Spanyolország gazdasága papíron szárnyal, a valóságban azonban repedezik a modell alapja: a látványos GDP-növekedést egy évi 600 ezres bevándorlási hullám hajtja, miközben a spanyol fiatalok történelmi lakhatási válságba és rekord-munkanélküliségbe szorulnak. A „spanyol csoda” így könnyen fenntarthatatlan illúziónak bizonyulhat.
Az amerikai gazdaság motorháztetője alatt már nem a diverzifikált ipar duruzsol, hanem egyetlen túlhajtott processzor zúg, miközben a műszerfal visszajelzői megtévesztő nyugalmat sugároznak.
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön délelőtt tette közzé a legfrissebb GDP-adatokat, amelyek szerint a bruttó hazai termék volumene a július–szeptemberi időszakban 0,6 százalékkal haladta meg a tavalyi év hasonló időszakáét, míg az előző negyedévhez mérten nem változott a helyzet.
No azért nem egy Ferrarira kell gondolni, hiszen maradjunk mégis csak a Balkánon: egy jó Zastava 750-essel is lehet száguldozni, még ha lassabban is éri el a kívánt sebességet.
Akár az EU-s GDP 5 százalékát is elvihetik a következő években a klímaváltozás negatív hatásai. Erre figyelmeztetett a minap beszédében Frank Elderson, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatósági tagja.
Hogyan állhat tartós növekedési pályára egy hazai cég? Mennyiben befolyásolja a vállalati struktúra és a menedzsment egy cég teljesítményét? Milyen kihívásokat jelent a magyar kis- és középvállalkozások életében a generációváltás?
A magyar gazdaság az idei második negyedévben a belső fogyasztásnak köszönhetően elkerülte a technikai recessziót – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes GDP-adataiból.
Az új EU–USA kereskedelmi megállapodás komoly engedményeket kényszerített Európára, miközben a stratégiai céljait aláásta. A kontinens gazdasági és technológiai lemaradása, bürokratikus bénultsága és külső függősége a kínai „megaláztatás évszázadához” hasonló kockázatokat hordoz.
Az Egyesült Államok évtizedeken át élvezett „rendkívüli privilégiuma”, amely a dollár globális uralmára épült, látványosan a végéhez közeledik, utat nyitva egy új, bizonytalanabb pénzügyi világrend előtt.
Az Eurostat csütörtökön megjelent adatai szerint tavaly Magyarországon az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP az EU-s átlag 77 százalékát tette ki, megelőzve Szlovákiát, Lettországot, Görögországot és Bulgáriát.
A következő évtizedekben várhatóan 124 ezermilliárd dollár értékű vagyon cserél gazdát a „nagy vagyonátruházás” részeként. A Bank of America Institute és a McKinsey elemzései szerint ennek a legnagyobb haszonélvezői a nők lesznek.
A Goldman Sachs elemzése szerint az amerikai gazdaság idei növekedése a szigorodó kereskedelmi politika miatt elmaradhat a várakozásoktól, míg az euróövezet Németország fiskális lazításával élénkül. A globális piacok már érzik a tengerentúli kilátások gyengülését, ami új gazdasági trendeket indíthat el.
A magyar gazdaság 2024 utolsó negyedévében már fél százalékkal növekedett az előző negyedévhez képest, így hivatalosan kilépett a recesszióból. Az idei kilátásokat azonban nagyban befolyásolja a nemzetközi gazdasági helyzet.
A Donald Trump friss kezdeményezése, miszerint az Egyesült Államok létrehozná saját szuverén vagyonalapját, heves vitát váltott ki a pénzügyi és politikai szférában. Egyesek az USA hatalmának kiterjesztését és a jövő generációjának vagyoni stabilitását látják benne, míg mások aggódnak, hogy az ötlet inkább csak politikai projektet, semmint egy fenntartható állami befektetési alapot takar.
Az idei növekedést a belső kereslet húzhatja, amelyet a reálbérek emelkedése, az állami támogatások és a beruházások élénkülése is ösztönözhet. A külpiaci kereslet javulása kulcstényező marad: a német gazdaság fellendülése és a geopolitikai feszültségek enyhülése további lendületet adhat a bővülésnek.
Az idén újraindított Vidéki Otthonfelújítási Program más kormányzati intézkedésekkel, illetve az állampapírok kamatfizetése révén, a lakásfelújításokon keresztül jelentős keresletet generál az építőiparban, illetve közvetve a feldolgozóipar egyes szegmenseiben.
Kína gazdasága tavaly elérte a kormány 5 százalékos GDP-bővülési célját, miután az utolsó pillanatban hozott ösztönzőcsomag és az export felpörgette a fellendülést, viszont a beígért amerikai vámok azzal fenyegetnek, hogy elveszik a növekedés egyik fő mozgatórugóját.
A 2025-ös gazdasági növekedésben is nagy szerepe lesz az áthúzódó hatásnak a magyar gazdaság 2024 utolsó negyedévének teljesítményén keresztül. Az eddig beérkező ágazati adatok egyelőre óvatos bizakodásra adnak okot. A negyedik negyedév lendülete pedig, az idei első negyedévvel együtt, kedvezőbbé váló külső környezetben messzire viheti a gazdaságot.
Indonézia hivatalosan is a BRICS legújabb tagjává vált kedden, jelentette be a soros brazil elnökség. Ezzel a szövetség létszáma 10-re nőtt.
Úgy tűnik, a G7 immár nem egy egyenrangú érdekkoalíció, inkább az Egyesült Államok irányította feszes gazdasági tömb, ahol a nyomasztó amerikai dominancia visz mindent. Ábrán mutatjuk, hogyan.
A feltörekvő gazdaságok 2035-re a globális növekedés kétharmadához fognak hozzájárulni, de előretörésüket technológiai és geopolitikai kihívások árnyékolják be. A demográfiai előnyök és a zöldátállás nyersanyagforrásai a növekedésük motorjai lehetnek, de az önállóságot a termelés automatizálása és a humán tőke fejlesztése alapozhatja meg.
A magyar gazdaság jövője számos nagyberuházásra és infrastrukturális fejlesztésre épül, amelyek már 2025-ben érezhető hatással lehetnek a GDP-re. Mit jelent mindez az üzleti szektornak, és hogyan járul hozzá a lakossági beruházások felfutása a gazdaság fejlődéséhez?
Rövid távon 2,5 százalékra, 2030-ra pedig már 3 százalékra kellene GDP-arányosan feltolni a védelmi kiadások összegét a NATO-tagállamoknak. Nehéz ügy lesz, tekintve, hogy többen addigra még a 2 százalékot is alig érik el.
Peking merész lépésre szánta el magát: a 2025-ös évre a GDP 4 százalékát kitevő költségvetési hiányt irányoztak elő, ami példa nélküli a modern kínai történelemben. Miért is van erre szükség?
Jelentős mérföldkő: megjelent a Makronóm Intézet első angol nyelvű tudományos publikációja a Regional Statistics folyóiratban, ezzel az Intézet csapata jelentős lépést tett a fenntartható fejlődés és a gazdasági jóllét mérésének új korszakában. Az index kidolgozása egy magyar kezdeményezés részét képezi, amely már az ENSZ nemzetközi vitáiban is előtérbe került.
A GDP önmagában nem elég az emberi jóllét és fenntarthatóság méréséhez – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója az Index.hu-nak adott interjújában. Az általa bemutatott új mérőrendszer három pillére közé tartozik a Makronóm Intézet „GDP-n túli jólléti mutatója”, amely a társadalmi jóllét összetevőit vizsgálja. Ez a magyar fejlesztés már az ENSZ nemzetközi vitáiban is előtérbe került.
Bár az elmúlt évek inflációs hullámai, a háború okozta korlátozások vagy az európai ipar visszaesése rajta hagyta a nyomát a hazai logisztika teljesítményén, a vasúti teherszállítást megcélzó fejlesztések vagy a nemrég hazai tulajdonba került repülőtér áruforgalmának meredek emelkedése egy jövőbeli fordulat előjele lehet – derült ki az MBH Bank Ágazati Kitekintő rendezvénysorozatának legújabb sajtóbeszélgetésén, amelyen a szektor helyzetét a hitelintézet és az Euroleasing szakértői értékelték.
A vármegyék közötti különbségek csökkentek, a keleti és a déli vármegyék fejlettségi szintje érdemben növekedett.
A kedvezőtlen világgazdasági körülmények a magyar gazdaság teljesítményében is éreztetik a hatásukat. Az átmeneti mérséklődés után azonban a hazai gazdaság tartós növekedési pályára áll, 2025-ben az uniós növekedési rangsor élmezőnyében lehet, amihez a költségvetés egyensúlyának megerősítése is alapot ad.
A gazdaság teljesítménye úgy negyedéves, mint éves alapon zsugorodott, egyaránt 0,7 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott, frissen közzétett KSH-adatok szerint.
