Washington az ukrajnai háború támogatása mellett szorgalmasan készül egy számára sokkal fontosabb konfliktusra is. Kína tiltakozik a most bejelentett tajvani fegyverszállítmány ellen, amit az amerikaiak először állítottak össze kizárólag az adófizetők pénzéből.
Folytassuk: a szomszédos országok viszonya Ukrajnához eltérő módon alakul a háború idején, azonban mindannyiuk számára alapvető fontosságú a kisebbségi kérdések rendezése a tartós béke eléréséhez.
Egyik fontos problémás kérdéskör, ami a kialakult háborús helyzet miatt méginkább teret nyert, ez a kisebbségek helyzete. Lássuk miként alakul helyzetük ebben a konfliktusos időszakban Ukrajnában.
Már áprilisban Richard Haass és Charles Kupchan a leghitelesebb bizonyítékokkal próbáltál igazolni: Oroszországnak végül – igaz politikai és területi engedményekkel – hamarosan el kell jutnia egy békeszerződésig. A Rand és a Pentagon szivárogtatása után újabb agrumentum: már az amerikaiaknak is elege van a háborúból. Elemzésükben szó esik arról is arról is – hogyan azt a Makronóm korábban megírta – , hogy az egész háborúskodásnak Ukrajna után Európa a legnagyobb vesztese.
Jó néhány hete 2023. június 6-án egy robbanás átszakította az ukrajnai Kahovka-gátat. Akkor sok elemzés született, amelyek a rövid távú hatásokra összpontosítottak, köztük Herszon városának elárasztására, a Zaporizsja atomerőmű fenyegetéseire, illetve, hogy milyen hatással lesz az ukrán katonai erők várható tavaszi offenzívájára. Arról kevesebb szó esett, hogy a legsúlyosabb hosszú távú hatásokat Délkelet-Ukrajna gazdálkodói fogják elszenvedni.
Szerbia határozottan cáfolta, hogy fegyvereket szállított volna Ukrajnába, annak ellenére, hogy orosz és más médiaforrások ezt állították. Az orosz külügyminisztérium aggodalmát fejezte ki és magyarázatot követelt Belgrádtól, miközben Szerbia államfője, Aleksandar Vučić, a vádakat hazugságnak nevezte.
Újabb békejavaslat látott napvilágot, ezúttal a szerb fővárosban, Belgrádban, mely kitér a Krím és Kelet-Ukrajna helyzetének rendezésére, Ukrajna helyreállítására és a biztonsági garanciákra is.
Bár szakértők szerint a jelenlegi konfliktus még nem nevezhető mesterségesintelligencia-háborúnak, gyakorlatilag a tesztpályája annak. Ukrajna más országok támogatásával igyekszik előnyt kovácsolni a technológia robbanásszerű fejlődéséből mind a harctéren, mind a háttérben.
Az orosz Északi Áramlat gázvezetékeinek 2022. szeptemberi felrobbantása után, amit a nyugati hatalmak kivizsgálatlanul hagytak, Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács alelnöke kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin elnök nyugodtan elvághatja az ország „ellenségeinek tenger alatti kommunikációs vezetékeit”.
Június 16-án Putyin is felszólalt a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum (SPIEF) plenáris ülésén. Beszéde nagy része a gazdaságról szólt: az orosz gazdasági rendszer hogyan bírta ki a szankciók nyomását. Emellett beszélt az üzleti élet támogatásáról, a kivonult világmárkák pótlásának lehetőségéről és a külkereskedelem változásairól.
Általában a háborúkat fennkölt eszmékbe csomagolják, de ha megkaparjuk a felszínt, rögtön megtapasztalhatjuk, hogy mindegyik mögött a pénz és a nyerészkedés áll. Miközben eddig már több száz ezren meghaltak Jemenben, külföldi államok és vállalatok évek óta megcsapolják Nyugat-Ázsia legszegényebb országának olaját és földgázát.
Új szankciós csomagok, potenciális NATO-intervenciók és kibontakozó offenzívák fémjelzik ma a világot, miközben a figyelem egy része áthelyeződik a Távol-Keletre, főképpen a kínai–amerikai konfliktusra.
Mint ahogy ez benne volt a levegőben, az F–16-os vadászrepülőgépek Ukrajnába szállításának Joe Biden amerikai elnök a napokban zöld utat adott. Megnézzük, hogy hány ilyen gép érhető el Nyugat-Európában, mely országok lehetnek a legaktívabbak az ajándékozásban.
Az orosz-ukrán háború súlyosan érintette Ukrajna főbb turisztikai desztinációit, és érthető módon szinte lenullázta forgalmukat, ugyanakkor találunk olyan régiókat, ahol a beszolgáltatott idegenforgalmi adók alapján „virágzik” a turizmus.
Orbán Viktor kormányfő évértékelő beszédében arra kereste a választ, miért van egész Európában infláció. A tavalyi esztendőt elemezve arra kereste a választ, hogy milyen tényezők állnak az infláció mögött.
Minden eddiginél nagyobb profit keletkezett tavaly az energiacégeknél. A nagy nemzetközi társaságok mind rekordmértékű nyereségről számoltak be.
A modern Delta szoftver kifejlesztése után Ukrajna most mintegy 1400 drónt vásárolt, elsősorban felderítésre. Emellett olyan drónokat fejlesztene ki, amelyek hatástalaníthatják az oroszokét – közölte a technológiáért felelős ukrán kormányminiszter.
A háború elvesztésével az orosz elnök hatalma veszélybe kerülne odahaza.
Litvánia, Észtország és Lettország kilépnek a 16+1 együttműködésből.
A Fed szeptember 20-án tartja soron következő ülését, amelynek fő kérdése borítékolhatóan az lesz, hogy kell-e folytatni a szigorítást, miközben az USA-ban újabban csökkent az infláció.
Három balti állam jelentette be távozási szándékát a 16+1 együttműködésből.
