Ukrajna uniós pénzből is vásárolhat kínai drónalkatrészeket, ugyanis az európai ipar ezekből nem tud elegendő mennyiséget szállítani. A döntés jól mutatja, miként vált Kína gyártóbázisa az orosz–ukrán drónháború egyik kulcsfontosságú hátországává, miközben a technológia ellenőrzése egyre bonyolultabb.
Európa hőségproblémája már közegészségügyi, lakás- és iparpolitikai kérdés. A kontinens gyorsan melegszik, az ingatlanok és a városok jelentős része mérsékelt nyarakra készült, a hűtési piacot pedig főként a kínai gyártók szolgálják ki.
Peking újabb frontot nyithat a technológiai hidegháborúban: a félvezetők és a kritikus nyersanyagok után már a napenergia-ipar kulcsberendezéseit is stratégiai eszközként kezelheti. Ha Kína korlátozza a fejlett gyártóeszközök amerikai exportját, azzal a zöldátmenet egyik legérzékenyebb pontjára mér csapást.
Hogy lehet az, hogy Kína a világ domináns gyártójaként az amerikaihoz képest csak drasztikusan alacsony termelékenységi mutatókat képes felmutatni? Egy friss tanulmány szerint a paradoxon mögött súlyos – igaz, következetes – módszertani hibák és torzítások rejlenek.
A Trump-féle vámfenyegetés sem volt elég, hogy a Nike hazahozza az USA-ba a cipőgyártást – még a robotok is kudarcot vallottak.
Peking iparautomatizálási stratégiája sikeresnek bizonyul, hiszen a kínai gyárak már Németországnál és Japánnál is több robotot alkalmaznak a gyártásban. Az iparban használt robotok aránya várhatóan tovább fog növekedni, Kína pedig a jelenlegi tendenciákat látva pár éven belül az élre törhet.
A mesterséges intelligencia átalakítja a gyártóipart, növelve a hatékonyságot, csökkentve a költségeket és hozzájárulva a fenntarthatósági célok eléréséhez.
A saját tempójához képest mérsékelt gazdasági növekedéssel szembesülve Hszi Csin-ping úgy döntött, hogy mindent a gyártásra fordít. Mindez azt jelenti, hogy a kínai termékek a világ minden szegletébe eljutnak – verhetetlen áron.
A kínai kormányzat kiemelt területként kezeli a robotikát, ennek köszönhetően mára az ország jelenti a legnagyobb robotipari piacot, továbbá a gyártás és az alkalmazás terén is érdemben erősödik. A támogatói környezet, a folyamatos K+F-tevékenységek, valamint a külföldi cégek bevonzása és felvásárlása eredményeként várhatóan Kína a robotika innovációjában is megelőzi az Egyesült Államokat a következő években.
