Május 12-én a magyar Danube Institute szervezett elsőként nemzetközi konferenciát az India–Közel-Kelet–Európa-gazdasági folyosó (IMEC) sokat emlegetett víziójának megvalósítása témájában. A konferencián gyakorló politikusok, üzlet- és szakemberek osztották meg tapasztalataikat.
Görögország a stratégiai helyzete és a Törökországgal fennálló feszültségei miatt jelentős védelmi beruházásokat hajt végre. Tavaly a GDP 3,08 százalékát költötte védelemre, és a legújabb tervek szerint négy pillérre építve 12 év alatt 28 milliárd eurót fektetnek a hadsereg modernizálásába.
Az India–Közel-Kelet–Európa-gazdasági folyosó (IMEC) célja, hogy alternatívát kínáljon a kínai BRI ellen, az Arab-öböl és a Közel-Kelet érintésével összekötve Indiát Európával, különösen Róma és Athén gazdasági szerepét növelve. Az IMEC sikere új gazdasági egyensúlyt is hozhat az EU-ban.
Míg a világ egyes országai a négynapos munkahétre való átállást fontolgatják, Görögországban a hónap elején életbe lépett az a törvény, amellyel a kormány engedélyezi a hatnapos munkarendet.
Görögország legnépszerűbb sajtja, a feta ára az európai parlamenti választások előtt a helyi kormány és az ellenzék közötti komoly vita tárgyává vált. Ez a nézeteltérés jól mutatja, hogy az emberek aggódnak a megélhetési költségek emelkedése miatt, miközben neves politikusok leszerepelnek a valós élet ismeretének tantárgyából.
Magyarország 2010 óta jelentős felzárkózást ért el a legfejlettebb ipari nemzetekhez képest, olykor lenyűgöző mértékben. Amennyiben az utóbbi években tapasztalt trendek továbbra is tartanak, Magyarország bruttó hazai terméke 2035-re meghaladhatja Ausztria GDP-jét.
Az Európai Unió Magyarországhoz való hozzáállása az 50 milliárd eurónyi ukrán támogatással kapcsolatban bebizonyította, hogy nem beszélhetünk egyhangú döntésekről a 27 államból álló blokkban, véli az Analyst nevű görög kutatóközpont. Azonban várható, hogy az effajta magatartás miatt az európaiak szkepticizmusa az EU intézményeivel szemben még tovább fog erősödni, figyelmeztet a görög intézet.
Az Európai Unió támogatói az euró fennmaradását ünneplik, azt, hogy az államadósságok már nem jelentenek akkora veszélyt, mint korábban, és ami lényeges, a merkantilista üzleti modelljük sértetlen marad. Ennek azonban nagy ára van: Európa állandó stagnálása és folyamatos széttöredezettsége – írja Jánisz Varufákisz (Yanis Varoufakis) korábbi görög pénzügyminiszter.
Ahogyan a világ több részén , a multinacionális vállalatok Görögországban is az inflációt ürügyül használva emelik az áraikat, ezáltal pedig komoly „extraprofitra” tehetnek szert, míg a fogyasztók azok, akik a legjobban szenvednek a tartós árszínvonal-növekedéstől. A kabinet válasza pénzbirságok formájában érkezett, persze ezek lényegesen elmaradnak azon extraprofitoktól, amelyeket e cégek zsebeltek be az utóbbi időben. Továbbá kiderül az is, hogy nem csak a vállalati szféra, hanem a tartós inflációnak köszönhetően a kormány is jobb gazdasági eredményeket mutathatott be.
Milyen intézkedéseket vezetett be a recesszióval küzdő Görögország a világjárvány ideje alatt? Az előző évtized megszorító politikái után azt hihetnénk, hogy a görög vezetők kerülik majd a hasonló intézkedések bevezetését. Azonban a görög kormány járványügyi kezelése épp az ellenkezőjét mutatta be: noha a kontinensen a legszigorúbb korlátozásokat rendeltek el, ezekért nagy elismerést kaptak Brüsszelből.
Görögország mint a világ legnagyobb hajótulajdonos nemzete meggazdagodik az elöregedő hajók oroszoknak történő eladásából. Ezzel lényegében Moszkva kijátssza a szankciókat.
A dél-európai erdő- és bozóttüzek nem csupán a természetben okoznak hatalmas pusztítást, de kedvezőtlen hatással vannak a gazdaságra is. Ezek a tűzvészek nemcsak az erdőket érintik, hanem a GDP-t is befolyásolják, hiszen a hőség és a természeti jelenségek miatt kérdéses, hogy a földközi-tengeri régió továbbra is vonzó marad-e a turisták számára. A németországi Globális Tűzmegfigyelő Központ igazgatója szerint a problémát úgy lehetne orvosolni, ha kamerák helyett kapát ragadnának a turisták, és besegítenének a helyi gazdáknak.
1923. július 24-e minden bizonnyal korszakhatár a török történelemben, hiszen lényegében ekkor rakták le a modern Törökország alapjait. Ennek 100 éves évfordulójára emlékezünk most. A szerződés mind a mai napig viták tárgyát képezi, főként a kurdok és az örmények körében, és ennek megfelelően számos összeesküvés-elmélet is napvilágot látott már körülötte.
Újabb kritikus infrastruktúra-elem privatizálására kerülhet sor Görögországban: a repülőterek és kikötők után ezúttal a vízellátás az, amelyet a kritikusok szerint a görög kormány a friss tervjavaslatával privát kezekbe tervez ejteni.
Kanász-Nagy Máté, az LMP frakcióvezető-helyettese és Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára június 14-én Biztonságban van Magyarország energiaellátása? címmel folytatott szakmai vitát az Oeconomus Alapítvány szervezésében. A vitát Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Alapítvány szakmai igazgatója moderálta.
