Amíg a világ politikai vezetői egyre inkább figyelmen kívül hagyják a globális kereskedelmi szabályokat, a nemzetközi gazdasági rendszer alapjai megroppanni látszanak. De mi vár ránk, ha ez a tendencia folytatódik? Vajon az Egyesült Államok képes lesz megőrizni vezető szerepét a világkereskedelemben, vagy a világgazdaság újra a „mindenki magáért” modelljébe csúszik vissza?
A Washington és Peking közötti rivalizálás erős nyomás alá helyezte a globális kereskedelmet. A rendszer azonban eddig jóval ellenállóbbnak tűnik, mint azt sokan várták.
A csendes-óceáni Új-Kaledónia szigetein kiéleződtek a feszültségek a francia hatóságok és az őshonos kanak közösség között, amely már öt ember halálát követelte. Egy nem várt szereplő is belépett a konfliktusba, ugyanis Franciaország Azerbajdzsánt okolja a kialakult helyzetért. Mégis hogyan lehetséges ez, mi köze van az azerieknek ehhez a konfliktushoz?
A globalizált világban megszoktuk, hogy ha egy terméket valahol olcsóbb előállítani, akkor azt ott gyártják. Most azonban a kiterjesztett vámoktól kezdve a kritikus fontosságú szállítási útvonalak megtámadásának kockázatáig számos veszély leselkedik a vállalkozásokra, amelyek kénytelenek a beszerzés és a gyártás összetett rendszerét példátlan bizonytalanság közepette kezelni. Mégis mihez fog mindez vezetni?
Globális gazdasági mozgások és váratlanul kitörő világháború: ez nem a mai időkről, hanem 1914-ről szól. A közgazdászok számára a történelmi események és analógiák kutatása mindig is fontos eszköz volt az aktuális gazdasági jelenségek értelmezéséhez; még ha a teljes egyezés gyakran nem is lehetséges. Idézzük fel cikkünket, amely a gazdasági erőviszonyok és hatalmi struktúrák átalakulásának történelmi perspektíváját mutatja be.
A Kínától való elszakadás a világtól való elszakadást jelenti, állítja Li Simo, a Fudan Egyetem Kínai Intézete tanácsadó bizottságának igazgatója, mert a következő 20 évben az ázsiai ország tovább növeli iparágainak hozzáadott értékét, és magas színvonalú iparágak fejlesztésén keresztül a világgazdaság új növekedését is elősegíti. A kérdés: a velük szemben alkalmazott „kicsi udvar, magas kerítés” elnevezésű stratégia miatt ki kerül majd a kerítés naposabb oldalára?
A 2022 februárjában írt cikkben egy fontos jelenségre hívja fel a figyelmet a szerző. Abban az esetben, ha világ továbbá is behódol a globalizmusnak, akkor növekvő inflációra számíthat. Míg a folyamat eddig nem okozott nagy inflációs nyomást, a mai globális gazdasági viszonyok azt sugallják, hogy a jövőben változhat a helyzet.
A cikk 2022 februárjában íródott, amikor épp gyökeres gazdaságpolitikai változások mentek végbe az Egyesült Államokban, amint az ország egy új geopolitikai versenytárs, Kína, kihívásaival szembesült. A folyamatban lévő konfliktusok csökkentették Washington globális befolyását, miközben az ország védekezési stratégiákat próbálta kidolgozni. Az elmúlt évtizedek globalizációjának időszaka lezárulni látszik, helyette a lokalizáció irányába mozdul el a világ. Egy neves amerikai közgazdász szerint ezek a változások akár a globális pénzügyi rendszer kettészakadásához is vezethetnek.
A gazdasági elemzők a 2008–2009-es pénzügyi válság óta a globalizáció lassulására (ún. „slowbalizációra”) lettek figyelmesek. A világkereskedelem részaránya a teljes gazdasági tevékenységen belül 2008-ban közel 60 százalékon tetőzött, amikor is az Egyesült Államokból kiinduló globális pénzügyi válság világméretű recessziót okozott.
A logisztikai láncok hazahozatalával jelentős mértékű gazdasági fejlődés eredményezhető, erre a Maersk logisztikai nagyvállalat és számos más elemzés is rámutatott már.
