A német autóipari vállalatok a kínai verseny és az elektromos átállás elől a hadiiparba menekülnek, mások pedig új ellátásbiztonsági modellen dolgoznak, annak reményében, hogy kitörhetnek a sárkány szorításából.
Egyre több indiai munkás pótolja az orosz háborús gazdaság munkaerőhiányát, Ukrajna pedig az újjáépítéskor számolhat komoly munkaerő-kereslettel. Veszélyt jelent továbbá, hogy a civil munkára toborzott embereket katonai szolgálatra kényszeríthetik. Oroszországban a háború elhúzódása egyre inkább átalakítja a munkaerőpiacot. A mozgósítás, a védelmi ipar felfutása, a demográfiai kihívások és a kivándorlás olyan munkaerőhiányt termel, amelyet részben […]
A hivatalos narratíva szerint Oroszország hadiipari termelése stabilizálja a gazdaságot, az acélipar adatai azonban ezt egyre kevésbé támasztják alá. A csökkenő termelés, a zsugorodó export és a veszteségessé váló nagyvállalatok arra utalnak, hogy a háborús gazdaság nem képes megmenteni a nehézipar kulcságazatát.
Oroszország tavaly strukturális eltolódást élt át a munkaerőpiacon: a rekordalacsony munkanélküliség mellett a munkaerő-kereslet és -kínálat szerkezete átalakul, kiemelt szerepet kaptak a termelőszektorok, miközben a munkaerőhiány és a bérnyomás nemcsak gazdasági, hanem középtávon stabilitási kihívásokat is teremt.
A 2025–27-es orosz büdzsé gyakorlatilag már mindent a háború szolgálatába állít. Ez nem jelenti azt, hogy Moszkva addig akar háborúzni, csak azt, hogy nagyon is felkészült rá.
Az orosz vállalatok vezetői és az oligarchák egyre nyíltabban és egyre hevesebben kritizálják a központi bank elnökét a folyamatos kamatemelések miatt. Túléli-e a legenda, Elvira Nabiullina karrierje a háborút?
Egyelőre nem jön össze az orosz jegybanknak a 4 százalékos infláció elérése. Elvira Nabiullina elnök nem kegyelmez, és addig üti felfelé a kamatot, ameddig szükséges.
Legutóbbi ülésén az orosz központi bank újra emelt az alapkamaton: a cél változatlanul az infláció leszorítása a jelenlegi 9,1-ről 4 százalékra.
Miközben Európában elképesztő méreteket öltött a gazdasági lassulás, a szankciókkal agyonvert Oroszország GDP-je megindult felfelé. Hogy így alakult, az egyrészt az orosz technokrata elitnek, másrészt a háborút megelőző tíz év szigorú fiskális politikája révén felhalmozott tartalékoknak köszönhető. De meddig lehet finanszírozni egy ekkora háborút korlátozott eszközökkel?
A Világbank a felső kategóriába helyezte Oroszországot: az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) tavaly már elérte a 14 250 dollárt, vagyis 11,2 százalékot ugrott. Moszkva lassan megköszönhetné a szankciókat a Nyugatnak.
Évi 30 milliárd eurónyi összeg fog befolyni a Kreml háborús ládájába, miután Putyin elnök átvariáltatja az adórendszert. Az egykulcsos adó a múlté, jön a lépcsőzetes emelés.
A pénzügyminisztérium 8 milliárd dollárral növelné a védelmi büdzsét 2024-ben, de a további evakuálások is egy vagyonba kerülnek majd.
