Összeszedték azt a 15 országot, ahol a legmagasabb volt az egy főre jutó energiafogyasztás. Meglepő a sorrend, az első ötbe nem ezeket vártuk. A régiónkénti bontás már megfelel az elvárásainknak.
Kommunikációs szinten Kína továbbra is elkötelezett a 2020-ban lefektetett kettős cél, a kibocsátási csúcs 2030-ra és a karbonsemlegesség 2060-ra való elérése iránt, de az utóbbi időben a tényleges kibocsátáscsökkentési erőfeszítések háttérbe szorulhatnak. Liu Csen-min kinevezése klímaváltozási nagykövetté azt jelzi, hogy a klímadiplomácia fontosabb szerepet kap, mint a hazai intézkedések, és inkább a globális befolyás növelését célozza.
Az egy főre jutó kínai energiafogyasztás hihetetlen mértékben növekedett 2001 és 2021 között. Bár Peking politikája egyesek szerint kritikusan hat a globális klímacélokra,a világ csak közösen tudja teljesíteni azokat.
Az az ország, amelyik az adatközpontokat ellenőrzi, irányíthatja a digitális közjavakhoz való hozzáférést, és biztonsági szempontból képes az adatok begyűjtésére, elemzésére és végső soron akár fegyverként való felhasználására is. Emellett az adatközpontok az innovációt is elősegítik. Lássuk azonban, hogy milyen kihívásokat jelentenek akár a zöldátállás, akár az energiatermelés szempontjából!
A neves környezetvédő, Bertrand Piccard a Föld napja alkalmából arra szólított fel, hogy újra figyeljünk az energia pazarlásának csökkentésére, mondván, „reménytelen” a megújuló energiákra való áttérés a hatékonyság javítása nélkül.
A tavalyi statisztika egyértelmű: a világ még mindig ész nélkül zabálja a szenet. A nukleáris energiával is adódtak gondok, a pokoli nyár miatt megnőtt fogyasztás pedig már a jövő megoldásait sürgeti.
