Brutális összeg látott napvilágot a kínai elektromosautó-ipar kapcsán. A világ egyik legtekintélyesebb agytrösztjének a számításai szerint az állam tizennégy év alatt 230 milliárd dollárt tolt bele új csúcságazatába. A következmény: globális tarolás és kereskedelmi háború.
Több tényező egyszerre játszott Kína kezére a globális autópiacon. Van olyan ország, ahol egyetlen év alatt 250 százalékkal nőtt az ázsiai államból érkező import. A trón elfoglalásához persze kellett az ukrajnai háború is – Peking pedig kihasználta az óriási piaci rést.
Az idén minden a Tesla és a Magyarországon gyárat építő BYD küzdelméről fog szólni. A titánok harcában a kínai gyártó az esélyesebb.
Szinte vészféket húztak egyes nyugati autógyártók az elektromos területen. A kereslet lassulása óriási kockázatot jelent befektetési szinten, a kínai járművek ráadásul minőségben és árban is verik vetélytársaikat.
Az elektromos autók (EV-k) gyártásának felértékelődésével Kína egyre nagyobb kihívást jelent az európai autóiparnak. A távol-keletiek hamarabb kezdték az EV-fejlesztéseket, és kiélvezik az integrált, akkumulátorgyártást is magukban foglaló értékláncok előnyeit, így jóval olcsóbban tudnak termelni európai versenytársaiknál. Az EU fontolgatja, hogy megakadályozza a kínai elektromos autók importját, azonban egy ilyen lépés kereskedelmi háborút válthat ki. Az új verseny paradox módon akár jól is jöhet Európának, ugyanis ösztönözheti a fejlesztéseket és a költséghatékonyság növelését.
Ahogy várható volt, Peking dührohamot kapott, amikor megtudta, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indít a kínai elektromos autók európai kereskedelmével kapcsolatban. Fenyegetőzés és EU-szidás már van, konkrét válaszcsapás még nincs. Majd lesz.
