Egy új elnöki rendelet minden jogi és szabályozási akadályt megszüntetne, hogy az olyan magánűripari vállalatok, mint például a SpaceX, gyakrabban és hatékonyabban tudják tesztelni a fejlesztéseiket. Az intézkedés célja az USA űrhatalmi pozíciójának megerősítése, de a környezetvédőknek ehhez lesz egy-két szavuk.
A héten fellőtték az űrbe a világ első fából készült műholdját, amivel azt tesztelik, hogy hogyan viselkedik az anyag az űrben.
Kína a napokban újabb űrküldetést kezdett, amelynek a célja mintával hazatérni a Hold sötétebb oldaláról, ahol eddig csak kínai űrszonda járt. A Csang’e 6 fedélzetén számos európai műszer található, példázva azt a szándékot, hogy Peking nem tekinti csak a saját missziójának az expedíciót. Az viszont biztos, hogy a Holdon is egyre élesebbé válik az amerikai–kínai rivalizálás, az első kínai ember megjelenését a Holdon 2029–30 körülre tervezik.
Az idén a világ nemzetei számos küldetést hajtanak végre, amelyek célja a Hold felderítése, sőt a felkészülés a bolygónkat kísérő égitest kiaknázására. De óhatatlanul felmerül a kérdés: vajon kié is a holdunk? Mindenkié és senkié sem – válaszolhatnánk egyszerűen, de hasonló helyzetekből kerekedtek már ki pusztító háborúk.
Cikksorozatunk első két részében a hidegháború űrbéli eseményeinek történetét vizsgáltuk meg, és bemutattuk az amerikai, illetve szovjet űrprogram két zseniális vezetőjét, Wernher von Braunt és Szergej Koroljovot. A harmadik, záró részben sorra vesszük az erőltetett űrverseny katasztrófáit, amelyeket mindkét oldalon ugyanaz a törekvés, az ellenfél minden áron való megelőzése motivált.
Cikkünk első részében azt vizsgáltuk meg, milyen szerepe volt a német sci-fi-terveknek a hidegháborús űrverseny kialakulásában. Ezúttal a szovjet–amerikai vetélkedés részleteit foglaljuk össze, és bemutatjuk az űrkutatás szovjet zsenijét, Wernher von Braun ellenfelét, Szergej Koroljovot.
Az Egyesült Államok űrprojektjeinek kudarcai nem eltántorítják, inkább ösztönzik az amerikai és más országbeli űrkutatással foglalkozó magáncégeket és startupokat, hogy még keményebben dolgozzanak. A Kína és az USA között zajló űrversenyben egyre nagyobb szerepet kapnak a magánvállalatok, és ez jellemző a világ más országainak űrprogramjaira is. A hatalmas költségek ellenére azonban további befektetésekre van szükség a fejlődéshez.
