Egyetlen ábrán Grönland fantomkészlete
A sziget készletei meghaladják több ipari nagyhatalomét, mégis kimarad a globális kitermelésből.
2026. február 17., kedd
A sziget készletei meghaladják több ipari nagyhatalomét, mégis kimarad a globális kitermelésből.
A valós okok megszűnése miatt sok értelme nem volt a Trump-ellenes rendkívüli EU-csúcsnak, de a frusztrált vezetők legalább megállapodhattak abban, hogy ha Trump újra bekeményít, akkor ők is bekeményítenek. Addig az Egyesült Államokat ismét barátnak tekintik, még ha nem is a legjobb fajtából.
Az amerikai elnök a Világgazdasági Fórumon visszavonulót fújt, és úgy döntött, egyelőre békén hagyja Grönlandot. Se büntetővámok, se fegyveres megszállás. Davosban mégsem halt meg a világ.
Egy nappal az amerikai elnök előtt Ursula von der Leyen lépett színpadra Davosban, egy olyan Európa képviseletében, amely a Trump 2.0-ban már kizárólag engedményekkel próbálta stabilizálni amerikai kapcsolatait. A grönlandi fenyegetés azonban világossá tette, hogy Washington nem partnerséget, csupán gyengeséget lát ebben a taktikában – ahogyan az Európai Bizottságban is.
A hét ábrája
Donald Trump újabb frontot nyitott: februártól 10 százalékos vámot vet ki nyolc európai országra, amelyek ellenzik a Grönland megszerzésére irányuló tervét. A vámok júniustól 25 százalékra emelkedhetnek, ha nem születik megállapodás. A döntés gazdasági, politikai és diplomáciai feszültségeket egyaránt generál a transzatlanti partnerségben, amit immár egy hajszál választ el az összeomlástól.
Mi az ára a biztonságnak? Washington Grönlandot már nem védeni akarja, hanem birtokolni – és kész felülírni a szövetségi szabályokat is, ha Oroszország és Kína kiszorítása ezt kívánja.
Trump grönlandi fenyegetései mögött nem egy katonai forgatókönyv, hanem egy hosszabb távú stratégia rajzolódik ki, amely Dániát megkerülve próbálja újrarendezni a sziget geopolitikai státuszát. A katonai opció emlegetése inkább kommunikációs eszköz, mint reális terv: Washington a keményebb és a puhább, de tartósabb nyomásgyakorlás lehetőségeit egyaránt teszteli.
Európa biztonságpolitikája évtizedek óta az Egyesült Államok garanciájára épül. Trump azonban feltette a kellemetlen kérdést: mi történik, ha a garancia maga válik kockázattá?
Az amerikai elnök újabb lépést tett Grönland megszerzése felé, amikor különmegbízottat nevezett ki a szigetre. A lépés azt jelzi, hogy nem tett le az Északi-sarkvidék kulcsszereplőjének bekebelezéséről.
Susannah Meyers ezredes egy belső e-mailben határolódott el J. D. Vance alelnök grönlandi látogatása során mondott beszédétől. A Pentagon azonnal eltávolította a katonai bázis vezetőjét, mondván: senkitől nem tűri el, hogy hivatalos minőségében megkérdőjelezze Trump elnök politikáját.
Az Európai Unió először teljes némaságba menekült Trump Grönlandra tett vásárlási ajánlatával kapcsolatban. Aztán néhányan nagyon harciassá váltak, és a Dániának nyújtott katonai segítségnyújtást sem zárták ki. Így vagy úgy, a dán kormány nem biztos, hogy túléli a helyzetet.
Ha Mette Fredriksen úgy vélte, meg tudja győzni az amerikai elnököt Grönland eladása kapcsán, nagyot tévedett. Egy háromnegyed órás telefonbeszélgetés gyorsan tisztázta: Trump nem blöfföl.
Életbe léphetne-e a híres 5. cikkely? Elképzelhető lenne-e, hogy a kollektív védelem elve alapján a NATO európai szárnya megtámadja a NATO legnagyobbját, amiért az fegyverrel kényszeríti valamire az egyik tagországot? Rövid a válasz: nem.
Trump mestere az ingatlanüzleteknek, az Egyesült Államok pedig nem egy alkalommal csinált már területnövelő nagybevásárlást. De mekkora összeget ajánlhat fel Grönlandért az elnök? Hogyan lehet beárazni egy szigetet?
