Németország beleegyezett a nukleáris energia megújulóként való elfogadásába. Ez kinyitja a kapukat a rózsaszínhidrogén előtt, amelyhez Európa nagy reményeket fűz mint a zöldátállás egyik alapja. Nem biztos azonban, hogy a gyakorlatban is olyan szépen működik majd a hidrogénátállás, mint ahogyan azt egyesek gondolják.
Joe Biden elnök október 13-án bejelentette, hogy 7 milliárd dollárral támogatnának hét regionális központot, amely hidrogént állítana elő. Mindez komoly ellenkezést váltott ki a környezetvédőknél. Európában ez a kérdés még nagyobb hangsúlyt kap, így érdemes kicsit megkaparni a felszínt, megvizsgálni az ellenzők érveit, illetve az iparág lobbitevékenységét.
A zöldhidrogén jelentős szerepet játszhat a zöldátmenetben, viszont ezeket az új projekteket technikai, környezetvédelmi, szabályozási kihívások akadályozhatják. Az olyan globális játokosok, mint az Európai Unió, Kína és az Egyesült Államok, eltérő fejlesztési stratégiákkal állnak neki a kihívások kezelésének.
Az Európai Unió energiapolitikájában központi helyet kap a zöldhidrogéngyártás. A környezetbarát hidrogéntermelés legnagyobb gondja, hogy drága. A Makronóm Intézet alábbi tanulmányában azt vizsgálta, hogy hazánknak milyen lehetőségei vannak a hidrogéntermelésben.
