Amíg az USA az elmúlt évtizedben önellátóvá vált energia tekintetében, addig Európának tagadhatatlan a függősége Oroszországtól. Elemzésünkben rávilágítunk még az orosz-ukrán háború kitörése előtt, hogy mit is jelent Európa számára egy esetleges leválás az orosz energiacsapokról.
Mivel Németország nem adott zöld utat az Eurofighter Typhoonok eladásához, Rijád a Dassault Aviationtól kért ajánlatot 54 Rafale vadászrepülőgép megrendelésére. Bár a francia gyártó be van táblázva, amennyiben megerősítik a szándékot, akkor biztosan nem fog elhajolni a megrendelés elől.
Az egyiptomi titkosszolgálatok többször figyelmeztették Izraelt, hogy a Hamász „valami nagyon fontos dologra” készül, de tárgyalópartnereik nem vették figyelembe ezt – tájékoztatott a Le Figaro francia lap. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala tagadta, hogy létezett volna ilyen kapcsolatfelvétel.
A példátlan palesztin offenzíva után még nem jött el a számonkérés ideje, amikor meg kell vizsgálni azt, hogy mit is csináltak az izraeli biztonsági szervek, tettek-e egyáltalán valamit, hogy megakadályozzák a brutális terrortámadást. A terrorelhárítás hibái terén a fő felelősség a jeruzsálemi kormányé.
Az olajárak a hét elején 4-5 százalékkal nőttek, de az energiapiac gyorsan megnyugodott. Ha a közel-keleti konfliktus nem eszkalálódik, például Irán felé, akkor a világ olajára, így a hazai benzinár jelentős további növekedése sem valószínű.
Karabah kiürült. Legalábbis az évszázadok óta ott élő örmények számára, akik tömegesen hagyják el a szülőföldjüket azt követően, hogy az azeri hadsereg egynapos háborúban végleg legyőzte a helyi szeparatistákat.
A vállalati és a politikai érdekek élesen eltérnek egymástól Kína kapcsán, ami arra utal, hogy a kockázatmentesítés az üzleti világban nem örvend töretlen népszerűségnek. A politikai nyomásgyakorlás miatt az európai vállalatok egyre inkább arra kényszerülnek, hogy Kínán kívüli alternatívákat keressenek.
A háborúk a technológia, a harctéri taktika és a stratégia gyakorlati próbaterei. Az ukrajnai konfliktus sem más, sőt, mondhatjuk, hogy a modern hadviselés változásainak kirakata. Levonja-e a tapasztalatokat a NATO az ukrajnai háborúból?
Miközben Blinken külügyminiszter Kijevben mosolyokat és pénzt osztogatott, a háttérben egy államtitkár csendben megfogalmazta, miről is szól a látogatás és a háború valójában.
1941 és 1943 között annak ellenére nagy harcok zajlottak Észak-Afrikában, hogy a német hadvezetésnek eredetileg nem volt valódi nagyívű stratégiája a hadműveletek célját illetően. Ez a mellékhadszíntér Erwin Rommel, a sztárkatona sikerei nyomán vált fontossá Hitler számára. Kétrészes cikkünkben annak járunk utána, hogy mi volt a jelentősége az itteni hadműveleteknek a világháború egésze szempontjából.
A mesterséges intelligencia valóságos doppingként szolgálhat azoknak a bűnözőknek, akik különféle csalásokkal próbálnak meg pénzhez jutni. A világ bankszektora igyekszik megfékezni a kockázatot, ám jelenleg nem ők állnak nyerésre.
Amióta világ a világ, a nemzetek gazdasági szankciókat alkalmaznak a különböző céljaik elérésére. Ezeknek a korlátozó intézkedéseknek a hatásaitól azonban ártatlan civilek is szenvednek, és akár humanitárius katasztrófához is vezethetnek. Jó alkalom kínálkozik manapság, hogy főként az USA, de más nemzetek is felülvizsgálják a gazdasági retorziókkal kapcsolatos eddigi megközelítést, áttérve az „intelligens szankciók” alkalmazására.
Egyre nagyobb az eszkaláció veszélye az indiai–kínai határ mentén. Élesedő infrastruktúra-építési verseny bontakozik ki a vitatott határ menti területeken, ami növeli a két atomhatalom közötti eszkaláció veszélyét. Kína az indo-csendes-óceáni térségben már jól bevált „szalámitaktikájához” nyúl.
A levegőben repdeső drónok mellett már víz alatt közlekedő, úgynevezett tengeri drónokat is bevetnek a háborúban – leginkább Ukrajna részéről. Azonban Oroszország sem hagy minket meglepetések nélkül: delfinekkel riogatja az ukrán búvárokat.
Komolyan fontolóra vette a NATO, hogy létrehoz egy Japánban működő összekötő irodát. Ez felszínre hozta azokat a kérdéseket, amelyek felvetik egy NATO 2.0, azaz egy NATO-hoz hasonló szervezet kialakítását Ázsiában. Ez azonban jelenleg nem reális várakozás többek között az ázsiai nemzetek közötti különbségek, valamint a Kína-politikával kapcsolatos egység hiánya miatt.
Oroszország arra számít, hogy a bevezetett olajárplafon ellenére az év végére hatalmas bevételre tesz szert, ezzel pedig a kormány további erőforrásokat összpontosíthat az ukrajnai konfliktusra. Brüsszelben épp a szankcióktól várták azt, hogy az oroszok ne tudjanak több pénzt a háborúra költeni. Ez sem jött be.
Washington az ukrajnai háború támogatása mellett szorgalmasan készül egy számára sokkal fontosabb konfliktusra is. Kína tiltakozik a most bejelentett tajvani fegyverszállítmány ellen, amit az amerikaiak először állítottak össze kizárólag az adófizetők pénzéből.
Folytassuk: a szomszédos országok viszonya Ukrajnához eltérő módon alakul a háború idején, azonban mindannyiuk számára alapvető fontosságú a kisebbségi kérdések rendezése a tartós béke eléréséhez.
Egyik fontos problémás kérdéskör, ami a kialakult háborús helyzet miatt méginkább teret nyert, ez a kisebbségek helyzete. Lássuk miként alakul helyzetük ebben a konfliktusos időszakban Ukrajnában.
Már áprilisban Richard Haass és Charles Kupchan a leghitelesebb bizonyítékokkal próbáltál igazolni: Oroszországnak végül – igaz politikai és területi engedményekkel – hamarosan el kell jutnia egy békeszerződésig. A Rand és a Pentagon szivárogtatása után újabb agrumentum: már az amerikaiaknak is elege van a háborúból. Elemzésükben szó esik arról is arról is – hogyan azt a Makronóm korábban megírta – , hogy az egész háborúskodásnak Ukrajna után Európa a legnagyobb vesztese.
Jó néhány hete 2023. június 6-án egy robbanás átszakította az ukrajnai Kahovka-gátat. Akkor sok elemzés született, amelyek a rövid távú hatásokra összpontosítottak, köztük Herszon városának elárasztására, a Zaporizsja atomerőmű fenyegetéseire, illetve, hogy milyen hatással lesz az ukrán katonai erők várható tavaszi offenzívájára. Arról kevesebb szó esett, hogy a legsúlyosabb hosszú távú hatásokat Délkelet-Ukrajna gazdálkodói fogják elszenvedni.
Szerbia határozottan cáfolta, hogy fegyvereket szállított volna Ukrajnába, annak ellenére, hogy orosz és más médiaforrások ezt állították. Az orosz külügyminisztérium aggodalmát fejezte ki és magyarázatot követelt Belgrádtól, miközben Szerbia államfője, Aleksandar Vučić, a vádakat hazugságnak nevezte.
Újabb békejavaslat látott napvilágot, ezúttal a szerb fővárosban, Belgrádban, mely kitér a Krím és Kelet-Ukrajna helyzetének rendezésére, Ukrajna helyreállítására és a biztonsági garanciákra is.
Bár szakértők szerint a jelenlegi konfliktus még nem nevezhető mesterségesintelligencia-háborúnak, gyakorlatilag a tesztpályája annak. Ukrajna más országok támogatásával igyekszik előnyt kovácsolni a technológia robbanásszerű fejlődéséből mind a harctéren, mind a háttérben.
Az orosz Északi Áramlat gázvezetékeinek 2022. szeptemberi felrobbantása után, amit a nyugati hatalmak kivizsgálatlanul hagytak, Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács alelnöke kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin elnök nyugodtan elvághatja az ország „ellenségeinek tenger alatti kommunikációs vezetékeit".
Június 16-án Putyin is felszólalt a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum (SPIEF) plenáris ülésén. Beszéde nagy része a gazdaságról szólt: az orosz gazdasági rendszer hogyan bírta ki a szankciók nyomását. Emellett beszélt az üzleti élet támogatásáról, a kivonult világmárkák pótlásának lehetőségéről és a külkereskedelem változásairól.
Általában a háborúkat fennkölt eszmékbe csomagolják, de ha megkaparjuk a felszínt, rögtön megtapasztalhatjuk, hogy mindegyik mögött a pénz és a nyerészkedés áll. Miközben eddig már több száz ezren meghaltak Jemenben, külföldi államok és vállalatok évek óta megcsapolják Nyugat-Ázsia legszegényebb országának olaját és földgázát.
Új szankciós csomagok, potenciális NATO-intervenciók és kibontakozó offenzívák fémjelzik ma a világot, miközben a figyelem egy része áthelyeződik a Távol-Keletre, főképpen a kínai–amerikai konfliktusra.
Mint ahogy ez benne volt a levegőben, az F–16-os vadászrepülőgépek Ukrajnába szállításának Joe Biden amerikai elnök a napokban zöld utat adott. Megnézzük, hogy hány ilyen gép érhető el Nyugat-Európában, mely országok lehetnek a legaktívabbak az ajándékozásban.
Az orosz-ukrán háború súlyosan érintette Ukrajna főbb turisztikai desztinációit, és érthető módon szinte lenullázta forgalmukat, ugyanakkor találunk olyan régiókat, ahol a beszolgáltatott idegenforgalmi adók alapján „virágzik” a turizmus.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
