A Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi konfliktus nem csupán gigantikus konténerszállítmányokról, vámháborúról vagy makrogazdasági mutatókról szól, hanem egyre nagyobb szerepet kapnak a kis értékű csomagok is. Ezek az alacsonyabb árú küldemények eddig lényegében vámmentesen áramolhattak az USA-ba, de a jól bejáratott rendszer most fenekestől felfordulhat. Mit fog okozni mindez az óceán két partján?
Az IMF és a Világbank is nagyon szép növekedést jósol a lengyel GDP-nek, amit alátámasztanak a sikeres állami kötvénykibocsátások és az erősödő befektetői bizalom. A fellendülés jól jönne Varsónak, hogy a költségvetési hiány csökkentésére tudjon fókuszálni.
A valutaalap szerint a háborúk és a protekcionizmus veszélyt jelent a bővülésre, miközben Németország és Olaszország feldolgozóipara miatt csökkent az euróövezet kilátása is.
Azt már tudjuk, hogy minden mindennel összefügg, de arra nem gondoltunk, hogy a divat előrevetítheti a gazdaság jövőbeli alakulását. Erre egy közgazdász professzor bejegyzése döbbentett rá, bár írását maga is meglehetősen maszkulinnak tartotta, reménykedve a feminista olvasók megbocsátásában.
A Makronóm Intézet legfrissebb előrejelzése alapján a magyar gazdaság az idei évben 1,8 százalékkal növekedhet, érdemben meghaladva ezzel az eurózóna várható 0,8 százalékos bővülési ütemét, miközben jövőre a külső kereslet rendeződése esetén 3,7 százalékra gyorsulhat a dinamika.
Kedvezőtlenül alakult a gazdaság teljesítménye a második negyedévben. A szezonálisan kiigazított adatok szerint negyedéves alapon 0,2 százalékkal csökkent a GDP, és az éves növekedési ütem is lassulást mutatott, és 1,3 százalékra mérséklődött.
Az IMF jelentése szerint 2023-ban 2,5 százalékkal növekedett a spanyol GDP, és 2025-re meghaladhatja a teljes eurózóna várható bővülését. Szakértők szerint a fellendülés többek között a munkaerőpiaci mutatók szárnyalásának és a szolgáltatásexport fellendülésének köszönhető. De valós a fellendülés akkor is, ha a GDP-mutatók mögé nézünk?
Az amerikai jegybank (Federal Reserve) kiadta az úgynevezett Bézs Könyvet, amely felemás képet fest az USA gazdasági kilátásairól: a szövetségi jegybanki körzetek közel felében stagnáló vagy csökkenő gazdasági aktivitásról számolt be.
Az előző hónaphoz képest Magyarországon javult, míg az eurózónában kismértékben romlott az üzleti hangulat. A Makronóm Intézet gazdasági bizonytalanságot mérő indexe alapján mérsékelt a bizonytalanság.
A Nemzetközi Valutaalap szerint a főbb gazdaságok egyre inkább összehangolódnak, de a világ középtávú kilátásai továbbra is gyengék.
A Nemzetközi Valutalap figyelmeztetése mellett a szolgáltató óriás Ernst & Young is kiadott egy kilencpontos cselekvési tervet, amely szerint „Európának mágnesként kellene vonzania az FDI-t”.
Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) legfrissebb jelentése szerint a rövid távú kilátásokat csak óvatosan nevezhetjük optimistának, mivel a tartósan magas kamatlábak, a folyamatosan fennálló geopolitikai feszültségek és a növekvő éghajlati kockázatok miatt a világgazdaság továbbra is sebezhető maradt.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is azzal számol, hogy a magyar gazdaság az idei évtől visszatér a növekedési pályára, 2024-re 2,1, jövőre pedig 2,8 százalékos bővülést várnak – áll a mai napon publikált Economic Outlook című kiadványukban.
A vártnál lassúbb gazdasági növekedésre számít az Európai Bizottság 2024-ben a novemberi előrejelzéseihez képest. Az eurózóna gazdasága stagnált 2023 utolsó negyedévében, és az Európai Központi Bank gyors kamatemelései miatt az idén sem kap egyhamar új erőre. Viszont az energiaárak csökkenése következtében az infláció terén javultak a kilátások. Magyarország gazdasága a jelentés szerint pozitívabb jövő elé néz: a GDP-növekedést és az infláció mértékét tekintve hazánknak uniós szinten is az egyik legjobb mutatókat jósolják.
A Nemzetközi Valutaalap szerint a pozitív előrejelzést a jegybankok szigora ellenére megugró magán- és állami kiadások, a munkaerőpiac erősödése, az ellátási láncok javulása, valamint az olcsóbb energia- és nyersanyagárak indokolják.
Az új esztendőre 2,4, míg 2025-re 3,6 százalékos GDP-bővüléssel számolhatunk Magyarországon az Európai Unió prognózisa alapján. Már ez az adat is a leggyorsabban fejlődő uniós nemzetgazdaságok sorába helyezi el hazánkat.
Az Ifo Intézet várakozásai szerint a német gazdaságban 2023-ban visszafogott növekedés várható, míg a kölni IW gazdaságkutató intézet és a Handelsblatt Research Institute (HRI) borúsabb képet festenek, jelzve a gazdaság recesszióját és a konjunktúra lassulását. A magyar gazdaság azonban továbbra is növekedési pályán maradt, de a német gazdaság alakulása is befolyásolhatja a jövőbeli kilátásokat. Lássuk milyen előrejelzésekkel szolgáltak a különféle intézetek az év elején.
