Az USA és Kína Európát megelőzve döbbent rá a Grönland alatt lapuló értékes nyersanyagforrások jelentőségére, és már meg is kezdheti a ritkaföldfémek kitermelését.
Susannah Meyers ezredes egy belső e-mailben határolódott el J. D. Vance alelnök grönlandi látogatása során mondott beszédétől. A Pentagon azonnal eltávolította a katonai bázis vezetőjét, mondván: senkitől nem tűri el, hogy hivatalos minőségében megkérdőjelezze Trump elnök politikáját.
Kína a távolság ellenére északi-sarki nagyhatalommá kíván válni, ahol infrastrukturális beruházásai és tudományos jelenléte mögött gyakran katonai célok húzódnak. A „jégselyemút” és a kulturális szimbólumok, mint a Hósárkány jégtörő, Peking új világrendjének narratíváját erősítik.
A grönlandiak a korábbi koalíciós kormány leváltása mellett döntöttek. Hetvenszázalékos feldolgozottságnál már biztosan a demokraták nyerik a választásokat, kérdés, hogy kivel lépnek koalícióra. A Dániától való különválásban minden párt egyetért, csupán annak módját illetően vannak eltérő vélemények, így ez lehet a meghatározó szempont.
Donald Trump Grönlandra vonatkozó kijelentései nyomán előkerült egy régi-új térkép, amelyet két nagy hatású stratéga rajzolt meg. De hogyan kapcsolódik össze két 40-es évekbeli geopolitikai elmélet és Trump álma?
Az Európai Unió először teljes némaságba menekült Trump Grönlandra tett vásárlási ajánlatával kapcsolatban. Aztán néhányan nagyon harciassá váltak, és a Dániának nyújtott katonai segítségnyújtást sem zárták ki. Így vagy úgy, a dán kormány nem biztos, hogy túléli a helyzetet.
Ha Mette Fredriksen úgy vélte, meg tudja győzni az amerikai elnököt Grönland eladása kapcsán, nagyot tévedett. Egy háromnegyed órás telefonbeszélgetés gyorsan tisztázta: Trump nem blöfföl.
„A sziget nem eladó!” Grönland kiemelten fontos az Egyesült Államoknak, különösen a ritkaföldfémekben gazdag ásványkincsei miatt, amelyek elengedhetetlenek a védelmi ipar és az elektronika számára.
Az USA a hidegháborús időkből származó norvégiai Olavsvern haditengerészeti bázis újranyitását tervezi, hogy erősítse a jelenlétét Grönland vonzáskörzetében. A föld alatti létesítmény stratégiai elhelyezkedése és fejlett infrastruktúrája ideális támogatást nyújtana amerikai tengeralattjárók számára.
Trump ismét felvetette Grönland megvásárlásának ötletét, amely már 2019-ben is feszültséget okozott az USA és Dánia között. A napokon belül hivatalba lépő új elnök szerint a sziget amerikai tulajdonlása „abszolút szükségszerű”, és jelezte, hogy gazdasági vagy akár katonai nyomásgyakorlás is szóba jöhet. Grönland a ritkaföldfémek, a földgázkészletek, valamint a klímaváltozás okán olvadó jég által megnyíló kereskedelmi útvonalak miatt került fókuszba, ám a Panama-csatorna is felkerült Trump listájára.
Lehet, hogy Grönland nem eladó, de Trump elnök általában nem foglalkozik ilyen apróságokkal. A sziget katonai és geopolitikai jelentősége felbecsülhetetlen, ráadásul tömve van olyan kritikus ásványokkal, amikre az Egyesült Államoknak fáj a foga.
Még 2019-ben az Európai Parlament klímavészhelyzetet hirdetett ki, és egy határozatban rögzítette, hogy a szén-dioxid-kibocsátást 55%-kal kell csökkenteni 2030-ig, valamint 2050-ig el kell érni a klímasemlegességet, azaz a nettó szén-dioxid-kibocsátást nullára kell redukálni.
Grönland nemrég alkotmánytervezetet fogadott el, ami felvetette a Dániától való függetlenedés lehetőségét. Dánia nem csattan ki a boldogságtól, mivel a föld legnagyobb szigete stratégiai jelentőségű.
