Oroszország 2050-ig szóló haditengerészeti stratégiát fogadott el azzal a céllal, hogy a globális tengeri nagyhatalmi státuszát visszaszerezze. A fekete-tengeri hadszíntéren tapasztalt kudarcok, a NATO-reakciók és az északi régió militarizálódása Európára is hatással lesz.
Kína rendszeresen semmisít meg amerikai F–35-ös és F–22-es vadászgépeket. Sőt, korábban néhány anyahajót is kilőttek.
Az Egyesült Államok bejelentette a Prosperity Guardians szövetség megalakulását, és felszólította Kínát, hogy ők is játsszanak benne konstruktív szerepet. Egy kínai biztonságpolitikai kutató elmagyarázza, hogy az ázsiai nagyhatalom miért nem csatlakozik a szövetséghez, és bemutatja haditengerészetük stratégiáját a kereskedelmi útvonalak biztosításában.
Hat évvel ezelőtt Kína Kelet-Afrikában megépítette első tengerentúli bázisát, amely már akkor jelzésértékű volt. Most, a hidegháború 2.0 kontextusában a kérdés az, hogy merre fog tovább terjeszkedni, ezzel is jelezve a Nyugatnak: Kínával immár az Egyesült Államok első számú kihívójaként kell számolniuk. Peking kedvére válogathat, hogy hol szeretne ilyen bázisokat kiépíteni, mivel jelenleg 46 ország 78 kikötőjében mintegy 123 tengeri kikötőprojekt finanszírozásában vesz részt valamilyen formában. Mégis, bázisépítés szempontjából nyolc fejlődő ország kikötőit említhetjük reális lehetőségként, ahol Kína az évek alatt jelentős befolyást épített ki.
