„A legfontosabb, Merz kancellár úr, hogy tanuljon a történelemből – és legyen őszinte. Őszinteség nélkül nem lehet bizalom. Bizalom nélkül nem lehet biztonság. És diplomácia nélkül Európa azt kockáztatja, hogy megismétli azokat a katasztrófákat, amelyekből azt állítja, hogy tanult.”
Donald Trump és Moszkva huszonnyolc pontos béketervvázlata egyszerre rejti a valós rendezés ígéretét és egy egész Európára kiterjedő egzisztenciális problémát. Ukrajna most először érzi meg igazán, milyen a háború, amelyben Washington már nem szövetségesként, hanem döntőbíróként áll a háta mögött.
A Tomahawkok maradnak a raktárban, Trump nem hajlandó eszkalálni az ukrajnai háborút. A washingtoni Zelenszkij-látogatás megerősítette: az Egyesült Államok az európai konfliktust illetően ragaszkodik a reálpolitikai alapokon nyugvó diplomáciai megoldáshoz.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin néhány nap múlva Alaszkában ülnek tárgyalóasztalhoz, hogy megvitassák az ukrajnai háború befejezésének feltételeit. A háttérben sok kompromisszum, Zelenszkij ellenkezése, egy kereskedelmi válság és az újraformálódó globális erőegyensúly húzódik. A tét nemcsak a háború lezárása, hanem Washington geopolitikai befolyásának jövője is.
A balti állam szintet lépett a háborús készülődésben. A kétmilliós ország nemcsak a hadkötelezettséget állította vissza, de pár éven belül a nőket is kötelezi az egyenruha viselésére.
Teljesen kizárta annak lehetőségét a finn külügyminiszter, hogy Helsinki olyan béketárgyalást szervezzen, amelyen Donald Trump lehetséges következő amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozna egymással. Pedig az ötlet logikus: hat évvel ezelőtt éppen ott tárgyalt egymással a két vezető.
