A nyugati narratíva szerint bármi is történik, Putyin vesztesként kerül ki az ukrajnai háborúból: az orosz hadsereg mítosza összeomlott, szankciók sújtják a gazdaságot és több ezer katonájuk hal meg a frontvonalakon. Eközben azonban példátlan megosztottság uralkodik a nyugati szövetségben, amivel Moszkva máris nyert.
Görögország új tengeri parkokat kíván létrehozni, ebből az egyik az Égei-tengeren található. Ankara szerint Athén ezzel a geopolitikai pozícióját akarja erősíteni a Törökország által vitatott, ám görög felségvizeken. A környezetvédelmiként tálalt, valójában azonban szuverenitási kérdés újra kiélezheti a régóta fennálló görög–török ellentétet a tengeren.
A Lengyelország és Litvánia közötti keskeny földsáv ismét a katonai stratégák és a média figyelmének középpontjába került mint a potenciális orosz agresszió célpontja. Bár a régió stratégiai jelentősége vitathatatlan, és a NATO védelmi tervezésének egyik kulcsfontosságú eleme, alaposabb elemzés után több nyomós érv is szól az ellen, hogy Moszkva valóban inváziót fontolgatna ezen a területen.
A Der Spiegel nemrég hosszú interjút közölt a most 77 éves John J. Mearsheimerrel, akit az amerikai politikatudomány úttörőjének és az „offenzív realizmusnak” nevezett külpolitikai iskola megalapítójaként mutatott be.
Az Európai Unió az elmúlt évek során elfelejtette megfogalmazni saját érdekeit – mind geopolitikai, mind gazdasági szinten. Ez pedig nem vezet sehová. Lássunk három „elképzelhetetlennek” tűnő ötletet, amelyek mentén Európa kivívhatná Trump tiszteletét!
Az energiaszektor átalakulása idén felgyorsul: a megújulók térnyerése, a geopolitikai feszültségek és a technológiai innovációk új kihívásokat és lehetőségeket teremtenek. A piaci szereplőknek alkalmazkodniuk kell, hogy lépést tartsanak a változásokkal. Lássuk, mit jósol az Energy Intelligence jelentése!
A geopolitikai feszültségek közepette az Európai Unió tagállamai éppen egy közös, 500 milliárd eurós védelmi alap létrehozásáról tárgyalnak. Az ambiciózus terv nemcsak az EU katonai képességeinek megerősítését célozza, de egyfajta válasz is arra a biztonságpolitikai dilemmára, amelyet Donald Trump visszatérése okoz.
A Makronóm Intézet EPU indexe az elmúlt hónapban kedvezően alakult. Fontos azonban, hogy a geopolitikai kockázatok és az ezekkel szorosan összefüggő energiaellátási kihívások továbbra sem szűntek meg, sőt a német gazdasági kilátások is egyre kedvezőtlenebbek, így a hazai bizonytalanság is magasabbnak tekinthető, mint a sokéves átlag.
Kelet- és Közép-Afrika újra a geopolitikai feszültségek középpontjába került: a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló harcok destabilizálhatják a régiót, és súlyos globális következményekkel járhatnak a kritikus nyersanyagok, mint a kobalt kitermelésére nézve. Az kontinensen zajló konfliktusok geopolitikai jelentősége nő, hiszen a modern technológiákhoz szükséges ásványkincsek kitermelése globálisan hat az ellátási láncokra.
Újabb fordulatot vett a háború az utóbbi hetekben az orosz és az ukrán harctéri sikerek nyomán. Ennek apropóján érdemes alaposan megvizsgálni, hogy milyen nagyhatalmi érdekek mozgatják a konfliktusban meghatározó feleket, és mi várható a jövőben.
A WTO legfrissebb áruforgalmi barométere szerint a globális áruforgalom 2024 harmadik negyedévében tovább élénkült, miután 2023-ban a magas infláció és az emelkedő kamatlábak közepette megtorpant a kereslet. A barométerindex pozitív jele ellenére a kereskedelem kilátásai továbbra is rendkívül bizonytalanok. Meddig tart az élénkülés?
