2025. március 18., kedd
Panama vízgazdálkodási projektet indít a Panama-csatorna fenntartható működésének biztosítására, válaszul az El Niño tapasztalataira. A terv részeként új mesterséges tó épül az Indio folyónál, amely az ország lakosságának felét elláthatná vízzel. Eközben Panama egyre inkább Washington felé közeledik.
A pénzintézetek négyötöde szerint a kibertámadók gyorsabban hasznosítják a mesterséges intelligenciát, mint ahogy arra a pénzügyi szektor reagálni tudna.
Ursula von der Leyennek letelt az első 100 napja, így érdemes egy kis számvetést készíteni. Persze nem mindenki ért egyet a címben sugallt gondolattal, például a Politico szerint a Bizottság elnöke beváltotta azt az ígéretét, hogy március 10-ig hét politikai bravúrt hajt végre.
A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója a kriptopiac jelenlegi állapotáról, valamint a kvantumszámítógépek jelentette fenyegetésekről beszélgettek.
A mesterséges intelligencia segíthet a szegénység leküzdésében, de a szakértők óvatosságra intenek. Az MI-elemzések gyorsabb döntéseket és hatékonyabb erőforrás-elosztást tesznek lehetővé a segélyprogramokban, azonban a technológia nem tévedhetetlen, és komoly etikai kérdéseket vet fel.
Jövőre az EU-s zöldátállás közvetetten növelheti a régiós nagykereskedelmi áramárakat, mivel a Nyugat-Balkánról érkező szénalapú villamosenergia-import drágulhat – igaz, ennek a hatása nálunk mérsékelt a diverzifikált ellátás miatt. A projekt egyik fő kihívása a 1200 km-es, 2 km mélyen fekvő fekete-tengeri nagyfeszültségű kábel megépítése.
Az amerikai külpolitika fókusza Európáról Kelet-Ázsiára tolódik, mivel Washingtonban Kínát tartják a legfőbb stratégiai fenyegetésnek. Egy orosz győzelem Ukrajnában azonban nemcsak Oroszországot, hanem Kínát is megerősítené, aláásva a NATO és az amerikai biztonsági garanciák hitelességét.
Az elmúlt évtizedben az amerikai LNG-ipar virágzásnak indult, és az Egyesült Államok vált a világ legnagyobb ellátójává. Donald Trump energiapolitikája tovább erősítheti az ágazatot, olyan pozíciót kölcsönözve Washington számára, amelyből sokkal könnyebben érvényesítheti az akaratát az energia tekintetében tőle függő országokkal szemben.
A Gallup szerint az amerikaiak külpolitikai prioritásai továbbra is a nemzetbiztonságra, az energiaellátásra és a kedvező kereskedelempolitikára fókuszálnak, hasonlóan Trump első ciklusának kezdetéhez. Kirajzolódik tehát, hogy az amerikaiak külpolitikai kérdésekben továbbra is Trump mögött állnak.
A mesterséges intelligencia (MI) forradalmasítja a régészetet, és nemcsak a kutatás és a megőrzés terén hoz áttöréseket, hanem a kulturális turizmus fellendítésében is kulcsszerepet játszik.
A kriptovaluták egyelőre kicsi, de egyre növekvő részben játszanak szerepet Oroszország 192 milliárd dolláros olajkereskedelmében. Tethert, Bitcoint és Ethert használnak a jüan és rúpia rubelre való zökkenőmentes átváltására, megkerülve a nyugati szankciókat.
Az amerikai–orosz kapcsolatok enyhülése optimizmussal töltötte el az orosz gazdasági szereplőket. Az olaj esetében azonban dilemmával szembesülnek, mivel Amerika részéről jöhet akár a szankciók enyhítése, akár a szigorítása is.
Hölvényi György EP-képviselő, a Fejlesztési Bizottság oktatási ügyekért felelős állandó előadója hivatalos tanzániai látogatáson járt. Mivel a képviselő a Patrióták tagja, így eddig erről csak egy belga alternatív portálon találtunk beszámolót.
Az amerikai elnök kereskedelmi politikáját nehéz követni. A vámháború mögötti taktika megértéséhez először a büntetőtarifák mögött meghúzódó okokat kell meglátni – azokba ugyanis alapból bele van kódolva a megszüntetés lehetősége.
Zelenszkij Fehér Házban történt kiborulása után nyilvánvalóvá vált, hogy az EU nem tudott reagálni a helyzetre. A vezetői válságot a legjobban Kaja Kallas személye jelképezi. A EU főtárgyalója nem diplomata, nincs demokratikus mandátuma, de még terve sem.
Az európai bosszúvámok bejelentésére Trump bosszú-bosszúvámokkal válaszol. Célkeresztben az EU-s szeszes italok, amelyekre az elnök 200 százalékos vámokat ígért, amennyiben Brüsszel nem hagyja békén az amerikai whiskyt.
A Goldman Sachs elemzése szerint az amerikai gazdaság idei növekedése a szigorodó kereskedelmi politika miatt elmaradhat a várakozásoktól, míg az euróövezet Németország fiskális lazításával élénkül. A globális piacok már érzik a tengerentúli kilátások gyengülését, ami új gazdasági trendeket indíthat el.
A KSH friss adatai szerint az építőipar teljesítménye éves szinten 9,6 százalékkal csökkent, de havi összevetésben már 1,6 százalékos növekedés látható. Míg a lakásépítések továbbra is stagnálnak, az infrastrukturális beruházások élénkülése optimizmusra adhat okot.
Amennyiben a tagállamok valóban 5 százalékra emelnék a védelmi kiadásaikat, valamennyien súlyos árat fizetnének érte. Ekkora összegeket már a hadiipar sem tud elnyelni, ha azonban mégis, az egyenlő lenne a felesleges felhalmozással – más gazdasági területek kárára.
A PeakX, a Peak csoport mesterségesintelligencia-üzletágának csapata átfogó kutatást végzett a jelenleg legismertebb modellek teljesítményéről. Az eredmények szemléletesen igazolták azt a hipotézisüket, hogy az ezekről publikált laboratóriumi benchmarktesztek gyakran túlzottan optimista képet festenek a modellek képességeiről.
Bosznia-Hercegovina körözést adott ki a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke, Milorad Dodik ellen. Dodik és a boszniai szerbek az elmúlt években egyre szélsőségesebb, szeparatista álláspont felé tolódtak. Az ügy, amely jelentősen fenyegeti a Balkán stabilitását, sajnos nem az egyetlen veszélyforrás a régióban.
A grönlandiak a korábbi koalíciós kormány leváltása mellett döntöttek. Hetvenszázalékos feldolgozottságnál már biztosan a demokraták nyerik a választásokat, kérdés, hogy kivel lépnek koalícióra. A Dániától való különválásban minden párt egyetért, csupán annak módját illetően vannak eltérő vélemények, így ez lehet a meghatározó szempont.
Az Európai Unió és Kína is határozott ellenlépésekkel reagált az Egyesült Államok által bevezetett 25 százalékos acél- és alumíniumvámokra, új fejezetet nyitva a globális kereskedelmi konfliktusban. A transzatlanti és csendes-óceáni feszültségek eszkalációja gazdasági bizonytalanságot hozhat, miközben a szakértők szerint a vámok alapvetően nem oldják meg a kínai túltermelés problémáját.
A Nyugat-Afrikában 2027-re bevezetni tervezett eco valuta csökkentheti a régió dollárfüggőségét és elősegítheti a dedollarizációt. A WEF szerint az eco évente 5 milliárd dollárt takaríthat meg a devizaváltási költségek csökkentésével. Bár ez nem része a BRICS+ terveinek, sikere inspirálhatja a dollárhegemónia elleni globális törekvéseket is.
Egy olyan ambiciózus pénzügyi stratégia rajzolódik ki, amely megreformálná a dollár dominanciáját, átrendezné a világkereskedelmet és Amerikába terelné az ipart. Trump gazdasági csapata egy új globális alkura készül – de vajon milyen áron?
A NATO az elmúlt 70 évben sikeresen rettentette el a Szovjetuniót, majd Oroszországot, de Putyin most teszteli a Nyugatot, miközben Trump az indo-csendes-óceáni térségre fókuszál, csökkentve a szövetség iránti elkötelezettségét. Ezzel párhuzamosan előkerült Kissinger 1984-es terve is.
Trump újra megszórta Kínát vámokkal, válaszul a kínaiak az amerikai mezőgazdasági termékeket sújtják. A vámok visszafogják a két ország közti kereskedelmet, az oroszok pedig alig várják, hogy betölthessék a keletkezett űrt a hatalmas kínai piacon.
Afrika lehet a világ következő nagy zöldenergia-központja, de ennek irányításáért hatalmas verseny zajlik. Az EU Global Gateway programja 300 GW új megújuló kapacitást céloz meg 2030-ig, miközben Kína technológiai fölényét igyekszik ellensúlyozni.
A PKK bebörtönzött vezetője fegyverletételre és a szervezet feloszlatására szólította fel a híveit, ami véget vethet a mintegy 40 éve tartó török–kurd konfliktusnak. Erdoğan történelmi lehetőségként értékelte a bejelentést, miközben politikai és biztonsági szempontok között egyensúlyoz.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette az árrésstopot, amely március 17-től május 31-ig 30 élelmiszer-termékkört érint. Cél, hogy a kormány 2 százalékponttal mérsékelje a vártnál magasabb élelmiszer-inflációt.
Egy kínai szakértő szerint az Egyesült Államok unilaterális megközelítése közelebb hozhatja egymáshoz Kínát és Európát, mivel Európa nem engedheti meg magának, hogy egyszerre kerüljön konfliktusba Pekinggel és Washingtonnal.
Németország váratlan gazdaságpolitikai fordulattal készül lazítani a 2009-ben bevezetett szigorú adósságféken, hogy példátlan összegű befektetéseket eszközöljön a védelmi és infrastrukturális szektorban. A lépés nemcsak Berlin számára sorsdöntő, de az egész Európai Unió jövője szempontjából is új távlatokat nyithat. A fő kérdés az, hogy a Zöldek beállnak-e a tervezet mögé.
A háborúzó országok természetesen ott vannak a legnagyobb költők között, az Egyesült Államok védelmi hegemóniája azonban megingathatatlan.
Algéria Afrika vezető fegyverimportőrévé vált, miután az idei évre 25 milliárd dolláros katonai költségvetést különített el, amit az olaj- és gázárak emelkedése támogat. Ez a stratégia egyszerre szolgálja az ország Marokkóval szembeni regionális pozíciójának erősítését és a rezsim belső legitimációját.
A CDU/CSU és az SPD megkezdi a koalíciós tárgyalásokat, középpontban a migráció szigorításával és a gazdasági válság kezelésével. Megállapodtak a határvédelem megerősítéséről, a szociális juttatások szigorításáról, valamint arról, hogy a védelmi kiadások növelését kivonják az adósságfék alól.
Kongresszusi beszédében az elnök elődje egyik főműve, a chiptörvény eltörlését lebegtette be. Szerinte az állami támogatással épített chipipar eleve halott ötlet, a külföldi vállalatokat elég lesz vámokkal megfenyegetni, hogy mindenféle ösztönző nélkül az Egyesült Államokba helyezzék a gyártást. Talán igaza van.
Oroszország és Ukrajna súlyos összecsapások közepette küzd a kritikus jelentőségű kurszki régióban, miközben a világ figyelme a béketárgyalásokra irányul. A Donyec-medence és Ukrajna határvidékei lángokban állnak, Kijev pedig egyre nehezebb helyzetbe kerül a váratlan orosz előrenyomulás miatt.
Az újrahasznosított alumínium előállítása jóval fenntarthatóbb, de nem fedezi az európai keresletet, így az import továbbra is meghatározó. Közben a magas energiaárak és a védővámok miatt egyre nagyobb a nyomás az uniós gyártókon. Képes lesz az EU csökkenteni a függőségét, vagy tovább mélyül az iparági válság?
Az erdők rengeteg szén-dioxidot kötnek meg, viszont amikor azokat kivágják, ez újra a légkörbe szabadulhat. Viszont, ha a biomasszát átalakítják bioszénné, az sokkal tovább marad lekötve, mint azt eddig gondoltuk.
A mesterséges intelligencia, a dolgok internete és a robotika egyre nagyobb szerepet kap az egészségügyi ellátásban: az úgynevezett okoskórházak piaca 2029-re elérheti a 148 milliárd dolláros értéket.
A magyar gazdaságpolitika azokat segíti, akik tesznek a sorsuk jobbra fordulásáért – mondja György László. A gazdasági stratégiákért felelős kormánybiztost a középosztály megerősítését célzó kormányzati szándékról kérdezte a Mandiner hetilap.
Bár Kína a világ egyik legnagyobb megújulóenergia-fejlesztője, továbbra is mintegy 60 százalékban támaszkodik a szénre. Az ottani új szénerőművek versenyhátrányt okozhatnak az európai iparnak.
A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése új korszakot nyit a technológia világában és egyre inkább meghatározza a fintechszektort is. A Fintech Világa adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója beszélt arról, hogyan válik egyre kiélezettebbé az USA és Kína versenye az MI-fejlesztések terén, és milyen hatása lehet ennek a pénzügyi szektorra.
A kínai DeepSeek mesterségesintelligencia-fejlesztése alacsonyabb költségvetéssel és régebbi technológiával is megközelítette a nyugati csúcsmodellek színvonalát, megingatva az amerikai technológiai fölénybe vetett hitet. Az MI-fejlesztés így nemcsak üzleti, hanem geopolitikai kérdéssé is vált: Washington szankciói nem tudták megakadályozni a kínai áttörést.
Rendkívüli ülést tartott tegnap az Európai Unió Tanácsa, amelyen Magyarország kivételével 26 tagállami vezető írta alá az Ukrajna melletti kiállásról szóló nyilatkozatot. A háború rendezése mellett szó volt a tagországok fegyverkezésének támogatásáról.
El Salvador nagy reményekkel tette hivatalos fizetőeszközzé a bitcoint, de a kísérlet kudarcba fulladt.
Szakértők szerint Musk hasonlóan tapossa ki a humanoid robotok útját, ahogyan az elektromos autók esetében tette.
Sokan próbálják megfejteni az újraválasztott elnök, Donald Trump titkát. Többek szerint az általa vitt „káoszpolitikában” csupán a kiszámíthatatlansága a kiszámítható. Nagyobb sikerrel járnak azok, aki az üzleti életben bevett viselkedési mintákkal próbálkoznak.
A Kínai Kommunista Párt (KKP) és a magánszektor kapcsolata 1949 óta jelentős átalakuláson ment keresztül. Az évtizedek során a KKP elmélyítette befolyását a magáncégekben, különösen amióta Hszi Csin-ping 2012-ben a párt főtitkára lett. A KKP gazdasági stratégiái között szerepelt a gyors infrastruktúra-fejlesztés, a technológiai fejlődés és a globális terjeszkedés, amik Kínát gazdasági nagyhatalommá tették.
A vízhiány okozta kihívások együttműködéssel, innovációval, stratégiai tervezéssel, valamint a magyar vízügyi szakértelem hozzájárulásával megoldhatók – jelentette ki a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) vezérigazgatója.
A nagy érdeklődésre való tekintettel folytatódik a hazai vállalkozások képzéseinek támogatása. Márciustól további 15 milliárd forint uniós forrás áll a magyar vállalkozások rendelkezésére, támogatva a termelékenységük javulásához szükséges munkaerő át- és továbbképzését.
Ahhoz, hogy felgyorsuljanak a gyógyszeripari fejlesztések, érdemes bevetni a mesterséges intelligenciát, azonban egyes cégek gyakran visszatartják az adatokat, ami gátolja a technológiát.
A YouGov felmérése szerint 7 nyugat-európai ország lakosai többnyire úgy vélik, hogy az elmúlt évtizedben túlzott volt a bevándorlás, és elégedetlenek azzal, ahogy a kormányok ezt a problémát kezelik. A bevándorlás az egyik legégetőbb kérdéssé vált, amely meghatározza a politikai vitákat.
Az árak emelésének gátat kell szabni, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium intenzív egyeztetéseket folytat a piaci szereplőkkel az élelmiszerárak csökkentése érdekében.
Megkezdődött a kínai Országos Népi Kongresszus idei ülése, amelynek első napján Li Csang miniszterelnök ismertette a kormányzati munkatervet. Peking nagyszabású ösztönzőprogramokkal igyekszik fellendíteni a belső fogyasztást, ezzel a vámháború ellenére is biztosítva az idei 5 százalékos gazdasági növekedést.
Egy amerikai professzor meglehetősen disztópikus jövőt vázolt fel Ukrajna számára. Szerinte közel vagyunk ahhoz, hogy a front és vele együtt az ukrán hadsereg is összeomoljon, ami elvezethet az ország politikai felbomlásához vagy akár a területi szétszakadáshoz.
A szomáliai kalózok ismét felbátorodtak, és tevékenységeiket a húszikkal összehangolva szabotálják a tengeri kereskedelmet. Szövetkeztek az as-Sabab dzsihadista csoporttal is, amely rajtuk keresztül bonyolítja fegyverkereskedelmét a húszikkal, miközben az ISIS teret nyer Afrikában.
Érdekes állítást tett az egyik amerikai portál: szerintük azon kasszasikerek egyharmada, amelyekben megjelenítik a katonaságot, a Pentagon támogatásával készülnek.
Egy chipgyár felépítése az Egyesült Államokban és az EU-ban kétszer annyiba kerül és kétszer annyi ideig tart, mint Tajvanon. Valamit tehát változtatni kellene a versenyképesség érdekében.
Március 4-én életbe léptek a Trump által a kínai termékekre kivetett 10 százalékos vámok. Amint az intézkedések hatályossá váltak, Peking megtorlással válaszolt, méghozzá az amerikai mezőgazdasági árucikkeket vette célba.
A fenyegetések fajtái nem, az összetettségük azonban rohamosan változik. Ami eddig elég védelmet nyújtott, az ma már nem biztos, hogy elég.
A világ lakosságának kétharmadát érintő problémákról és lehetséges válaszokról egyeztetnek a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség által működtetett Aszálymegelőző Intézet március 5-i brüsszeli rendezvényén.
Donald Trump bejelentette azt az öt kriptovalutát – Bitcoin (BTC), Ethereum (ETH), XRP, Solana (SOL) és Cardano (ADA) –, amelyet stratégiai tartalékba helyezne az Egyesült Államokban.
A magyar gazdaság 2024 utolsó negyedévében már fél százalékkal növekedett az előző negyedévhez képest, így hivatalosan kilépett a recesszióból. Az idei kilátásokat azonban nagyban befolyásolja a nemzetközi gazdasági helyzet.
Az amerikai elnök lépésével Ukrajnán túl az európai vezetőknek is üzent: nem léteznek más játékszabályok és más béketerv, csak az, amit Washington kínál. Ha Zelenszkijjel nem jön létre a megállapodás, majd létrejön egy másik ukrán elnökkel.
A robotalkatrészek árának csökkenése és a mesterséges intelligencia fejlődése lendíti igazán előre az iparágat.
Friedrich Merz kutyaszorítóban van: a kormányalakítás után már nem tud hozzányúlni az alkotmányos adósságfékhez, ezért a jelenlegi béna kacsa parlamenten próbálja meg keresztülverni azt. Csakhogy ez így igen távol áll a demokratikus alapelvektől.
Az új Lakhatási Tőkeprogram 200 milliárd forinttal segíti a megfizethető lakhatási célok elérését.
Az euróövezet inflációja 2,4 százalékra mérséklődött februárban, így az Európai Központi Bank újabb kamatvágásra készül. A gazdasági kilátásokat azonban továbbra is a gyenge növekedés és a nemzetközi kereskedelmi feszültségek árnyékolják be.
Az S&P 500 ciklikusan kiigazított ár-nyereség mutatója (CAPE) történelmi csúcsokhoz közelít, ami azt jelzi, hogy a piaci értékelések túlfűtött tartományban lehetnek.
Két nappal az után, hogy Trump szó szerint kidobta a Fehér Házból az ukrán elnököt, a releváns és irreleváns európai vezetők kis csoportja Londonban ölelte át Zelenszkijt, biztosítva őt feltétlen támogatásáról. Bár a találkozó az egységet hivatott szimbolizálni, valójában diplomáciai pánikcsúccsá változott.
A BP új stratégiája évi 10 milliárd dollárra növeli az olaj- és gázberuházásokat, miközben a megújuló energiaforrásokra szánt befektetéseket több mint 5 milliárd dollárral csökkenti. A vállalat 2027-ig 20 milliárd dollár értékű eszközértékesítést tervez, miközben teljes mértékben újragondolja fenntarthatósági céljait.
Nehéz nem arra gondolni, hogy az egész Trump–Zelenszkij-találkozó egy olyan, szó szerint sorsdöntő kelepce volt, amibe az ukrán elnök amatőr módon szó nélkül belesétált. A háttérben egy olyan megállapodás állt, amit valószínűleg egyik elnök sem vett komolyan. Ám ha blöffről van szó, Trumpé az adu.
Az Európai Unió az elmúlt évek során elfelejtette megfogalmazni saját érdekeit – mind geopolitikai, mind gazdasági szinten. Ez pedig nem vezet sehová. Lássunk három „elképzelhetetlennek” tűnő ötletet, amelyek mentén Európa kivívhatná Trump tiszteletét!
A magyar kkv-szektor egyik legfontosabb támogató ökoszisztémáját építi a BUPA, amelyet már harmadszor díjazott a Mastercard. A Fintech Világa adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója Kovásznai Ádámot, az MBH Bank – BUPA üzletágvezetőjét látja vendégül.
Az Európai Bizottság a vállalati fenntarthatósági jelentéstételre és az ellátási láncok átláthatóságára vonatkozó szabályok enyhítését, valamint a környezeti és társadalmi hatásokra vonatkozó jelentéstételi kötelezettség módosítását tervezi. Ezek kedvező lépések lehetnek az európai vállalatok számára, és a versenyképességüket is erősíthetik.
Pénteken egyelőre dugába dőlt a nagy ukrán-amerikai nyersanyagalku, aminek a tárgyát az orosz sajtó még az aláírás előtt igyekezett kétségbe vonni, és ehhez még Putyin felkínálta az amerikai vállalatokkal való együttműködés lehetőségét is.
Vagy inkább az a kérdés, hogy melyik nyugati olajtársaságokat fogadják vissza az oroszok. Mindenesetre az orosz közvetlen befektetési alap lehetővé tette az amerikai olajtársaságok visszatérését az orosz piacra.
Kínában a vezetés újra nekifut az elszabadult árháborúk megfékezésének, ám épp a legfőbb árleszállító óriások hiányoztak a megbeszélésről.
A német választások ugyan nem hoztak meglepetést, de megerősítették a törésvonalakat: a nyugati tartományokban az CDU/CSU, míg keleten az AfD dominált. A fővárosban a kelet–nyugati megosztottság mentén kirajzolódik az egykori fal: a CDU Nyugat-Berlinben, az AfD és a Baloldal Kelet-Berlinben szerepelt erősen.
Február 23. és 26. között Szolnoki Szabolcs technológiáért felelős helyettes államtitkár Budapesten fogadta a Kínai Nemzeti Adatkezelési Hivatal magas rangú delegációját.
Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben: a világon elsőként teheti általánossá az úgynevezett e-nyugtát, amely iránt komoly nemzetközi érdeklődés is várható.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön kétnapos indiai látogatásra érkezett. Az EU India legnagyobb árukereskedelmi partnere, és a bejelentések szerint még az idén megkötnének egy szabadkereskedelmi egyezményt.
A Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi konfliktus nem csupán gigantikus konténerszállítmányokról, vámháborúról vagy makrogazdasági mutatókról szól, hanem egyre nagyobb szerepet kapnak a kis értékű csomagok is. Ezek az alacsonyabb árú küldemények eddig lényegében vámmentesen áramolhattak az USA-ba, de a jól bejáratott rendszer most fenekestől felfordulhat. Mit fog okozni mindez az óceán két partján?
A héten komoly EU-küldöttség érkezett Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa Ukrajnát ezekben a számukra kifejezetten nehéz időkben. Egy orosz portál szerint az ukrán parlament Zelenszkijt a delegáció előtt alázta meg.
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) és a szakmai irányítása alatt álló kormányhivatalok az idei évben kiemelten ellenőrzik az online térben megjelenő előfizetői csapdákat, ugyanakkor a fogyasztói tudatosságra is felhívják a figyelmet, ami a megelőzés szempontjából fontos.
A SZÉP-kártya egyre fontosabb szerepet kap a háztartások pénzügyi életében, a népszerűsége pedig tavaly tovább növekedett, ezzel hozzájárult a hazai turizmus és a vendéglátóipar fejlődéséhez is.
A háttérzajok folyamatos kiszűrése nem várt következményekkel járhat az emberi agy számára.
Ha feltételezzük, hogy a világ geopolitikai újrafelosztásának vagyunk szemtanúi, akkor Kína valójában az egyik legfontosabb elem az amerikai–orosz kirakósban. Ukrajna csupán eszköz, nem a cél, Európa pedig perifériára szorult, súlytalan melléktényező.
Egy spanyol tanulmány jelentős összefüggést tárt fel az ultrafeldolgozott élelmiszerek (UPF-ek) fogyasztása és az alacsonyabb tanulmányi teljesítmény között.
Az egykori makedón uralkodó és hadvezér, III. Alexandrosz, akire az utókor méltán ragasztotta a „nagy” jelzőt, éles kardjával megoldotta a gordiuszi csomó kibogozhatatlanságát. Most Donald Trump próbálkozik hasonlóval az iráni Chabahar kikötőjével.
Egy új, tóriumalapú üzemanyag áttörést hozhat az atomenergiában, mivel számos meglévő reaktorban is használható és már jövőre piacra kerülhet! Bár a paksi erőmű új blokkjai sem lesznek alkalmasak a tórium használatára, mégis a fűtőanyagpiac átalakulása a hazai energiatermelésre is hatással lehet.
Bár az adatközpontok energiaéhsége egyre nagyobb figyelmet kap, a villamosenergia-kereslet növekedését elsősorban a fejlődő gazdaságok, az ipar átalakulása és az elektromos járművek terjedése hajtja – a valódi kérdés tehát az lesz, hogy a hálózatok és a tiszta energiaforrások képesek lesznek-e lépést tartani ezzel a tempóval.
A foglalkoztatottak száma a legfrissebb adatok alapján éves bázison 11 ezer fővel nőtt. A foglalkoztatásbővülés teljes mértékben a munkanélküliek számának mérséklődésében csapódott le, így a munkanélküliségi ráta is tovább esett, 4,3 százalékra.
A magyar turizmus lendülete 2025 januárjában sem tört meg: a vendégek száma 18, míg a vendégéjszakáké 8,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, elsősorban a külföldi turisták erősödő keresletének köszönhetően.
Nem csoda, ha a Cook-szigetekről szinte sosem lehet a hírekben olvasni, pedig néha érdemes rápillantanunk, mi folyik a Csendes-óceánon, mert a globális geopolitika hozzánk közelebbi eseményeit is segíthet megérteni.
Bár januárban éves alapon nőtt az elektromos járművek eladása, az európai autógyártók nehéz évnek nézhetnek elébe. Egyrészt az Európai Bizottság a klímacélok betartatása érdekében súlyos bírságokkal fenyegeti a kibocsátási célokat nem teljesítő gyártókat, másrészt Trump áprilistól belengetett vámjai szintén csapást jelenthetnek az iparágra.
A vállalat szerint jó úton haladnak egy újfajta, topológiai qubiteken alapuló kvantumszámítógép megalkotása felé.
Donald Trump radikálisan átalakította az USA Ukrajna-politikáját, amire Európa nem volt felkészülve. De vajon képes lehet-e az EU önálló stratégiát kialakítani a geopolitikai káoszban?
A március 12-én életbe lépő acél- és alumíniumvámok jelentik majd a kezdetét az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi háborúnak. Van kiút, de Brüsszel egyelőre nem találja.
Friedrich Merz egy erősebb geopolitikai fókuszú kormányt alakíthat, amely szigorúbb migrációs politikát és keményebb fellépést ígér Pekinggel és Moszkvával szemben, miközben a költségvetési fegyelem fenntartásához csak ipari és innovációs célú hitelek felvételét engedélyezné.
Amíg az USA-ban a piacok januárban még legfeljebb 1 vagy 2 kamatvágást áraztak be, a mostani várakozások már inkább a 2-3 lépés irányába mutatnak. Itthon nyáron vagy ősszel jöhet szóba kamatvágás, és várhatóan az év végéig 50 bázisponttal csökkenhet az alapkamat.
Az orosz sajtóban egyre több híradás szól a nyugati, elsősorban az amerikai vállalatok visszatéréséről, amelyek az ukrajnai invázió kitörése után, a szankciók erősödésével kivonultak az országból. Az oroszok, úgy tűnik, optimisták.
Decemberben lassult a bérnövekedés üteme, ami a bázishatásnak köszönhető, azonban a nettó tizenegy százalékos átlagos keresetemelkedés továbbra is figyelemre méltó. A költségvetési szféra volt a növekedés motorja, miközben a versenyszféra lassulást mutatott. Az infláció csökkenése miatt a reálbérek jelentős növekedést értek el.
Az Európai Unió új szankciós lazítása felvillanyozhatja Szíria háború sújtotta gazdaságát, ám a feltételek szigorúak, és a terrorlisták továbbra is érvényben maradnak. Mit jelent mindez a damaszkuszi átmeneti vezetés, a szétszaggatott infrastruktúra és a mindennapokban nélkülöző szírek számára?
Az elmúlt napokban a Trump és Zelenszkij között kitört kommunikációs háború odáig fajult, hogy az elnök már szívesebben látná ukrán kollégáját a hatalmon kívül. Mit rontott el ennyire Zelenszkij mindössze néhány nap alatt?
A német választásokon a CDU/CSU még soha nem nyert ilyen kis aránnyal, míg az AfD rekordot döntve a második helyre került. Az SPD története legrosszabb eredményét érte el, a részvételi arány viszont rekordot döntött. A koalíciós tárgyalások során a legvalószínűbb a CDU/CSU és az SPD koalíciója.
A három éve tartó konfliktus vége legalább olyan sokkoló lesz, mint az eleje. Nem Trump löki oda Ukrajnát Oroszország lába elé: Biden és Brüsszel tette ezt az évekig tartó hazugságspirállal. És a végén Európa omlik össze.
Az amerikai techóriás a fokozódó geopolitikai feszültségek közepette diverzifikálja ellátási láncát, miközben India a növekvő munkanélküliség megoldását látja a gyártóüzemekben.
Donald Trump második elnöki ciklusában egy újraszabott nemzetbiztonsági stratégiát hirdetett, ám ezúttal a „globális terrorizmus elleni háború” helyett célzottabb, katonailag és jogilag is agresszívebb módszerekkel próbálja elszigetelni és felszámolni a fenyegetéseket – a mexikói határtól egészen a Közel-Keletig.
A Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén újra fellángolt a fegyveres konfliktus, miután az M23 lázadócsoport – Ruanda támogatásával – elfoglalt két keleti tartományt, miközben az összecsapások az ásványkincsekért folytatódnak. A harcok Európát is érinthetik újabb menekülthullám formájában.
A mesterséges intelligenciára specializálódott adatközpontok jövőre akár 90 TWh energiát is fogyaszthatnak évente, ebből az MI-műveletek önmagukban a teljes energiaigény 40 százalékát tehetik ki. De az MI-vezérlés a szerverfarmokon akár 30 százalékos energiamegtakarítást is hozhat.
A német választások után a CDU/CSU várhatóan visszatér a hatalomba, míg az AfD minden eddiginél erősebb lehet. Az igazi kérdés a szavazás utáni koalíciós tárgyalások alakulása, amiben a bejutó kisebb pártok száma kulcsfontosságú lehet. Mutatjuk, milyen koalíciós forgatókönyvek jöhetnek!
Az új generáció pénzügyi szokásairól több adásban is esett már szó. A Fintech Világában ezen a héten Érczfalvi András műsorvezető és Csányi Kristóf, a Peak tanácsadója Konczér Esztert, az OTP Bank fiatalságstratégiájáért felelős product ownerét látták vendégül.
A tengerfenéken húzódó kábel- és csővezeték-hálózatok védelme egyre fontosabbá válik, ezért a NATO és több ország is fokozott figyelmet fordít az autonóm víz alatti járművek és a mesterséges intelligencia alkalmazására a fenyegetések észlelésére és elhárítására.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia – különösen a generatív MI – jórészt a digitális térben ért el áttörést. Az új trend azonban a fizikai világban is forradalmasít mindent: a humanoid robotok megjelenése, fejlesztése és tömeggyártása korábban elképzelhetetlen alkalmazási lehetőségeket nyit meg.
Kétségtelen, hogy komoly regionális különbségek vannak Oroszországon belül. Putyin volt külpolitikai tanácsadója új keleti fordulatot javasol, amelynek fő eleme az Urál és Szibéria fejlesztése és betelepítése.
A technológiai óriás által tervezett infrastruktúra az Egyesült Államokat, Indiát, Dél-Afrikát és Brazíliát köti majd össze.
Az Egyesült Államok még sok éven át lesz megkerülhetetlen tényező Európában. Ez nem csak Washington műve: az európaiak maguk alakítottak ki totális függőségi viszonyt. Amikor aztán jött valaki a Fehér Házba, akinek sem az ideológiai, sem az üzleti elgondolásai nem egyeznek Brüsszelével, a történet kegyetlenül megbosszulta magát.
Az új magyar–szerb kőolajvezeték évi 5 millió tonna nyersolajat szállít majd, javítva a régió energiabiztonságát. A beruházás magyar oldali költsége mintegy 130 milliárd forint, a projekt 2025 végén kaphat engedélyt, az átadása pedig 2027-re várható. Mindez Magyarország olajtranzitszerepét is erősítheti, miközben csökkenti az Adria- és a Barátság vezetékektől való függőséget.
A béke lehetősége stabilabb gazdasági környezetet teremthet, de a tárgyalások kimenetele még képlékeny. A békekötés egyre kézzelfoghatóbb közelsége okán mindenesetre most felvázoltuk azt az öt fontos dolgot, ami a hazai gazdaság számára viszonylag gyors és kedvező változást hozna.
Németország vasárnap előre hozott választásokat tart, miközben az ország mélyen megosztott: a baloldali szavazók az inflációt, az éghajlatváltozást és a lakhatást tartják a legfontosabbnak, míg a centristák és a jobboldaliak inkább a bevándorlást, a gazdasági helyzetet és a közbiztonságot.
Washington valószínűleg szankciós lazításokra készül a béketárgyalások részeként, Európa közben a dackorszakba lépett, és újabb tiltó intézkedéseket hoz Oroszországgal szemben. Kérdés, hogy mire megy vele, ha a tengerentúli piac már a nyitásra készül.
Tesztek szerint az új kínai alkalmazás nagyobb valószínűséggel ad leírást veszélyes dolgokról, mint más mesterséges intelligenciák.
Habár Trump nem éppen lelkes híve a tiszta energiának, az atomenergiának mindig is támogatója volt. Az amerikai nukleáris ipar a következő négy évben felvirágozhat, de kérdés, hogy ehhez sikerül-e kiépíteni egy stabil belföldi ellátási láncot.
Bár gyengén teljesített a lakásépítési ágazat tavaly, az építési engedélyek száma a fővárosban már 30 százalékkal nőtt, ami ígéretes. 2024-ben 13,3 ezer lakás épült, ami kevés, de a 2008-as válság utáni évekhez képest még mindig érdemben magasabb.
A müncheni biztonsági konferencia kezdeti éveiben, vagyis több mint 60 évvel ezelőtt a világot két pólus konfrontációja alakította, így a konferencia akkoriban a napirendjét az elrettentésre és a védekezésre helyezte. Ma más világban élünk.
A megkezdett orosz–amerikai tárgyalási folyamat ellentétes érzelmeket kelt az orosz szakértők körében. Hangsúlyozzák, hogy érdemes Trump elnök telefonhívását óvatos optimizmussal kezelni, de Oroszország már ezzel is sokat nyert.
Elon Musk xAI nevű vállalata bemutatta a Grok 3 MI-chatbotot, amely állítólag felülmúlja a versenytársakat, tovább fokozva a rivalizálást az OpenAI-jal.
A Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vezette delegációk kedden Rijádban találkoztak, hogy felvázolják az ukrajnai háború rendezésének forgatókönyvét. A tárgyalások mindkét fél szerint jó irányba haladnak, Trump és Putyin pedig akár már februárban asztalhoz ülhet. Lássuk, mi történt az egyeztetésen!
Zelenszkij visszautasította az USA ajánlatát, amellyel Washington ellenőrzést szerzett volna az ukrán kritikus nyersanyagok kitermelése felett. Az ukrán elnök ehelyett közvetlen biztonsági garanciákat és egy közös béketervet szeretne elérni az USA-val, mielőtt tárgyalásokat kezdene Oroszországgal.
Az Európai Központi Bank volt elnöke szerint Európának nem az amerikai vámoktól, hanem a saját belső szabályozási rendszerétől kell rettegnie. Ugyanis az utóbbi árt a legtöbbet az innovációnak és az EU versenyképességének.
Néhány órával az után, hogy a szenátus megerősítette Robert F. Kennedy Jr.-t az egészségügyi és humán szolgáltatások miniszteri posztján, Donald Trump rendeletet írt alá a krónikus betegségek elleni bizottság létrehozásáról.
Donald Trump ismét lendületbe hozta az USA és az EU közötti kereskedelmi vitákat. A kölcsönös vámtarifák, az eltérő szabályozások és a feldolgozott amerikai élelmiszerekkel szembeni bizalmatlanság mind azt vetíti előre, hogy a konfliktus még sokáig eltarthat. De az Európai Unió valóban igazságtalanul bánik az amerikai termékekkel, vagy Washington túloz?
Növekszik az Alternative für Deutschland (AfD) népszerűsége Németországban, különösen a fiatalok körében, ami annak is köszönhető, hogy sikeresen használja a közösségi médiát, főként a TikTokot, hogy azon keresztül elérje a kiábrándult fiatalabb szavazókat.
Sem Brüsszel, sem a háborúpárti európai államok nem tudják követni Trump elnök villámtempóját az ukrajnai háború lezárásával kapcsolatban. Míg Washington Szaúd-Arábiában tárgyal az oroszokkal, Párizsban pánikcsúcsot tartottak az európai vezetők. Teljesen feleslegesen.
Elképesztő léptékben fejlődnek a mesterséges intelligenciával támogatott iparágak, egész biztos, hogy idén sem maradunk újdonságok nélkül. Az elmúlt néhány évben sokunknak változtak meg a keresési és információszerzési szokásai – ez az átalakulás pedig a ChatGPT megjelenéséhez köthető. Akkoriban talán még nem is sejtettük, mekkora potenciál van a technológiában, azóta pedig már nemcsak a szövegek és […]
A Bankszövetség és a KAVOSZ Zrt. vállalásának köszönhetően a Széchenyi-kártya Program hiteleit még kedvezményesebb kondíciókkal vehetik igénybe a hazai kis- és középvállalkozások.
Egy kínai közgazdász megvizsgálta, hogy miképp hatnának Trump 100 százalékos vámjai a BRICS-országokra, illetve magára az USA-ra. Szerinte a globális kereskedelemben 3-5 éven belül egy új egyensúlyi állapot alakulna ki, igaz, magasabb árszinten.
Oroszország és Szudán megállapodott egy katonai bázis létesítéséről a Vörös-tenger partján, amely Moszkva számára alternatíva lehet a szíriai támaszpontjai elvesztése esetén. Az állomáshely Moszkva afrikai műveleteinek logisztikai támogatására szolgálhatna, miközben a szudáni polgárháború fordulóponthoz érkezett.
A tengeri áruszállítás felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás jelentős részéért, de az új technológiák segíthetnek a dekarbonizációban. A Clipper Eris hajó karbonleválasztó rendszere olyan lehetséges megoldást kínál, amelyet a jövőben akár szélesebb körben is alkalmazhatnak.
A müncheni biztonságpolitikai konferenciát J. D. Vance alelnök beszéde uralta, ami egyáltalán nem a védelemről és a biztonságról szólt. Nyílt hadüzenet volt ez a Brüsszel irányította európai liberális rendnek. Kissinger egykori híres kérdésére („Kit kell felhívnom, ha Európával akarok beszélni?”) jelenleg az egyetlen válasz, hogy ki az, akit biztosan nem.
Több mint egy év után először kaphat engedélyt egy amerikai vállalat egy nagy LNG-terminál működtetésére. Ez a döntés a Trump által előtérbe helyezett amerikai cseppfolyósítottföldgáz-ipar felvirágoztatásának első mozzanatát jelzi. Az elnök az exportengedélyek moratóriuma mellett elődjének egy másik döntését is felülvizsgálja az offshore termelés érdekében.
Ausztriában ismét kudarcba fulladtak a koalíciós tárgyalások, ezúttal az FPÖ és az ÖVP közötti kül- és kultúrpolitikai különbségek miatt hiúsultak meg, míg korábban az ÖVP–SPÖ–NEOS közötti egyeztetések a gazdasági vitákon buktak el. Az államelnök újabb kísérletet sürget. Mutatjuk, mi jöhet a Lajtán túl!
Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök tárgyalását követően a dél-koreai cégek visszatérhetnek az orosz piacra – közölték dél-koreai sajtóorgánumok. Állítólag a Hyundai, a Samsung és az LG is fontolgatják, hogy újra megjelennek az országban.
Oroszország Líbiában növeli katonai jelenlétét, alternatívát keresve a bizonytalan sorsú szír bázisai helyett. A Maaten as-Sarra légi támaszpont logisztikai csomópontként szolgálhat a Száhel-övezetben végrehajtott műveletekhez, miközben Moszkva szorosabb kapcsolatokat épít a régió katonai rezsimjeivel.
A közösségi finanszírozás évek óta trendi a fintechszektorban. Egy esemény most Magyarországra is elhozta ezt. A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Csányi Kristóf, a Peak tanácsadója Szeles Nórát, a CEE Summit szervezőjét látja vendégül.
A kiszámíthatóságon alapuló világrend a szemünk láttára omladozik. A stabilitás megszűnésével a káosz uralta geopolitikában a látszólag rögtönzésekre épülő, sokszor értelmetlennek tűnő válaszok jelentik az előnyt. Donald Trump csavart egyet a játékelméleten, és a zéró összegű taktika helyett vegyes stratégiát alkalmaz minden területen.
Szerbiában egyetemisták kezdtek tüntetni az újvidéki tragédia nyomán, ami átcsapott kormányellenes tiltakozássá. A demonstrációkhoz több csoport is csatlakozott, de az ellenzék széttagoltsága miatt valószínűtlen a hatalomváltás. Munkatársunk, Mihálovics Zoltán válaszolt a Maszol kérdéseire.
Gleb Prosztakov orosz üzleti elemző szerint Ukrajna nemcsak választóvonal és ütközőzóna lehet Oroszország és az Egyesült Államok számára, hanem egy olyan országgá válhat, amely a kölcsönös kereskedelmi érdekek alapján összeköti a szembenálló feleket– egyfajta biztosítékként.
A zöldátmenet és a világkereskedelem kapcsolatát vizsgálta meg igen alaposan az OECD friss tanulmánya. E szerint a 1990-es években egy-egy megállapodás átlagosan 8 környezetvédelmi előírást tartalmazott, míg a 2010-es évekre ez a szám 44-re emelkedett. „Ez szép” – de mire elég?
Az elektromos járművek és a megújuló energiatermelés a kritikus nyersanyagok nélkül elképzelhetetlen. A Világgazdasági Fórum friss elemzése szerint az újrahasznosítás még legalább 10-15 évig nem tudja biztosítani a szükséges ritkaföldfém-mennyiséget, így Európa igen súlyos ellátási kockázatokkal néz szembe.
J. D. Vance amerikai alelnök nem írta alá az Artificial Intelligence Action Summit zárónyilatkozatát. Ezzel az USA szinte egyedüliként maradt ki a technológia inkluzivitását, ugyanakkor biztonságát is biztosítani hivatott szabályozásról szóló dokumentumból. Ennek az okait nyíltan közölte, üzenetet címezve az EU-nak és Kínának is.
Az építőipar teljesítménye az utolsó negyedévet tekintve 0,5 százalékkal bővült, ezzel hozzájárult a gazdasági növekedéshez és a technikai recesszió végéhez. A szegmens az idei év elejétől stabilizálódhat: az otthonfelújítások és a lakásépítések felélénkülhetnek, de vállalati oldalról is arra lehet számítani, hogy a Demján Sándor Programnak köszönhetően javul a beruházási kedv.
Gazdaság helyett politika, pragmatizmus helyett ködös ideológia. Az Európai Unió Brüsszel-vezérelt működése immár többet rombol, mint használ. Sürgős irányváltásra lenne szükség, a hübrisz ideje lejárt.
A probléma csak az ára, a mérete, és hogy nem dobják piacra.
A müncheni biztonságpolitikai konferenciára optimistán és nagy reményekkel készülődtek a résztvevők. Aztán két nappal a kezdés előtt jött az amerikai védelmi miniszter, majd maga Trump, és olyan bejelentést tettek, ami után minden megváltozik. Európa a partvonalról figyelheti az ukrajnai háború lezárását: kötelessége lesz, joga nem sok.
Az orosz hadsereg folyamatosan támadta az ukrán energetikai létesítményeket. Most, hogy Kijev felmondta az európai gáztranzitot, immár semmi sem gátolja Moszkvát, hogy a gázlétesítményeket is célba vegye. Az ukrán tárolók kimerülőben, és lehet, hogy kénytelenek lesznek Európából vásárolni.
Donald Trump Narendra Modi indiai miniszterelnököt fogadja, jelezve stratégiai fókuszának Ázsiára való áthelyeződését. A találkozó a védelmi együttműködés, a kereskedelmi megállapodások és India geopolitikai szerepének erősítését célozza, miközben mindkét fél célja a kínai befolyás ellensúlyozása.
A világ országai jelentős összegeket fektetnek be a zöldenergiába, ám politikai, technológiai és pénzügyi helyzetüktől függően egészen eltérő stratégiákat követnek – állapítja meg a Világgazdasági Fórum (WEF) friss elemzése.
Az oroszok próbálják kiszámítani a kiszámíthatatlannak tűnő Donald Trump politikáját. Aggódnak amiatt, hogy „az Egyesült Államok erősen érdekelt a BRICS gyengítésében vagy éppen a feldarabolásában”.
Egy kutatócsoport a világ 16 városában megvizsgálta, miképp változott a patkányok száma, illetve mik azok a tényezők, amik hozzájárulnak a szaporodásukhoz. Elemzésük szerint e rágcsálók számának növekedése az éghajlat felmelegedésével, az urbanizációval és az emberi populációval függ össze.
Donald Trump február 3-án befagyasztotta a USAID (United States Agency for International Development), azaz az amerikai nemzetközi fejlesztési ügynökség működését. A világ egyik legnagyobb segélyszervezetének a helyét a kínai Egy övezet, egy út infrastrukturális projekt veheti át – hívják fel a figyelmet a szakértők.
Trump az Egyesült Államok kereskedelmi hiányát jelöli meg az EU-ra kivetendő vámok elsődleges okaként. Brüsszel most újabb gesztust gyakorol, hogy eltérítse szándékától: drasztikusan csökkentené az importautókra kivetett vámokat. De van más terve is.
Elon Musk immár új szerepében, a Kormányzati Hatékonyság Minisztériuma (DOGE) vezetőjeként a hétvégén bejelentette, hogy csalásellenes intézkedésekről állapodott meg az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumával. Első lépésként heti egymilliárd dollárnyi fizetési visszaélést állítana meg.
Hogyan takaríthatnak meg pénzt az elektromosteherautó-flották okosabb töltéssel, napelemekkel és akkumulátorokkal? Erre a kérdésre kiváló, számunkra is sok tanulsággal szolgáló választ ad az a kaliforniai modell, amelyet egy szakértői elemzés mutat be részletesen.
A világ vezető techvállalatai soha nem látott mértékben vetik bele magukat a mesterségesintelligencia-fejlesztésekbe: az idén akár 300–320 milliárd dollárt is költhetnek csupán erre a területre. Úgy tűnik azonban, hogy a kínai DeepSeek jelenti a „rést a pajzson”, amely töredékáron hozott létre hasonló képességű MI-modelleket, mint a nyugati óriások.
Az év elején több mint 800 ezren részesülnek állampapírkamat-kifizetésben, ez az idén 1700 milliárd forintot jelent. Mindez a szigorú költségvetési fegyelem fenntartása, a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése mellett valósul meg.
Az EU bekapcsolódna a mesterségesintelligencia-versenybe, azonban a nagy amerikai techcégek szerint a szinte teljesíthetetlen szabályozással inkább elfojtja az innovációt.
Trump elnök beváltotta újabb fenyegetését, és 25 százalékos vámot vetett ki minden, az Egyesült Államokba érkező acélszállítmányra. Az eddigi stratégiáját látva nem biztos, hogy ez így is marad.
A várakozásoknál magasabb decemberi inflációs adat érkezett, ám ez várhatóan nem módosítja érdemben az inflációs pályát. Februártól a pénzromlási ütem lassulása várható, de a jegybanki inflációs cél elérése későbbre tolódik, az idei éves infláció pedig valamivel 4 százalék felett alakulhat.
Európa gazdasági motorja újabb két évig szenvedhet recesszióban, ha Donald Trump élesíti a jelenleg függőben lévő vámokat Mexikóval és Kanadával szemben – derült ki egy német kutatóintézet jelentéséből.
Donald Trump Grönlandra vonatkozó kijelentései nyomán előkerült egy régi-új térkép, amelyet két nagy hatású stratéga rajzolt meg. De hogyan kapcsolódik össze két 40-es évekbeli geopolitikai elmélet és Trump álma?
Miután az Európai Unió Brüsszel és Joe Biden vezetésével egy Kína elleni kereskedelmi háború előszobájában találta magát, meglepetésként érte, hogy a legnagyobb veszély pillanatnyilag éppen az Egyesült Államok. Trump vámfenyegetései sürgős újratervezést követelnek. Jöhet a keleti nyitás?
Az egész világon mindenki csak kapkodja a fejét, mit is művel az újraválasztott elnök. Az egyik elemzőcég rájött a titokra: Donald Trump a vámháborúk kirobbantásakor eddig egy olyan tárgyalási keretet követett, amelyet a kereskedelmi ingatlanokkal kapcsolatos ténykedése során is alkalmazott.
A forint érdemben erősödött az idei évben, amiben az amerikai vámpolitikával kapcsolatos várakozások változása, a vártnál kedvezőbb hazai gazdasági teljesítmény és a szigorúbb monetáris hangnem is szerepet játszott. Ugyanakkor van még tér a további felértékelődésre, amiben az orosz–ukrán háború jövőbeli lezárása jelenthet segítséget.
Miközben Kína egyre jobban kitárja kapuit a világ felé, az USA inkább a protekcionizmus eszközeihez nyúl. Az Európai Unió próbál egyensúlyt teremteni, de kérdés, hogy a nyitottság valóban gazdasági előnyt jelent-e. Ezt vizsgálja az új kínai nyitottsági index.
A pragmatikus gazdasági gondolkodás újra és újra felülírja a moralizálást és a vágyalapú politikát. Európa ébredezik, és egyre inkább az oroszországi kapcsolatok felülvizsgálatán gondolkodik.
Több mint 100 ezer munkahely került veszélybe az elmúlt hónapokban, miközben az ipari dolgozók szerint a vállalatok a válság valós méretét leplezik. Brüsszelben szakszervezetek és munkások közösen követelték az EU-tól, hogy biztosítsa az igazságos zöldátállást.
Az Alphabet irányelvei már nem tiltják, hogy a technológiáját hadiipari célokra használják – ezzel átpasszolta a labdát a kormányoknak, mostantól az ő felelősségük azok etikus használata.
Az Egyesült Államok újra felmelegíti a Monroe-doktrínát, hogy megakadályozza Kína térnyerését Latin-Amerikában. Míg Washington vámokkal és politikai nyomással próbálja kordában tartani a régiót, Peking befektetésekkel és infrastrukturális fejlesztésekkel erősíti befolyását. Vajon az USA visszaszerezheti-e hegemóniáját, vagy Latin-Amerika végleg új irányba fordul?
Az Európai Unió fenntarthatósági szabályainak egyszerűsítése már eddig is komoly vitákat generált, de a kilátásba helyezett amerikai védővámok miatt egy jelentős befektetői lobbicsoport új követeléssel állt elő. Szerintük az EU-nak nem kellene olyannyira kihátrálnia az ESG-ből, mint azt tervezik.
A Szilícium-völgy legendái közül többen szerepet kapnak a Trump-kormányzatban. Az elnök olyan szinten emelte be a technológia vezéralakjait a legfelsőbb szintekre, hogy azok immár minden eddiginél jobban tudják befolyásolni a geopolitikai változásokat. Multipoláris helyett jöhet a technopoláris világrend?
Donald Trump beiktatását nagyon várta a kriptoszektor, a fizetőeszközre vonatkozó kormányzati intézkedések „késésének” hatására azonban kedvezőtlenül reagált a piac. A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója beszélgetnek a kriptoszektor kilátásairól.
A zöldenergiára történő átállás globális beruházásai lassuló, 11 százalékos bővüléssel új csúcsot értek el tavaly. A BloombergNEF friss anyaga szerint a növekedés mértéke elmarad az előző három év 24–29 százalékos ütemétől.
Az Egyesült Államok magyarázatot követel Brüsszeltől az EU közösségimédia-törvényének alkalmazásáról, a republikánusok szerint a szabályozás a szólásszabadságot is érintheti.
Sokan vélekednek úgy, hogy Donald Trump a Monroe-doktrínához visszatérve magára hagyná Európát. Ez viszont azért nem valószínű, mert az amerikai tőke még jócskán lát lecsapolni valót Európában. Inkább az a kérdés, hogy a földrészünk Latin-Amerikához vagy Afrikához fog-e hasonlítani…
Egy kutatás szerint, ha egy MI-modell minden esetben bonyolultan érvel, akkor már nem is olyan energiahatékony, mint amilyennek eredetileg ígérték.
Az új vámintézkedések megdrágíthatják a zöldenergia-iparág termékeit, miután az USA rövidesen sarcot vetne ki a kanadai és a mexikói árukra, valamint újabb 10 százalékos vám érvényes a kínai importra. Ez az e-autók, a napenergiatermelés és az akkumulátorok piacát sújtotta, mivel a világ lítiumion-akkumulátorainak a 75 és a napelemek több mint 80 százalékát Kínában gyártják.
A Donald Trump friss kezdeményezése, miszerint az Egyesült Államok létrehozná saját szuverén vagyonalapját, heves vitát váltott ki a pénzügyi és politikai szférában. Egyesek az USA hatalmának kiterjesztését és a jövő generációjának vagyoni stabilitását látják benne, míg mások aggódnak, hogy az ötlet inkább csak politikai projektet, semmint egy fenntartható állami befektetési alapot takar.
Tony Burke belügyminiszter szerint a döntés a hírszerző ügynökségek tanácsát követi, és nem az MI-chatbot kínai származása miatt született.
Németországban 80 éves politikai tabu dőlt meg, amikor a Bundestag az AfD szavazataival fogadta el a CDU/CSU indítványát a bevándorlási szabályok szigorításáról, ezzel ledöntve az ún. „tűzfalat”.
Az utóbbi hetekben a figyelem középpontjába került a Panama-csatorna, miután Donald Trump nyomására a kis latin-amerikai ország kilépett a kínai Egy övezet, egy út programból. A világ egyik legfontosabb vízi útvonala ismét a geopolitikai harcok színterévé vált, és ez a meccs még koránt sincs lejátszva.
A frissen megjelent tavaly decemberi kiskereskedelmi adatok enyhe, 1,2 százalékos visszaesést mutatnak havi alapon. A kiskereskedelmi forgalom már januártól élénkülhet, amit a reálbérek dinamikus növekedése, a lakossági pénzügyi ösztönzők, a lakossági állampapírok érdemi kamatfizetései és az otthonfelújítások is támogatnak.
A friss KSH-adatok szerint decemberben csökkent a hazai ipari termelés, és a fellendülése ez év második felére tolódhat.
Egyes országok és a techóriások valamiben egyetértenek: az atomenergia az egyetlen fenntartható megoldás.
A cseh központi bank az első nyugati nemzeti pénzintézet lesz, amely kriptovalutában akar állami vagyont tartani. Érdemes lesz figyelni, bejön-e a számításuk.
Donald Trump elnök a héten kijelentette, hogy egy olyan megállapodást szeretne elérni, amely lehetővé tenné az Egyesült Államok számára, hogy hozzáférjen Ukrajna ritkaföldfémforrásaihoz, cserébe a Kijevnek folyósított katonai és gazdasági segélyért.
Miután Trump elnök eltörölte a vámmentességet a 800 dollár alatti értékű küldeményekről, az amerikai posta nem kézbesíti a Kínából érkező csomagokat. Az ázsiai kiskereskedelmi gigászok részvényei zuhanni kezdtek.
A Közel-Kelet és Észak-Afrika régió stabilitását veszélyezteti a súlyos vízhiány, a mezőgazdasági terméshozam érdemi csökkenése, a part menti városok klímakockázatai, és miközben a napenergia-kapacitás 25 százalékos növekedéssel, 19,2 GW-ról 24 GW-ra nőtt, miközben a térség alig kap klímafinanszírozást.
