A nyugat-európai nagyipari vállalatok, különösen a vegyipar helyzetét több tényező is nehezíti: a szankciós politika energiát és alapanyagokat drágító hatásai, a szigorú és költséges környezetvédelmi előírások, valamint az északi-tengeri olaj- és gázmezők fokozatos kimerülése. Az EU-s zöldátállásra ugyanis még nem volt készen sem az ipar, sem az energia-infrastruktúra.
A Világgazdasági Fórum (WEF) az Északi-Tenger eredményeire fókuszáló friss elemzése alátámasztja, hogy a 2023-ban letelepített 560 GW megújuló kapacitás és a zöldenergia-projektekbe áramló közel 2000 milliárd dolláros éves beruházás ellenére a haladás egyenlőtlen.
Németország beleegyezett a nukleáris energia megújulóként való elfogadásába. Ez kinyitja a kapukat a rózsaszínhidrogén előtt, amelyhez Európa nagy reményeket fűz mint a zöldátállás egyik alapja. Nem biztos azonban, hogy a gyakorlatban is olyan szépen működik majd a hidrogénátállás, mint ahogyan azt egyesek gondolják.
Az izraeli Heven Drones és az amerikai Mach Industries együttműködése a hidrogén-üzemanyagcellás drónok terén új korszakot nyithat a katonai dróntechnológia világában. A jövő drónjainak három-ötször hosszabb a repülési idejük, és a tervek szerint rövidesen akár napi 1000 darabot is gyárthatnak belőlük.
A FAW Jiefang sikeresen tesztelte első folyékony hidrogénnel működő, több mint 1000 kilométeres hatótávolságú nyergesvontatóját. A kamion 300 kW-os üzemanyagcellájával és 10 százalékos hidrogéntárolási sűrűséggel támad, konkurenciát jelentve az európai nagy gyártók fejlesztéseinek.
