Larry Ellison, az Oracle 81 éves társalapítója az elmúlt két évben a Szilícium-völgy egyik legmerészebb üzleti manőverébe kezdett, aminek célja, hogy a vállalatát a mesterséges intelligencia infrastruktúrájának meghatározó szereplőjévé tegye a történelem egyik legnagyobb, hitelből finanszírozott beruházási csomagjával. A tét az, hogy az Oracle az MI-korszak sikercégévé vagy a kipukkadó MI-lufi áldozatává válik-e. Tavaly januárban […]
A magyar gazdaság teljesítménye ez év második negyedében a nyers adatok szerint 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. A negyedéves alapú bővülés ugyan folytatódott (0,4 százalék), ám némileg elmaradt az elemzői várakozásoktól. A kedvező irány fő hajtóerejét a szolgáltatási szektor adta, a mezőgazdaság és a költségvetési kiigazítások azonban lassították a tempót.
A hét ábrája
Finnországot sokáig az európai sikerállamok közé sorolták az erős oktatási rendszer, a stabil intézmények, az innovatív vállalatok és a jólét fenntartása miatt. A finn modell sokáig azt üzente, hogy egy északi ország is lehet versenyképes, jóléti és technológiailag fejlett. Az elmúlt években azonban ez a kép megrepedt.
A The Wall Street Journal szerint Észak-Korea gazdasága az elmúlt időszakban meglepően erős teljesítményt mutatott. Az ország éves GDP-növekedése a háborút megelőző mínusz 4–0 százalék közöttiről stabilan 3-ra nőtt, ami mögött részben az Oroszországnak nyújtott katonai támogatásból származó bevételek állnak, ráadásul Kína is nyíltan vállalja a Phenjannal fenntartott stratégiai kapcsolatát.
A KSH részletes adatai, az első negyedéves GDP újabb becslése is megerősítette, hogy a hazai gazdaság sikeresen kitört a mintegy három éve tartó stagnálásból.
A hét ábrája
A McKinsey szerint az automatizáció 2030-ig 15 milliárd eurót (a GDP 6-7 százalékát) hozhat a magyar gazdaságnak. A foglalkoztatottság csúcson van, a korábbi modell kimerült, a növekedés záloga ma a termelékenység javítása, ami nélkül az ország egy letűnő korszak „összeszerelő üzeme” maradhat.
A várakozásokat jelentősen meghaladó, 6,7 százalékos növekedést produkált a magyar ipar márciusban. A KSH adatai alapján úgy tűnik, az ágazat nemcsak túljutott a mélyponton, de a széles bázisú bővülésnek és az új autóipari kapacitások beindulásának köszönhetően a gazdasági növekedés egyik motorjává válhat az év hátralévő részében.
A magyar gazdaság az előre jelzettnél jóval dinamikusabban nőtt, a KSH adatai szerint az idei első negyedévben 0,8 százalékkal bővült az előző év utolsó három hónapjához képest.
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság február 20-i döntése kimondta, hogy az International Emergency Economic Powers Act (IEEPA) nem ruházza fel az elnököt vámemelési jogkörrel. Ez a határozat egy csapásra érvénytelenítette a Trump-adminisztráció 2025 tavaszán bevezetett átfogó vámrendszerét, beleértve a 20 százalékos reciprok vámot az EU-ra és az akár 125 százalékos kínai vámokat. A döntés nyomán az Egyesült Államok 130 milliárd dollárt meghaladó visszatérítési kötelezettséggel szembesül.
A SZÉP-kártya februárban is erősen húzta a belföldi fogyasztást, a kártyabirtokosok 34,5 milliárd forintot költöttek el, ami éves alapon 18 százalékos növekedés. A kormányzati ösztönzők és a továbbra is élénk felhasználás a turizmuson túl a családok vásárlási mozgásterét is bővíti, miközben a hazai szálláshelyek forgalma is érezhetően erősödik.
A legfrissebb KSH-adatok és a Nemzetgazdasági Minisztérium értékelése alapján stabil növekedési pályán maradt a magyar turisztikai szektor. Februárban a vendégek és a vendégéjszakák száma is érezhetően meghaladta az egy évvel korábbit. A terület teljesítményét a növekvő belföldi és külföldi érdeklődés mellett a folyamatban lévő célzott ágazati támogatások is segítik.
A hazai GDP 0,4 százalékkal emelkedett a múlt év egészében, a negyedik negyedévben pedig éves alapon 0,7 százalékos bővülést mért a KSH. A gazdasági növekedést főként az 5 százalékkal élénkülő belső fogyasztás támogatta, amely 2 százalékponttal járult hozzá a GDP emelkedéséhez.
Spanyolország gazdasága papíron szárnyal, a valóságban azonban repedezik a modell alapja: a látványos GDP-növekedést egy évi 600 ezres bevándorlási hullám hajtja, miközben a spanyol fiatalok történelmi lakhatási válságba és rekord-munkanélküliségbe szorulnak. A „spanyol csoda” így könnyen fenntarthatatlan illúziónak bizonyulhat.
Az amerikai gazdaság motorháztetője alatt már nem a diverzifikált ipar duruzsol, hanem egyetlen túlhajtott processzor zúg, miközben a műszerfal visszajelzői megtévesztő nyugalmat sugároznak.
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön délelőtt tette közzé a legfrissebb GDP-adatokat, amelyek szerint a bruttó hazai termék volumene a július–szeptemberi időszakban 0,6 százalékkal haladta meg a tavalyi év hasonló időszakáét, míg az előző negyedévhez mérten nem változott a helyzet.
No azért nem egy Ferrarira kell gondolni, hiszen maradjunk mégis csak a Balkánon: egy jó Zastava 750-essel is lehet száguldozni, még ha lassabban is éri el a kívánt sebességet.
Akár az EU-s GDP 5 százalékát is elvihetik a következő években a klímaváltozás negatív hatásai. Erre figyelmeztetett a minap beszédében Frank Elderson, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatósági tagja.
Hogyan állhat tartós növekedési pályára egy hazai cég? Mennyiben befolyásolja a vállalati struktúra és a menedzsment egy cég teljesítményét? Milyen kihívásokat jelent a magyar kis- és középvállalkozások életében a generációváltás?
A magyar gazdaság az idei második negyedévben a belső fogyasztásnak köszönhetően elkerülte a technikai recessziót – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes GDP-adataiból.
Az új EU–USA kereskedelmi megállapodás komoly engedményeket kényszerített Európára, miközben a stratégiai céljait aláásta. A kontinens gazdasági és technológiai lemaradása, bürokratikus bénultsága és külső függősége a kínai „megaláztatás évszázadához” hasonló kockázatokat hordoz.
Az Egyesült Államok évtizedeken át élvezett „rendkívüli privilégiuma”, amely a dollár globális uralmára épült, látványosan a végéhez közeledik, utat nyitva egy új, bizonytalanabb pénzügyi világrend előtt.
Az Eurostat csütörtökön megjelent adatai szerint tavaly Magyarországon az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP az EU-s átlag 77 százalékát tette ki, megelőzve Szlovákiát, Lettországot, Görögországot és Bulgáriát.
A következő évtizedekben várhatóan 124 ezermilliárd dollár értékű vagyon cserél gazdát a „nagy vagyonátruházás” részeként. A Bank of America Institute és a McKinsey elemzései szerint ennek a legnagyobb haszonélvezői a nők lesznek.
A Goldman Sachs elemzése szerint az amerikai gazdaság idei növekedése a szigorodó kereskedelmi politika miatt elmaradhat a várakozásoktól, míg az euróövezet Németország fiskális lazításával élénkül. A globális piacok már érzik a tengerentúli kilátások gyengülését, ami új gazdasági trendeket indíthat el.
A magyar gazdaság 2024 utolsó negyedévében már fél százalékkal növekedett az előző negyedévhez képest, így hivatalosan kilépett a recesszióból. Az idei kilátásokat azonban nagyban befolyásolja a nemzetközi gazdasági helyzet.
A Donald Trump friss kezdeményezése, miszerint az Egyesült Államok létrehozná saját szuverén vagyonalapját, heves vitát váltott ki a pénzügyi és politikai szférában. Egyesek az USA hatalmának kiterjesztését és a jövő generációjának vagyoni stabilitását látják benne, míg mások aggódnak, hogy az ötlet inkább csak politikai projektet, semmint egy fenntartható állami befektetési alapot takar.
Az idei növekedést a belső kereslet húzhatja, amelyet a reálbérek emelkedése, az állami támogatások és a beruházások élénkülése is ösztönözhet. A külpiaci kereslet javulása kulcstényező marad: a német gazdaság fellendülése és a geopolitikai feszültségek enyhülése további lendületet adhat a bővülésnek.
Az idén újraindított Vidéki Otthonfelújítási Program más kormányzati intézkedésekkel, illetve az állampapírok kamatfizetése révén, a lakásfelújításokon keresztül jelentős keresletet generál az építőiparban, illetve közvetve a feldolgozóipar egyes szegmenseiben.
