Először az volt a probléma, hogy a szabályokon alapuló világrend nyugati hívei észre sem vették a globális délnek nevezett blokk potenciális erejét. Most, hogy már látják, nem tudják definiálni sem ezt az erőt, sem annak szerepét a geopolitikai átalakulás zűrzavarában. Pedig a folyamat visszafordíthatatlan, nem árt értő szemmel figyelni azokra, akik főszereplővé válnak a multipoláris világrend kialakításában.
Párizs mindmáig erősen beavatkozik volt gyarmatainak ügyeibe: irányítja a monetáris politikát, megszabja a nyersanyag-kereskedelem feltételeit és számos katonai támaszpontot is működtet a területükön. Most azonban a szubszaharai Afrikát rég nem látott puccshullám sújtja, és leginkább az egykori francia gyarmatok érintettek. Mindemellett Franciaország afrikai érdekeit a nagyhatalmak felől is kihívások érik: az USA a nyugati befolyást félti, Oroszország gyakran a puccsokat támogatja, Kína pedig gazdaságilag aktivizálódik az új hatalmi vákuumokban.
Egy indiai származású malajziai üzletember és tudós szerint öt fő tendencia szemlélteti, miképp változik a világ. Szerinte a Nyugatnak meg kell birkóznia azzal a valósággal, hogy többé nem tudja ráerőltetni a világra vezető szerepét, mint korábban.
A napokban zajlott Oroszország–Afrika csúcson többször elhangzott az afrikai vezetők részéről a Nyugat gyarmatosító jellegű kereskedelmével kapcsolatos panasz. Az ugandai elnök egyetlen plasztikus példával világította meg a problémát: a kávéexporttal.
Afrika számos országa világhatalom lehetne az elektromos járműiparhoz nélkülözhetetlen ásványok bőséges lelőhelye miatt, mégsem az. A lítiumra, nikkelre és kobaltra éhező országok ugyanis pont azt csinálják, amit a középkor óta mindig: nyersanyagot szállítanak haza, amiből Afrika nem sokat profitál.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
