével kivezetik a kkv-kamatstopot.
A technológiai fölényért való küzdelemben az Egyesült Államok egyre inkább lemarad Kína mögött. Ráadásul Peking olyan területeken jár élen, amelyek projektjei a katonai képességek megerősítésére is alkalmasak. Ahhoz, hogy Washington újra a saját javára fordítsa a versenyt, sürgős és átfogó lépéseket kellene tennie a K+F-támogatás, az innováció és a hadiipar területén.
Az Egyesült Államok elvesztette az esélyét, hogy rákényszerítse az akaratát Kínára, Peking pedig küzdeni fog, hogy visszaszorítsa Amerika globális erejét. Francesco Sisci Pekingben élő olasz sinológus, újságíró arra hívja fel a figyelmet, hogy az USA már 2001-ben arra készült, hogy megbirkózzon a távol-keleti ország növekvő erejével, de valami mindig elterelte a figyelmét. „Ez nagyon sokba került Amerikának, azt vesztette el, ami a legdrágább: az időt” – állítja.
A német gazdaság nehézségei 2023 végén begyűrűztek a magyar gazdaságba az exportra termelő ágazatokon keresztül, amit nem enyhítettek a januári németországi gazda- és vasutassztrájkok sem. Jó hír viszont, hogy a termék-külkereskedelem januárban ismét többlettel zárt. Az év további részében oldódhat a lakossági és vállalati óvatossági motívum, amit széles körű kormányzati támogató intézkedések is segítenek.
Kedvező, hogy éves alapon már nőtt a kiskereskedelmi forgalom, azonban a tavaly novemberben és decemberben megfigyelt egyszázalékos havi alapú növekedés után most – a szezonálisan kiigazított adatok alapján – csupán stagnált. Idén viszont helyreállhat a fogyasztói bizalom, ha a gazdasági kilátások javulnak, illetve ha a várakozásokkal összhangban bekövetkezik a reálbér 6–7 százalékos növekedése.
„Az Economic Policy Uncertainty Indexszel valós időben látjuk a gazdasági bizonytalanság alakulását, és egy esetleges megugrásra a kormányzat azonnal tud reagálni. Azaz mostantól nem szükséges hónapokat várni a hivatalos statisztikai adatokra” – így összegezte az Index hírportálnak György László a Makronóm Intézet legújabb indexét. A kormánybiztos a vele készült interjúban külön kitért arra, hogy Magyarország esetében mit mutat a gazdasági jövő.
A világgazdaság számára nem indult jól a 2024-es év: erről tanúskodnak a főbb nemzetközi üzleti bizalmi indikátorok. Ezek értékei januárban továbbra is a hosszú távú átlag alatt helyezkedtek el.
Az elmúlt hetekben amerikai biztonságpolitikai és gazdasági elemzők is elismerték, hogy az átfogó exportkorlátozások ellenére Oroszország több mint kétszeresére, sőt egyes esetekben több mint tízszeresére növeli a fegyverek és hadianyagok hazai gyártását.
Az Ukrajna ellen két évvel ezelőtt indított orosz invázió óta sok víz (és nyugati pénz) folyt le a Dnyeperen, a békekötés azonban még mindig nincs a látóhatáron belül. Habár az orosz gazdaságon is meglátszanak a szankciók hatásai, az nem omlott össze, sőt az IMF szerint idén gyorsabban növekszik, mint a G7 országai. Mindezek fényében már a nyugati szakértők is elismerik, hogy Moszkva még évekig képes folytatni a harcot, ami megkérdőjelezi a jelenlegi szankciós és támogatási stratégia folytatását.
A Makronóm Intézet szakértői csapata Magyarországon elsőként hozta létre a gazdasági bizonytalanságot mérő mutatót, az Economic Policy Uncertainty (EPU) indexet. Az elmúlt évek eseményei rávilágítottak, hogy a gazdasági szereplők jövőbe vetett bizalma vagy éppen bizonytalansága jelentős hatással van az egyes országok teljesítményére.
A történelem mindig tanít. Cikkünk újabb részében arról írt a szerző, hogy mit tanulhatunk a világháborúk tapasztalataiból.
2022 decemberében arról írtunk, hogy kevéssé pesszimisták a német cégek, mint az említett év őszén voltak. A gázhiány réme jelentősen enyhült és a gazdasági visszaesés is enyhébben sikerült a korábban vártnál. Hogy mik voltak a kilátások 2023 tekintetében? Nos, idézzük fel.
Több mint 460 milliárd forint uniós forrás segítheti a foglalkoztatás és az aktivitás növelését, a munkaerő-tartalékok mozgósítását, a munkába állók képzését, valamint a munkakörülmények javítását 2030-ig. Ebből a forrásból márciusban indul a 70 milliárdos keretű, munkahelyi képzéseket támogató projekt következő szakasza, áprilistól pedig közel 200 milliárd forintos kerettel elstartol a 30 év alatti fiatalok elhelyezkedését segítő Ifjúsági Garancia Plusz program.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a parlament előtti meghallgatásán kiemelte az önellátás jelentőségét. Az adatok megerősítik a korábbi jegybanki alelnök állításait. Cikkünkben bemutatjuk a függetlenség előnyeit és az ebből származó hatékonyságát.
Évtizedeken át javult az életminőség a legtöbb izraeli számára, ám október 7-e ebben is fordulópontot hozhat – vélte David E. Rosenberg izraeli gazdasági újságíró, az Izrael technológiai gazdasága című könyv szerzője, aki az amerikai Foreign Policy külpolitikai folyóiratban fejtette ki meglátásait.
Az utóbbi években létrejött egy olyan globális folyamat, amelynek célja, hogy a politikai, gazdasági és szociális fejleményeket akár nemzeti, de akár nemzetközi szinten is, ne a társadalmak határozzák meg, hanem maga a világelit akarata. Márpedig a globális gazdasági és politikai folyamatokat meghatározó elit és a való világ közötti kapcsolat napról napra távolodik egymástól, ennek a következményei pedig hatalmas gazdasági, illetve szociális megrázkódtatások lehetnek.
