A családok és a kkv-k kerülnek a gazdaságpolitika fókuszába – megtartotta idei első őszi ülését a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fóruma, amely a Nemzetgazdasági Minisztérium koordinációja mellett a kormány gazdaságpolitikai tanácsadó, konzultatív testületeként működik.
A GDP-mutató a KSH friss adatai szerint éves alapon ugyan 1,3 százalékkal nőtt, de 0,2 százalékkal mérséklődött a második negyedévben. Idén, az év egészére 2, jövőre 4 százalék közeli növekedés várható, ha a külpiaci trendek kedvezően alakulnak.
Az építőipart támogatják kormányzati intézkedések, köztük a júliusban elindult Otthonfelújítási program vagy a CSOK Plusz, ám az ágazat szerződésállománya egyelőre nem ebben a körben bővült. A negyedéves ágazati teljesítmény javult, éves és havi szinten azonban júniusban némileg csökkentek az ágazat mutatói.
Az elmúlt évtizedben Németország beruházási rátái Nyugat-Európában a legalacsonyabbak közé tartoztak. Az egymást követő kormányok idegenkedtek a közkiadásoktól, helyette következetesen a szövetségi költségvetési többletre helyezték a hangsúlyt.
Az ibériai régió célja 2030-ra 11 GW zöldhidrogén kapacitás kiépítése, a zöld gazdaság látványos felpörgetése, hiszen globálisan 40 millió új munkahelyet teremthet a zöld átállás. Ám a sikerhez elengedhetetlen a kormányzati politikák és ipari szereplők együttműködése, az engedélyezési folyamatok egyszerűsítése, a társadalmi támogatás növelése.
Egyre nagyobb az aggodalom az Egyesült Államokban, hogy a gazdaság hamarosan egy recesszió kellős közepén találhatja magát. A nemrég kiadott foglalkoztatási jelentés csak olaj a tűzre a félelmeket illetően.
Az USA államadóssága továbbra is rekordmagas, a GDP 120 százalékát teszi ki. Biden és Trump eltérő megközelítéseket javasol e tartozás kezelésére, miközben a választási hajrában kevés figyelem hárul erre a kihívásra. Ráadásul újabb adóviták várhatók a 2017-ben indított széles körű adócsökkentések lejártával.
Kedvezőtlenül alakult a gazdaság teljesítménye a második negyedévben. A szezonálisan kiigazított adatok szerint negyedéves alapon 0,2 százalékkal csökkent a GDP, és az éves növekedési ütem is lassulást mutatott, és 1,3 százalékra mérséklődött.
Az IMF jelentése szerint 2023-ban 2,5 százalékkal növekedett a spanyol GDP, és 2025-re meghaladhatja a teljes eurózóna várható bővülését. Szakértők szerint a fellendülés többek között a munkaerőpiaci mutatók szárnyalásának és a szolgáltatásexport fellendülésének köszönhető. De valós a fellendülés akkor is, ha a GDP-mutatók mögé nézünk?
Németország egyre kevesebb árut ad el Kínába, az USA-ba és más, nem uniós országokba. E csökkenés mértéke már akkora, hogy egyes elemzők szerint Európa motorjának az egész „üzleti modellje” megkérdőjeleződik.
Norvégia vált Európa első számú szénhidrogén-beszállítójává. A skandináv ország rekordbevételeit jelenleg az olcsó orosz energiáról leváló Európa biztosítja, a jövőbeni forrásokat pedig a zöldátálláshoz nélkülözhetetlen kritikusnyersanyag-készlete, valamint a megújulókkal működtetett high-tech szektora fogja garantálni. Mindezek birtokában Oslo szerepe egyre jobban felértékelődik úgy az európai, mint a világpolitikában.
A Nemzetközi Valutaalap szerint a főbb gazdaságok egyre inkább összehangolódnak, de a világ középtávú kilátásai továbbra is gyengék.
Az újraválasztott indiai kormányfő, Narendra Modi kormánya a feldolgozóiparra fókuszálva próbálja felzárkóztatni országát a világgazdaság éllovasaihoz. Figyelmüket érdemes lenne a szolgáltatásexport felé irányítani, hiszen ez lehet India valódi kitörési pontja. Az szubkontinensnyi ország ráadásul bőven meríthet a képzett munkaerejéből.
Az Európai Unió gazdasága jócskán lemaradt az Egyesült Államokétól. Ennek számos oka van, amelyek közül többet is lehetne orvosolni, például az egyes szektorokba való befektetésekkel vagy a versenyképesség megerősítésével. Akadnak viszont olyan tényezők is, amelyekre már nehezebb megoldást találni.
A Világbank a felső kategóriába helyezte Oroszországot: az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) tavaly már elérte a 14 250 dollárt, vagyis 11,2 százalékot ugrott. Moszkva lassan megköszönhetné a szankciókat a Nyugatnak.
Az Európai Unión belül 2010 óta Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést, az áfarés mértéke 22-ről 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke 40-ről 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete éves közgyűlésén. A pénzügyminiszter kiemelte: hazánk EU-elnökségi ciklusának fő célja az európai gazdaság versenyképességének megerősítése lesz, amelynek egyik legfontosabb eleme az adókörnyezet.
Úgy tűnik a Covid-járvány kitörése óta a befektetők többsége félretette a dollármentesítési narratívákat.
Elsősorban nyugati politikai nyomásra erősödnek a blokkosodási törekvések, amelyek között egyre gyakrabban jelennek meg a Kínáról való leválás forgatókönyvei. Ezek kedvezőtlen gazdasági hatásai jól számszerűsíthetők – írja az Index.hu minapi cikkében –, az Európai Unió a gazdasági teljesítményének a 0,6 százalékát is elveszítheti. A nagyságrend még a legoptimistább forgatókönyv esetén is ennyi, ami az egyéves horvát GDP-nek felel meg – jelezte az Index.hu portál kérdésére Santo Martin. A Makronóm Intézet vezető elemzője szerint a blokkosodásnak hosszú távú nyertese nincs, a kérdés csupán az, hogy ki veszít vele többet.
Az USA-ban a munkaerőpiaci adatok legalább olyan fontosak, mint az inflációs vagy GDP-adatok. Ennek oka a Federal Reserve kettős célrendszere: az árstabilitás és a teljes foglalkoztatás elérése.
Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) legfrissebb jelentése szerint a rövid távú kilátásokat csak óvatosan nevezhetjük optimistának, mivel a tartósan magas kamatlábak, a folyamatosan fennálló geopolitikai feszültségek és a növekvő éghajlati kockázatok miatt a világgazdaság továbbra is sebezhető maradt.
Minden gazdasági ciklusnak megvan a maga devizaháborúja. Az 1920-as években Franciaország, Németország és Belgium is leértékelte a saját fizetőeszközét annak érdekében, hogy visszatérjen az első világháború alatt felhagyott aranyszabványhoz. Az 1930-as években a világ nagy nemzetgazdaságai versenyképes leértékelésekhez folyamodtak, hogy visszaszerezzék az 1929-es amerikai tőzsdei összeomlás után elvesztett jólétet. A dollár ereje 2024-ben újabb monetáris háborút indíthat el. Johan Gabriels, az iBanFirst regionális igazgatója az alábbiakban ezt a témát fejti ki.
Európa beteg embere továbbra is nyomja az ágyat. A diagnózis megvan, a kérdés, hogy mikor kapja meg a megfelelő orvosságot.
Az Egyesült Államok egy újfajta légvédelmi rendszer leszállításáról írt alá szerződést Lengyelországgal. A közép-európai állam a világon másodikként alkalmazhatja az eszközt.
Kritikusaink szerint a 2010-es évek konjunktúrahullámát könnyű volt meglovagolni. 2008-ban a baloldal által meggyengített országot leterítette egy globális pénzügyi válság, 2010 után megerősödve, mi mégis haza tudtuk küldeni az IMF-et – írta a Magyar Nemzetben megjelent cikkében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint Lengyelország Európa szívévé vált, a külügyminiszter pedig arról beszélt, hogy országa a kontinens kulcsszereplője lett. Ennek megfelelően Varsó szeretné az európai politika formálójává előlépni. A moszkvater.com írásában arról is szó esett, közvetlenül részt venne-e Lengyelország az ukrajnai háborúban.
Ahogy a dollár árfolyama egyre emelkedik, a világ különböző részein a gazdaságok próbálnak alkalmazkodni és védekezni az ebből adódó kihívásokkal szemben. Vajon a múlt tanulságai segítenek megelőzni egy újabb gazdasági válságot, vagy az erősödő dollár újabb próbatételeket gördít a nyersanyagimportól és a külső eladósodottságtól függő országok elé?
Továbbra is hullámzó az építőipar teljesítménye, de a beruházásoknak és a januári növekedésnek köszönhetően az elemzői várakozásoknál kedvezőbben alakultak a GDP-mutatók az első negyedévben. Az ágazat kilátásai fokozatosan javulnak, az ipari termelői árak növekedése azonban visszafoghatja a gyors kilábalást.
Nagy Márton a Magyar Nemzeten megjelent véleménycikkében fejtette ki, hogy a „Bezzeg Románia!” szlogen hamis, és valójában az elégedettség és az életszínvonal is sokkal magasabb Magyarországon. Ennek bizonyítására a Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Indexének az adatait is felhasználta.
A korábban mítosznak tartott feltételezés a szemünk előtt válik valósággá: az eurózóna viszonylagosan elszegényedik, összevetve az Egyesült Államok gazdasági teljesítményével. Több más elemzés mellett két francia közgazdászkutató is erre a következtetésre jutott a Le Monde-ban megjelent cikkében. Minden mutató ezt támasztja alá.
Az utóbbi időben egyre több cikk jelenik meg arról, hogy „Románia megelőzte Magyarországot” – ezek azonban gyakran csak egyetlen gazdasági mutató alapján vonnak le elhamarkodott következtetéseket. De vajon valóban felülmúlja a gyakran lenézett szomszédunk Magyarországot, vagy a helyzet nem is olyan egyértelmű, mint ahogy azt sugallják? Ebben a cikkben két szemszögből mutatjuk be a román „csodát”: egyrészt a gazdasági növekedés ellentmondásait és árnyoldalait vizsgálva, másrészt a romániai hétköznapok realitásait elemezve – a GDP-n és a puszta számokon túlmutatva.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
