Tavaly világszerte rekordot döntött a tisztaenergia-termelés, amely már a villamos energia 41 százalékát adta – élén a vízenergiával. Bár a fosszilisek még tartják magukat, az arányuk egyre csökken, a nap- és szélenergia viszont szárnyal. Magyarország a világ napenergia-hatalma.
A Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem friss kutatása szerint a globális hőmérséklet emelkedése – a közhiedelemmel ellentétben – nem gyorsult az elmúlt évtizedekben. Bár a szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbak, ezek nem feltétlenül jelzik bolygónk fokozódó felmelegedését.
Ahogy a hőmérséklet évről évre melegebbé válik, egyre több háztartás kénytelen légkondicionálót használni, hogy elviselhetővé tegye a hőséget. Azonban a hűtés nemcsak kényelmet nyújt, hanem jelentősen növeli az energiaigényt is. Ez megterheli a villamosenergia-hálózatokat és fokozza a klímaváltozást. Mely országok vezetnek ebben a „versenyben”, és mik lehetnek a következmények hosszú távon?
A világ szárazföldi felszínének közel fele ma már szárazságtól sújtott aszályos földnek minősül, és egy új kutatás szerint ezek a területek felgyorsítják a saját növekedésüket.
Most, hogy szeptemberre sem enyhült a forróság, talán érdemes megvizsgálni, miképp élték át az ókoriak a hőhullámokat elektromos áram és a légkondicionálás nélkül. Manapság a nagyvárosokban üveghomlokzatok mögött, nem nyitható ablakok mellett élünk, attól rettegve, csak ki ne maradjon az áram, nehogy a lakás elviselhetetlenné váljon.
Az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárás – főként a már-már elviselhetetlen hőhullámok – miatt egyre több utazó dönt úgy, hogy a vakációt az északi végeken, Svédországban, Norvégiában vagy Dániában tölti. Az utóbbi országban mediterrán partokkal vetekedő strandok várják a látogatókat, és a délihez képest jóval alacsonyabb átlaghőmérsékletben a turisztikai látványosságokat is sokkal kellemesebb megcsodálni a skandináv nyárban.
Bár sci-finek tűnhet, már javában zajlanak a kísérletek: egy friss tanulmány szerint az éghajlati modellek azt mutatják, hogy az USA nyugati partjának lehűtése a „felhőfényesítés” technológiájával a jelenlegi körülmények között működhet, de egy jövőbeli forgatókönyv szerint súlyos, nem szándékolt következményekkel is járhat. A tudósok nemzetközi szabályozásra szólítanak fel.
A szélsőséges időjárás következtében 2023-ban a világ bortermelése 10 százalékkal, 237,3 millió hektoliterre csökkent. A legtöbb bortermelő ország számára a tavalyi igencsak rossz év volt, kivéve Franciaországot, ahol a borászok 4 százalékkal többet termeltek. Spanyol- és Olaszország nagymértékben megszenvedte az időjárás szeszélyeit. Eközben a világ borfogyasztása is apadt.
A világ országaiban rekordmagas volt a hőmérséklet az elmúlt hetekben. A szélsőséges hőség a gazdaságra is hatással van, a hőhullámok több ezer milliárd dollárba kerültek a világgazdaságnak – állapítja meg az Oeconomus Gazdaságkutató friss elemzése.
