Tavaly világszerte rekordot döntött a tisztaenergia-termelés, amely már a villamos energia 41 százalékát adta – élén a vízenergiával. Bár a fosszilisek még tartják magukat, az arányuk egyre csökken, a nap- és szélenergia viszont szárnyal. Magyarország a világ napenergia-hatalma.
Friss, új megközelítésű kutatások szerint máris elérhette a 1,5 fokot az átlaghőmérséklet emelkedése – derül ki a Reuters anyagából.
Alig teszünk valamit a kibocsátás mérséklése érdekében, sőt a valós folyamatok épp ellentétesek a klímakonferenciákon vállalt csökkentési célokkal. Az ígéretek látványosak, ám a számok kijózanítók. A vita pedig azon megy, hogy a fejlett országok miből fizessenek tízszer-hússzor annyit a fejlődőknek, mint eddig. Ideje lenne végre a várható hatásokra is felkészülni: például az aszályok, a hőhullámok, az erdőtüzek és az áradások pusztításainak tompítására, illetve a kárenyhítésére.
A Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem friss kutatása szerint a globális hőmérséklet emelkedése – a közhiedelemmel ellentétben – nem gyorsult az elmúlt évtizedekben. Bár a szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbak, ezek nem feltétlenül jelzik bolygónk fokozódó felmelegedését.
Globálisan elfogadott az a szén-dioxid-narratíva, miszerint csak a kibocsátások folyamatos emelkedése az oka a klímaváltozásnak. Erre ráépült már egy komoly iparág, kereskedelmi elszámolási rendszer, többen komoly üzletet csinálnak belőle, miközben ez az elmélet feloldozást nyújt a túlzott fogyasztásra is. Augusztusban Ned Nikolov és Karl Zeller publikálták tanulmányukat, amely szerint a közelmúltban bekövetkezett felmelegedés nem a növekvő szén-dioxid eredménye.
Ahogy a hőmérséklet évről évre melegebbé válik, egyre több háztartás kénytelen légkondicionálót használni, hogy elviselhetővé tegye a hőséget. Azonban a hűtés nemcsak kényelmet nyújt, hanem jelentősen növeli az energiaigényt is. Ez megterheli a villamosenergia-hálózatokat és fokozza a klímaváltozást. Mely országok vezetnek ebben a „versenyben”, és mik lehetnek a következmények hosszú távon?
A világ szárazföldi felszínének közel fele ma már szárazságtól sújtott aszályos földnek minősül, és egy új kutatás szerint ezek a területek felgyorsítják a saját növekedésüket.
Most, hogy szeptemberre sem enyhült a forróság, talán érdemes megvizsgálni, miképp élték át az ókoriak a hőhullámokat elektromos áram és a légkondicionálás nélkül. Manapság a nagyvárosokban üveghomlokzatok mögött, nem nyitható ablakok mellett élünk, attól rettegve, csak ki ne maradjon az áram, nehogy a lakás elviselhetetlenné váljon.
Kommunikációs szinten Kína továbbra is elkötelezett a 2020-ban lefektetett kettős cél, a kibocsátási csúcs 2030-ra és a karbonsemlegesség 2060-ra való elérése iránt, de az utóbbi időben a tényleges kibocsátáscsökkentési erőfeszítések háttérbe szorulhatnak. Liu Csen-min kinevezése klímaváltozási nagykövetté azt jelzi, hogy a klímadiplomácia fontosabb szerepet kap, mint a hazai intézkedések, és inkább a globális befolyás növelését célozza.
Az olaj és a gáz hívei vitatkoznak azzal, hogy a zöldátmenet az egyetlen út Afrika iparosodásához. A kontinens fejlődéséhez sokak szerint kezdetben hatalmas mennyiségű fosszilis energiára lenne szükség. Mi a fontosabb: az afrikai szegénység csökkentése vagy a föld védelme? Vajon mindkettőt egyszerre meg lehet valósítani?
Az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárás – főként a már-már elviselhetetlen hőhullámok – miatt egyre több utazó dönt úgy, hogy a vakációt az északi végeken, Svédországban, Norvégiában vagy Dániában tölti. Az utóbbi országban mediterrán partokkal vetekedő strandok várják a látogatókat, és a délihez képest jóval alacsonyabb átlaghőmérsékletben a turisztikai látványosságokat is sokkal kellemesebb megcsodálni a skandináv nyárban.
A szén-dioxid légkörből történő eltávolítása messze elmarad a kitűzött céloktól. Egy oxfordi tanulmány szerint a szükséges éves mennyiségnek csupán a negyedét érjük el jelenleg, és ezt is főként faültetéssel. A korszerű technológiák fejlesztése még gyerekcipőben jár.
Bár sci-finek tűnhet, már javában zajlanak a kísérletek: egy friss tanulmány szerint az éghajlati modellek azt mutatják, hogy az USA nyugati partjának lehűtése a „felhőfényesítés” technológiájával a jelenlegi körülmények között működhet, de egy jövőbeli forgatókönyv szerint súlyos, nem szándékolt következményekkel is járhat. A tudósok nemzetközi szabályozásra szólítanak fel.
Az egész világon egyre gyakoribbá válnak a hirtelen aszályok, amelyek akár pár hét alatt is bekövetkezhetnek. A „hagyományos” szárazság viszont különösen súlyos helyzetet teremt a Földközi-tenger térségében, mindenekelőtt Spanyolországban és Portugáliában. A szakemberek jóslata szerint az Ibériai-félsziget déli része néhány évtizeden belül elsivatagosodik.
A héten közel 200 országból több mint 70 ezer ember érkezett Dubajba, a COP28 klímacsúcsra, hogy a bolygó sorsáról tanácskozzanak. Az esemény a különböző állami klímaprogramok versenyterévé is válik majd.
Az őshonos közösségek ősi életmódja és az a föld, ahol ezt megvalósítják, gyakran szenved a klímaváltozást előidéző globális gazdasági tevékenységek következményeitől. Közeledve a november 30-án kezdődő COP28-hoz, idézzük fel, mi történt a tavalyi egyiptomi COP27 klímaváltozási konferencián, amelynek a fő kérdése, hogy a modern társadalom miként tudja elkerülni a saját pusztulását. Az őslakosok ismeretei, amelyek tudományosan is hasznosíthatók, válaszokat kínáltak erre a kérdésre.
Hogyan térítette el az éghajlati politikát az elit közgazdászok egy klikkje, amely főképp a magasabb matematikára épít? Számításaik szó szerint több milliárd ember életét befolyásolhatják.
Nagy meglepetést okozott egy klimatológiai tanulmány, amely során arra a furcsa következtetésre juthatunk, hogy a fosszilis tüzelőanyagok kivonása több évtizedes felmelegedéshez vezethet.
Inkább sétálok esőben, mint egy sütőben – mondta frappánsan egy Dániában élő német, aki Svédországban nyaral.
Egyre nagyobb erővel áll bele Európa a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésébe. Nem árt azonban tudni, hogy közel sem minden tudós ért egyet azzal, hogy egyértelműen a szén-dioxid-kibocsátás nagy növekedése miatt emelkedik az utóbbi évtizedekben a föld átlaghőmérséklete.
