Rendben halad az idei év költségvetésének módosítása és a jövő évi tervezése a Pénzügyminisztériumban: 2025-ben csökkenő hiánnyal, alacsonyabb államadóssággal, erősödő gazdasági növekedéssel számolunk – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter, miután hivatalában fogadta Horváth Gábort, a Költségvetési Tanács elnökét.
Az idei évtől a magyar gazdaság visszatér a tartós növekedési pályára, a foglalkoztatás magas, a munkanélküliség alacsony marad – jelentette ki Varga Mihály a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országtanulmányának bemutatóján. A pénzügyminiszter kiemelte: a kormány és a nemzetközi hitelminősítők mellett az OECD is arra számít, hogy a magyar gazdaság a következő években ismét uniós átlag felett teljesíthet.
Az első becsléshez képest kismértékben alacsonyabb, 0,7 százalékos lett a ma közzétett 2023-as GDP-csökkenés. A negyedik negyedéves gazdasági teljesítmény összességében rosszabbul alakult, mint azt az optimista piaci várakozások sugallták, viszont a fogyasztás és a beruházások a múlt év utolsó negyedében jól alakultak. A magyar gazdaság az év egészében 3 százalék körüli ütemben bővülhet, esetleg kismértékben afelett, ha a német gazdaság magához tér.
Ha a német gazdaságban problémák vannak, annak a hatásai alól mi sem húzhatjuk ki magunkat. A hangulatindexek alapján a német gazdasági szereplők sem lehetnek derűlátók. Hazánk pedig külső húzóerőre nem számíthat, így maradnak a belső források – írta Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője a Világgazdaság internetes portálon megjelent véleménycikkében.
A vártnál lassúbb gazdasági növekedésre számít az Európai Bizottság 2024-ben a novemberi előrejelzéseihez képest. Az eurózóna gazdasága stagnált 2023 utolsó negyedévében, és az Európai Központi Bank gyors kamatemelései miatt az idén sem kap egyhamar új erőre. Viszont az energiaárak csökkenése következtében az infláció terén javultak a kilátások. Magyarország gazdasága a jelentés szerint pozitívabb jövő elé néz: a GDP-növekedést és az infláció mértékét tekintve hazánknak uniós szinten is az egyik legjobb mutatókat jósolják.
A világkereskedelmet a korábban vártnál is jobban átformálja a blokkosodás: az Egyesült Államok és Kína, illetve az EU és Oroszország közötti kereskedelmi szálak drasztikus meggyengülése várható a következő tíz évben. A világban zajló folyamatok és trendek mind a szétválás irányába mutatnak, az átrendeződés elsődleges nyertesei pedig a mosodaországok és az el nem köteleződő középhatalmak (ingaállamok) lehetnek.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter inflációról szóló előadásában leszögezte, hogy amilyen hirtelen jött az infláció, olyan gyorsan el is tűnt a kormány intézkedéseinek köszönhetően. A 2023 januárjában tetőző pénzromlást a célzott intézkedésekkel kevesebb mint egy év alatt sikeresen letörték.
A kedvezőtlen világgazdasági és belföldi folyamatok miatt a német kormány idén alacsonyabb mértékű gazdasági növekedéssel számolhat, mint korábban. Az idei évre várt 1,3 százalék helyett jelenleg mindössze 0,2, jövőre pedig 1,5 helyett 1 százalékkal számolhatnak. Christian Lindner pénzügyminiszter jelezte, tavaszra olyan tervezetet szeretnének elkészíteni, amely biztosítja, hogy a német gazdaság ne veszítse el erős pozícióit a globális piacon. Az ottani trendek erősen hatnak a magyarországi növekedési kilátásokra is.
A mai naptól indul és 2024. május 1-ig tart az az akciós időszak, amely alatt az új vállalati forinthitel-szerződések esetében a kereskedelmi bankok – önkéntesen vállalva – a futamidő első 6 hónapjában 0 százalékra csökkentik a BUBOR feletti kamatfelárat. Mindez 2-4 százalékponttal csökkenti a vállalati hitelek kamatszintjét.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ötödik alkalommal hívta össze a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fórumát, amely 2023. januári megalakulása óta – a Nemzetgazdasági Minisztérium koordinációja mellett – a kormány gazdaságpolitikai tanácsadó, konzultatív testületeként működik.
Soha nem volt még olyan alacsony a regisztrált álláskeresők száma, mint 2023-ban. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat tavaly átlagosan havi 232 ezer munkakeresőt tartott nyilván, amely 6 ezerrel kedvezőbb a 2022-es rekordévhez képest.
Orbán Viktor miniszterelnök döntésének megfelelően 2024. január 1-jétől a Gazdaságfejlesztési Minisztérium új elnevezéssel, Nemzetgazdasági Minisztériumként folytatja tevékenységét. Az átalakulás célja, hogy a minisztérium a kormányfői elvárásoknak megfelelően hatékonyan, új és innovatív szemlélettel, továbbá kibővült feladatkörrel (pl. kereskedelem, űriparfejlesztés, turizmus) támogassa a kormány 2024-re vonatkozó elsődleges gazdaságpolitikai célját, a gazdasági növekedés helyreállítását.
A Makronóm Intézet legfrissebb előrejelzése alapján a magyar gazdaság jövőre visszatérhet a dinamikus növekedési pályájára. Az idei év kismértékű, várhatóan 0,4 százalékos visszaesését jövőre egy erőteljesebb, 3,6 százalékos bővülés követheti.
Az Európai Bizottság legfrisseb előrejelzésében 0,2 százalékos növekedést vár a negyedik negyedévben, 2023-ban pedig 0,6 százalékos bővüléssel számolnak. Eközben azonban az unió legnagyobb gazdaságaiban az adósságcsökkentés megtorpant.
Az idei esztendő harmadik negyedévében újra növekedésnek indult a gazdaság, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal nőtt a teljesítmény, és ezzel megindult a növekedés helyreállítása Magyarországon.
Európa lemaradása az Egyesült Államokhoz viszonyítva egyre tetemesebb, miközben Kína is jócskán lehagyta az öreg kontinenst. Az egyetlen megoldás, ha az unió visszatér a növekedés útjára, hogy elkezdhesse ledolgozni a hátrányát. A következő bizottságnak és parlamentnek a legnagyobb kihívás a növekedés biztosítása lesz, miközben biztosítani kell azt is, hogy az EU27 az éghajlatvédelmi, digitális és energetikai céljai eléréséhez vezető úton maradjon.
A kormányzati szektor hiánya a második negyedévben a GDP 3,1 százalékát tette ki, ami jelentős javulást mutat az előző negyedévi 9,7 százalékhoz képest. Az energiakiadások csökkenése és a takarékos költségvetési politika is hozzájárult ehhez az örvendetes trendhez, ám az államháztartásban további kihívásokkal kell szembenézni, különösen a kamatkiadások és az áfabevételek terén.
