A háború történelmileg az állam kizárólagos monopóliuma volt. Max Weber klasszikus megfogalmazása szerint a modern állam „az erőszak legitim alkalmazásának monopóliumát” birtokolja. A 21. században azonban ez a kiváltságos jog fokozatosan megbomlik: a fegyverkezés és a hadviselés egyre inkább a magánszektor logikája szerint szerveződik.
Áttörést értek el a kínaiak az elektromos hadviselés területén. Korábban, ha egy hadsereg zavarni akarta az ellenség kommunikációját, olyan elektromágneses vihart generáltak, amely saját állásaikat sem kerülte el. Az új kínai technológia lehetővé teszi, hogy megóvják a baráti erőket a zavaró jelektől.
A mesterséges intelligencia (MI) megjelenése a hadviselésben radikálisan formálja át a 21. század konfliktusait. Az autonóm fegyverrendszerek, a jelek megzavarásától független, „gondolkodó” harci gépek és a „killer robotok” fejlesztéséhez kapcsolódó verseny már javában zajlik. Miközben Oroszország, Kína és más hatalmak gőzerővel dolgoznak a saját MI-vezérelt fegyvereiken, a Nyugatnak komolyan mérlegelnie kell, hogyan maradhat versenyben anélkül, hogy feladná etikai és jogi elveit.
A drónok elterjedése új kihívások elé állítja a modern hadviselést. A sci-fikből jól ismert lézerfegyverek már a harckocsihangárok ajtaján kopogtatnak, miközben költséghatékony megoldást kínálnak a drónok elleni védekezésben, a technológia fejlődése révén pedig egyre közelebb kerülnek a széles körű alkalmazáshoz.
A technológia gyors fejlődése nemcsak gyorsabbá és precízebbé teszi a fegyveres konfliktusokat, hanem átláthatatlanabbá is, növelve ezzel az eszkaláció és a megelőző csapások kockázatát. Az intelligens és költséghatékony, akár önálló döntéshozatalra képes gépek jelentős mértékben átalakítják az ukrán–orosz háborút is – Santo Martinnak, a Makronóm Inzézet vezető elemzőjének írása eredetileg a Mandiner hetilap 29-ik számában jelent meg.
Az orosz–ukrán háború jelentős hatást gyakorolt a nemzetközi kapcsolatokra, de arról, hogy katonai területen milyen változásokat hozott, kevesebb szó esik. Mielőtt belemennénk a részletekbe, érdemes felidézni, hogy a fegyveres erők három fő alkotóeleme a katona, az eszköz és a doktrína, azaz az előző kettő használatára vonatkozó módszertan.
Egy Amerikában megjelent tanulmány szerint az óceánok emelkedő hőmérséklete és a víz sótartalma javíthatja a tengeralattjárók lopakodóképességét, így nehezebb lesz felderíteni az egyre jobb rejtőzködéssel ellátott tenger alatti szörnyeket.
Amikor az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen 2019-ben hivatalba lépett, a programja bemutatásakor egy „geopolitikai bizottságot” vizionált. Habár vannak pozitív példák a szervezet működésére vonatkozóan, az Európai Unió hiányosságait felfedik az elmúlt évek történései, és ezek közé tartozik az izraeli–palesztin konfliktus is.
